(Download PDF) Pathophysiology The Biologic Basis For Disease in Adults and Children 8th Edition McCance Test Bank Full Chapter

Pathophysiology The Biologic Basis for
Disease in Adults and Children 8th

Edition McCance Test Bank
Go to download the full and correct content document:
https://testbankfan.com/product/pathophysiology-the-biologic-basis-for-disease-in-adu
lts-and-children-8th-edition-mccance-test-bank/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Pathophysiology The Biologic Basis for Disease in

Adults And Children 5th Edition McCance Test Bank
https://testbankfan.com/product/pathophysiology-the-biologic-
basis-for-disease-in-adults-and-children-5th-edition-mccance-
test-bank/

Adults and Children 7th Edition Mccance Test Bank
test-bank/

Adults and Children 6th Edition McCance Test Bank
test-bank/
Robbins and Cotran Pathologic Basis of Disease 9th

Edition Kumar Test Bank
https://testbankfan.com/product/robbins-and-cotran-pathologic-
basis-of-disease-9th-edition-kumar-test-bank/
Nursing for Wellness in Older Adults 7th edition Miller
Test Bank
https://testbankfan.com/product/nursing-for-wellness-in-older-
adults-7th-edition-miller-test-bank/
Pathophysiology for the Health Professions 4th Edition

Gould Test Bank
https://testbankfan.com/product/pathophysiology-for-the-health-
professions-4th-edition-gould-test-bank/
Anatomy Physiology and Disease for the Health

Professions 3rd Edition Booth Test Bank
https://testbankfan.com/product/anatomy-physiology-and-disease-
for-the-health-professions-3rd-edition-booth-test-bank/
Math and Science for Young Children 8th Edition

Charlesworth Test Bank
https://testbankfan.com/product/math-and-science-for-young-
children-8th-edition-charlesworth-test-bank/
Financial and Managerial Accounting The Basis for

Business Decisions 15th Edition Williams Test Bank
https://testbankfan.com/product/financial-and-managerial-
accounting-the-basis-for-business-decisions-15th-edition-
williams-test-bank/
Chapter 07: Innate Immunity: Inflammation and Wound Healing
McCance/Huether: Pathophysiology: The Biologic Basis of Disease in Adults and
Children, 8th Edition
MULTIPLE CHOICE
1. Which action is a purpose of the inflammatory process?

a. To provide specific responses toward antigens
b. To lyse cell membranes of microorganisms
c. To prevent infection of the injured tissue
d. To create immunity against subsequent tissue injury
ANS: C
If the epithelial barrier is damaged, then a highly efficient local and systemic response
(inflammation) is mobilized to limit the extent of damage, to protect against infection, and to
initiate the repair of damaged tissue. The response to a specific offending agent is the function
of the adaptive immune response. Lysosomes lyse cell membranes. Immunity against a
subsequent tissue injury occurs through the action of B cells and T cells.
PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering
2. How do surfactant proteins A through D provide innate resistance?

a. Initiate the complement cascade.
b. Promote phagocytosis.
c. Secrete mucus.
d. Synthesize lysosomes.
ANS: B
The lung produces and secretes a family of glycoproteins, collectins, which includes
surfactant proteins A through D and mannose-binding lectin. Collectin binding facilitates
macrophages to recognize the microorganism, enhancing macrophage attachment,
phagocytosis, and killing. The complement cascade occurs during the inflammatory phase.
These proteins do not secrete mucus of synthesize lysosomes.
3. Which secretion is a first line of defense against pathogen invasion that involves antibacterial
and antifungal fatty acids, as well as lactic acid?
a. Optic tears
b. Oral saliva
c. Sweat gland perspiration
d. Sebaceous gland sebum
ANS: D
Sebaceous glands in the skin secrete sebum that is made up of antibacterial and antifungal
fatty acids and lactic acid that provide the first-line barrier against pathogen invasion.
Perspiration, tears, and saliva contain an enzyme (lysozyme) that attacks the cell walls of
gram-positive bacteria.

