teremtés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

teremt +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtɛrɛmteːʃ]
  • Hyphenation: te‧rem‧tés

Noun

[edit]

teremtés (plural teremtések)

  1. creation (act of creation)
  2. creature, person, thing (a living being)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative teremtés teremtések
accusative teremtést teremtéseket
dative teremtésnek teremtéseknek
instrumental teremtéssel teremtésekkel
causal-final teremtésért teremtésekért
translative teremtéssé teremtésekké
terminative teremtésig teremtésekig
essive-formal teremtésként teremtésekként
essive-modal
inessive teremtésben teremtésekben
superessive teremtésen teremtéseken
adessive teremtésnél teremtéseknél
illative teremtésbe teremtésekbe
sublative teremtésre teremtésekre
allative teremtéshez teremtésekhez
elative teremtésből teremtésekből
delative teremtésről teremtésekről
ablative teremtéstől teremtésektől
non-attributive
possessive - singular
teremtésé teremtéseké
non-attributive
possessive - plural
teremtéséi teremtésekéi
Possessive forms of teremtés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. teremtésem teremtéseim
2nd person sing. teremtésed teremtéseid
3rd person sing. teremtése teremtései
1st person plural teremtésünk teremtéseink
2nd person plural teremtésetek teremtéseitek
3rd person plural teremtésük teremtéseik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]