4. Which bacterium grows in the intestines after prolonged antibiotic therapy?
a. Lactobacillus
b. Candida albicans
c. Clostridium difficile
d. Helicobacter pylori
ANS: C
Prolonged antibiotic treatment can alter the normal intestinal flora, decreasing its protective
activity and leading to the overgrowth of other microorganisms, such as the bacterium C.
difficile in the colon. C. albicans can overgrow in the vagina but does not usually cause
intestinal issues. Lactobacillus and Helicobacter also do not produce intestinal overgrowth
problems with antibiotic use.
5. What causes the edema that occurs during the inflammatory process?
a. Vasodilation of blood vessels
b. Increased capillary permeability
c. Endothelial cell expansion
d. Emigration of neutrophils
ANS: B
The increased flow and capillary permeability result in a leakage of plasma from the vessels,
causing swelling (edema) in the surrounding tissue and is solely responsible for
inflammation-induced edema. Vasodilation (increased size of the blood vessels) causes slower
blood velocity and increases blood flow to the injured site. Endothelial cell contraction (not
expansion) leads to increased capillary permeability. Emigration of neutrophils to the area of
infection/injury leads to increased destruction of the offending agent.
6. What process causes heat and redness to occur during the inflammatory process?
a. Vasodilation of blood vessels
b. Platelet aggregation
c. Decreased capillary permeability
d. Endothelial cell contraction
ANS: A
The increased blood flow as a result of vasodilation and increasing concentration of red cells
at the site of inflammation cause locally increased warmth and redness. Platelet aggregation is
important in the clotting cascade. Decreased capillary permeability would affect local edema.
Endothelial cell contraction leads to increased capillary permeability and the formation of
edema.
7. What does activation of the classical pathway begin with?

a. Viruses
b. Antigen-antibody complexes
c. Mast cells
d. Macrophages
ANS: B
Activation of the classical pathway begins only with the activation of protein C1 and is
preceded by the formation of a complex between an antigen and an antibody to form an
antigen-antibody complex (immune complex). Infection with a virus can lead to the start of
the inflammatory process, but is not the specific activation factor. Mast cells release the
contents of their granules to initiate synthesis of other mediators of inflammation among other
actions. Macrophages are one cell type involved in phagocytosis.
8. What plasma protein system forms a fibrinous meshwork at an inflamed site?

a. Complement
b. Coagulation
c. Kinin
d. Fibrinolysis
ANS: B
The coagulation (clotting) system is a group of plasma proteins that form a fibrinous
meshwork at an injured or inflamed site. This protein system (1) prevents the spread of
infection to adjacent tissues, (2) traps microorganisms and foreign bodies at the site of
inflammation for removal by infiltrating cells (e.g., neutrophils and macrophages), (3) forms a
clot that stops the bleeding, and (4) provides a framework for future repair and healing. The
complement system, kinins, and fibrinolysis do not form a fibrinous meshwork at an inflamed
site.
9. Which component of the plasma protein system tags pathogenic microorganisms for
destruction by neutrophils and macrophages?
a. Complement cascade
b. Coagulation system
c. Kinin system
d. Immune system
ANS: A
C3b (a component of the complement cascade) adheres to the surface of a pathogenic
microorganism and serves as an efficient opsonin. Opsonins are molecules that tag
microorganisms for destruction by cells of the inflammatory system, primarily neutrophils and
macrophages. The other options do not accurately identify a component capable of tagging
pathogenic microorganisms.
10. What is the vascular effect of histamine released from mast cells?
a. Platelet adhesion
b. Initiation of the clotting cascade
c. Vasodilation
d. Increased endothelial adhesiveness
ANS: C
Histamine, when released from mast cells, causes vasodilation. It does not cause platelet
adhesion, initiation of the clotting cascade, or increased endothelial adhesiveness.
11. What is an outcome of the complement cascade?

a. Activation of the clotting cascade
b. Prevention of the spread of infection to adjacent tissues
c. Inactivation of chemical mediators such as histamine
d. Lysis of bacterial cell membranes
ANS: D
The complement cascade can be activated by at least three different means, and its products
have four functions: (1) anaphylatoxic activity, resulting in mast cell degranulation, (2)
leukocyte chemotaxis, (3) opsonization, and (4) cell lysis. The complement cascade does not
activate the clotting cascade, prevent spread of infection, or inactivate chemical mediators.
12. What is the function of opsonization related to the complement cascade?

a. To tag pathogenic microorganisms for destruction by neutrophils and macrophages
b. To process pathogenic microorganisms so that activated lymphocytes can be
created for acquired immunity
c. To destroy glycoprotein cell membranes of pathogenic microorganisms
d. To promote anaphylatoxic activity, resulting in mast cell degranulation
ANS: A
Opsonins are molecules that tag microorganisms for destruction by cells of the inflammatory
system (opsonization), primarily neutrophils and macrophages. Opsonization does not process
pathogenic microorganisms, destroy glycoprotein cell membranes, or promote anaphylactoxic
activity.
13. In the coagulation (clotting) cascade, the intrinsic and the extrinsic pathways converge at
which factor?
a. XII
b. VII
c. X
d. V
ANS: C
The coagulation cascade consists of the extrinsic and intrinsic pathways that converge only at
factor X.
14. Which chemical interacts among all plasma protein systems by degrading blood clots,
activating complement, and activating the Hageman factor?
a. Kallikrein
b. Histamine
c. Bradykinin
d. Plasmin
ANS: D
Only plasmin regulates clot formation by degrading fibrin and fibrinogen, and it can activate
the complement cascade through components C1, C3, and C5. Plasmin can activate the
plasma kinin cascade by activating the Hageman factor (factor XII) and producing
prekallikrein activator.
15. How does the chemotactic factor affect the inflammatory process?
a. By causing vasodilation around the inflamed area
b. By stimulating smooth muscle contraction in the inflamed area
c. By directing leukocytes to the inflamed area
d. By producing edema around the inflamed area
ANS: C
Two chemotactic factors, neutrophil chemotactic factor (NCF) and eosinophil chemotactic
factor of anaphylaxis (ECF-A), are released during mast cell degranulation. NCF attracts
neutrophils (a type of leukocytes), and ECF-A attracts eosinophils to the site of inflammation.
The other options do not accurately describe the affect chemotactic factors have on the
inflammatory process.
16. What effect does the process of histamine binding to the histamine-2 (H2) receptor have on
inflammation?
a. Inhibition
b. Activation
c. Acceleration
d. Termination
ANS: A
Binding histamine to the H2 receptor is generally antiinflammatory because it results in the
suppression of leukocyte function. Binding to H2 receptors does not cause activation,
acceleration, or termination of the inflammatory process.
17. Frequently when H1 and H2 receptors are located on the same cells, they act in what fashion?
a. Synergistically
b. Additively
c. Antagonistically
d. Agonistically
ANS: C
Both types of receptors are distributed among many different cells and are often present on the
same cells and may act in an antagonistic fashion. For instance, neutrophils express both types
of receptors, with stimulation of H1 receptors resulting in the augmentation of neutrophil
chemotaxis and H2 stimulation resulting in its inhibition. The two receptors do not act
synergistically, additively, or agonistically.
18. Some older adults have impaired inflammation and wound healing because of which
problem?
a. Circulatory system cannot adequately perfuse tissues.
b. Complement and chemotaxis are deficient.
c. Underlying chronic illness(es) exists.
d. Number of mast cells is insufficient.
ANS: C
In some cases, impaired healing is not directly associated with aging, in general, but can
instead be linked to a chronic illness such as cardiovascular disease or diabetes mellitus. Older
adults may have circulatory problems, but that would not lead directly to impaired
inflammation and wound healing. Older people do not have deficient complement and
chemotaxis, nor do they have insufficient mast cell numbers.
19. Which chemical mediator derived from mast cells retracts endothelial cells to increase
vascular permeability and to cause leukocyte adhesion to endothelial cells?
a. Chemokines
b. Prostaglandin E
c. Platelet-activating factor
d. Bradykinin
ANS: C
The biologic activity of platelet-activating factor is virtually identical to that of leukotrienes;
namely, it causes endothelial cell retraction to increase vascular permeability, leukocyte
adhesion to endothelial cells, and platelet activation. The other options do not accurately
identify the chemical mediator derived from the process described in the question.
Chemokines function primarily to induce leukocyte chemotaxis. Prostaglandins interact with
the kinin system to stimulate nerve endings and cause pain, among other actions. Bradykinin
is the most important product of the kinin system and causes vascular permeability, smooth
muscle contraction, and pain.
20. What is the inflammatory effect of nitric oxide (NO)?

a. Increases capillary permeability, and causes pain
b. Increases neutrophil chemotaxis and platelet aggregation
c. Causes smooth muscle contraction and fever
d. Decreases mast cell function, and decreases platelet aggregation
ANS: D
Effects of NO on inflammation include vasodilation by inducing relaxation of vascular
smooth muscle, a response that is local and short-lived, and by suppressing mast cell function,
as well as platelet adhesion and aggregation. NO does not increase capillary permeability and
cause pain, increase neutrophil chemotaxis and platelet aggregation, or cause smooth muscle
contraction and fever.

21. What is the correct sequence in phagocytosis?
a. Engulfment, recognition, fusion, destruction
b. Fusion, engulfment, recognition, destruction
c. Recognition, engulfment, fusion, destruction
d. Engulfment, fusion, recognition, destruction
ANS: C
Once the phagocytic cell enters the inflammatory site, the only correct sequence of
phagocytosis involves the following steps: (1) opsonization, or recognition, of the target and
adherence of the phagocyte to it; (2) engulfment, or ingestion or endocytosis, and the
formation of phagosome; (3) fusion with lysosomal granules within the phagocyte
(phagolysosome); and (4) destruction of the target.
22. When considering white blood cell differentials, acute inflammatory reactions are related to
elevations of which leukocyte?
a. Monocytes
b. Eosinophils
c. Neutrophils
d. Basophils
ANS: C
Only neutrophils are the predominant phagocytes in the early inflammatory site, arriving
within 6 to 12 hours after the initial injury, they ingest (phagocytose) bacteria, dead cells, and
cellular debris at the inflammatory site.
23. In the later stages of an inflammatory response, which phagocytic cell is predominant?
a. Neutrophils
b. Monocytes
c. Chemokines
d. Eosinophils
ANS: B
Only monocytes and macrophages perform many of the same functions as neutrophils but for
a longer time and in a later stage of the inflammatory response.
24. In regulating vascular mediators released from mast cells, the role of eosinophils is to release
what?
a. Arylsulfatase B, which stimulates the formation of B lymphocytes
b. Histaminase, which limits the effects of histamine during acute inflammation
c. Lysosomal enzymes, which activate mast cell degranulation during acute
inflammation
d. Immunoglobulin E, which defends the body against parasites
ANS: B
Eosinophil lysosomes contain several enzymes that degrade vasoactive molecules, thereby
controlling the vascular effects of inflammation. These enzymes include histaminase, which
mediates the degradation of histamine, and arylsulfatase B, which mediates the degradation of
some of the lipid-derived mediators produced by mast cells. The other options do not
accurately describe the role of eosinophils.
25. What is a role of a natural killer (NK) cells?

a. Initiation of the complement cascade
b. Elimination of malignant cells
c. Binding tightly to antigens
d. Proliferation after immunization with antigen
ANS: B
The main function of NK cells is to recognize and eliminate cells infected with viruses,
although they are also somewhat effective at eliminating other abnormal host cells,
specifically cancer cells. The complement system is activated in one of three ways (classical,
lectin, and alternative), none of which involve NK cells. Antibodies bind tightly to antigens.
Immunization leads to the proliferation of antibodies.
26. Which cytokine is produced and released from virally infected host cells?
a. IL-1
b. IL-10
c. TNF-
d. IFN-
ANS: D
Only interferons (IFNs) are produced and released by virally infected cells in response to viral
double-stranded ribonucleic acid (RNA). IFN- and IFN- induce the production of antiviral
proteins, thereby conferring protection on uninfected cells. IFN- or IFN- is released from
virally infected cells and attaches to a receptor on a neighboring cell. IFNs also enhance the
efficiency of developing an acquired immune response. IL-1 is a proinflammatory interleukin.
IL-10 plays a critical role in wound healing. TNF has several systemic effects but is not
released from virally infected host cells.
27. Which manifestation of inflammation is systemic?

a. Formation of exudates
b. Fever and leukocytosis
c. Redness and heat
d. Pain and edema
ANS: B
The only three primary systemic changes associated with the acute inflammatory response are
fever, leukocytosis (a transient increase in circulating leukocytes), and increased levels in
circulating plasma proteins. Exudate, redness, heat, pain, and edema are local signs.
28. The acute inflammatory response is characterized by fever that is produced by the
hypothalamus being affected by what?
a. Endogenous pyrogens
b. Bacterial endotoxin
c. Antigen-antibody complexes
d. Exogenous pyrogens
ANS: A
Fever-causing cytokines are known as endogenous pyrogens. These pyrogens act directly on
the hypothalamus, which is the portion of the brain that controls the body’s thermostat. The
hypothalamus is not directly affected by bacterial endotoxins, antigen-antibody complexes, or
exogenous pyrogens.
29. What occurs during the process of repair after tissue damage?
a. Nonfunctioning scar tissue replaces destroyed tissue.
b. Regeneration occurs; the original tissue is replaced.
c. Resolution occurs; tissue is regenerated.
d. Epithelialization replaces destroyed tissue.
ANS: A
Repair is the replacement of destroyed tissue with scar tissue. Regeneration is the replacement
of damaged tissue with healthy tissue with complete return to normal structure and function.
Resolution is synonymous with regeneration. Epithelialization is the process by which
epithelial cells grow into the wound from surrounding healthy tissue.
30. What is the role of fibroblasts during the reconstructive phase of wound healing?
a. Generate new capillaries from vascular endothelial cells around the wound.
b. Establish connections between neighboring cells and contract their fibers.
c. Synthesize and secrete collagen and the connective tissue proteins.
d. Provide enzymes that débride the wound bed of dead cells.
ANS: C
Fibroblasts are the most important cells during the reconstructive phase of wound healing
because they synthesize and secrete collagen and other connective tissue proteins.
Macrophage-derived transforming growth factor-beta (TGF-ß) stimulates fibroblasts.
Fibroblasts do not generate new capillaries, establish connections between neighboring cells,
or provide enzymes to debride the wound bed.
31. A keloid is the result of which dysfunctional wound healing response?

a. Epithelialization
b. Contraction
c. Collagen matrix assembly
d. Maturation
ANS: C
An imbalance between collagen synthesis and collagen degradation, during which synthesis is
increased relative to degradation, causes both keloids and hypertrophic scars.
Epithelialization, contraction, and maturation are not involved in keloids production.
32. A student is preparing to irrigate a patient’s wound and gathers supplies, including hydrogen
peroxide. What response by the health care professional is best?
a. Help the student gather the rest of the supplies.
b. Instruct the student to dilute the hydrogen peroxide.
c. Tell the student to get some normal saline instead.
d. Ask the patient if pain medication is needed first.
ANS: C
Normal saline is the most innocuous solution that can be used to cleanse or irrigate a wound
that is primarily healing by epithelialization. The professional should instruct the student to
use it instead of the peroxide to avoid tissue damage. Helping to gather supplies, diluting the
solution, or medicating the patient for pain will not avoid the tissue damage that will be
caused by the hydrogen peroxide.
PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Applying
33. Many neonates have a transient depressed inflammatory response as a result of which
condition?
a. The circulatory system is too immature to perfuse tissues adequately.
b. Complement and chemotaxis are deficient.
c. Mast cells are lacking.
d. The respiratory system is too immature to deliver oxygen to tissues.
ANS: B
Neonates commonly have transiently depressed inflammatory and immune function partially
as a result of a deficiency in components of the alternative pathway. For example, neutrophils
and perhaps monocytes may not be capable of efficient chemotaxis. The circulatory system
should be adequate to perfuse tissues in a normal neonate and would not contribute to
decreased immunity if not. Mast cells are not lacking. The respiratory system should be
adequate to oxygenate tissues, and if not, would not contribute to decreased immunity.
34. During phagocytosis, what is occurring during the step referred to as opsonization?
a. Phagocytes recognize and adhere to the bacteria.
b. Microorganisms are ingested.
c. Microorganisms are killed and digested.
d. An intracellular phagocytic vacuole is formed.
ANS: A
During phagocytosis, opsonization involves only the recognition and adherence of phagocytes
to bacteria.

35. Fusion is the step of phagocytosis during which what happens?
a. Microorganisms are killed and digested.
b. An intracellular phagocytic vacuole is formed.
c. Lysosomal granules enter the phagocyte.
d. Microorganisms are ingested.
ANS: C
Fusion occurs with lysosomal granules entering the phagocyte (phagolysosome). Fusion does
not include killing and digesting microorganisms, forming vacuoles, or ingesting
microorganisms.
36. What does the phagosome step result in during the process of endocytosis?
a. Microorganisms are ingested.
b. Microorganisms are killed and digested.
c. Phagocytes recognize and adhere to bacteria.
d. An intracellular phagocytic vacuole is formed.
ANS: D
Small pseudopods that extend from the plasma membrane and surround the adherent
microorganism, forming an intracellular phagocytic vacuole or phagosome, carry out
engulfment (endocytosis). The membrane that surrounds the phagosome consists of inverted
plasma membrane. After the formation of the phagosome, lysosomes converge, fuse with the
phagosome, and discharge their contents, creating a phagolysosome.
37. When cellular damage occurs and regeneration is minor with no significant complications,
what is the process of returning the cells to preinjury function referred to as?
a. Restoration
b. Resolution
c. Regrowth
d. Replacement
ANS: B
If damage is minor with no complications and destroyed tissues are capable of regeneration,
then returning the injured tissues to an approximation of their original structure and
physiologic function is possible. This restoration is called resolution. Resolution is the
restoration of the original tissue structure and function. Regrowth and replacement are not part
of resolution.
38. Newborns often have deficiencies in collectin-like proteins, making them more susceptible to
what type of infection?
a. Cardiac
b. Urinary
c. Respiratory
d. Gastrointestinal
ANS: C
Neonates may also be deficient in some of the collectins and collectin-like proteins. This
deficiency is especially true of preterm neonates. Some preterm infants with respiratory
distress syndrome are deficient in at least one collectin, which negatively affects its innate
defense against respiratory infections. The other options are not necessarily related to collectin
deficiencies.
39. Which cell is the body’s primary defense against parasite invasion?
a. Eosinophil
b. Neutrophils
c. T lymphocytes
d. B lymphocytes
ANS: A
Eosinophils serve as the body’s primary defense against parasites. T lymphocytes and B
lymphocytes are involved in acquired immunity. Neutrophils are the predominant phagocytes
in the early inflammatory site.
MULTIPLE RESPONSE
1. Which chemical mediators induce pain during an inflammatory response? (Select all that
apply.)
a. Prostaglandins
b. Leukotrienes
c. Tryptase
d. Phospholipase
e. Bradykinin
ANS: A, E
The only chemical mediators that induce pain during an inflammatory response are the
prostaglandins and bradykinin. Leukotrienes produce smooth muscle contraction, increased
vascular permeability, and perhaps neutrophil and eosinophil chemotaxis. Tryptase is a
proteinase released from mast cells during an inflammatory response. Phospholipase cleaves
phospholipids.
2. What do sebaceous glands secrete in order to protect the body from infection? (Select all that
apply.)
a. Antibacterial fatty acids
b. Antifungal fatty acids
c. Ascorbic acid
d. Lactic acid
e. Hydrochloric acid
ANS: A, B, D
Sebaceous glands secrete only antibacterial and antifungal fatty acids and lactic acid. They do
not secrete ascorbic acid (which is vitamin C) or hydrochloric acid.
3. Which body fluids have the ability to attack the cell walls of gram-positive bacteria? (Select
all that apply.)
a. Perspiration
b. Semen
c. Tears
d. Saliva
e. Urine
ANS: A, C, D
Only perspiration, tears, and saliva contain an enzyme (lysozyme) that attacks the cell walls of
gram-positive bacteria.
4. What do the main functions of NK cells include? (Select all that apply.)
a. Recognizing virus-infected cells
b. Eliminating virus-infected cells
c. Recognizing bacteria-infected cells
d. Eliminating bacteria-infected cells
e. Eliminating previously identified cancer cells
ANS: A, B, E
The main functions of NK cells are recognizing and eliminating cells infected with viruses,
not bacteria. They are also somewhat effective at eliminating other abnormal host cells,
specifically cancer cells.
5. An individual’s acquired immunity is dependent on the function of which cells? (Select all
that apply.)
a. T lymphocytes
b. B lymphocytes
c. Macrophages
d. Opsonins
e. Neutrophils
ANS: A, B, C
T lymphocytes, B lymphocytes, macrophages, and dendritic cells are involved in acquired
immunity. Opsonins are molecules that tag microorganisms for destruction by cells of the
inflammatory system; these cells are primarily neutrophils. Neutrophils are white blood cells.
6. Examples of pathogens capable of surviving and even multiplying inside a macrophage

include what? (Select all that apply.)
a. Mycobacterium tuberculosis (tuberculosis)
b. Mycobacterium leprae (leprosy)
c. Salmonella typhi (typhoid fever)
d. Clostridium difficile
e. Brucella abortus (brucellosis)
ANS: A, B, C, E
Several bacteria are resistant to killing by granulocytes and can even survive inside
macrophages. Microorganisms such as M. tuberculosis (tuberculosis), M. leprae (leprosy), S.
typhi (typhoid fever), B. abortus (brucellosis), and Listeria monocytogenes (listeriosis) can
remain dormant or even multiply inside the phagolysosomes of macrophages. C. difficile is
said to be resistant to antibiotics, making it difficult to control.
7. An older adult is particularly susceptible to infections of which body parts? (Select all that
apply.)
a. Lungs
b. Skin
c. Liver
d. Eyes
e. Bladder
ANS: A, B, E
Older adults have increased susceptibility to bacterial infections of the lungs, urinary tract,
and skin. Other infections may occur but on an individualized basis.

Another random document with
no related content on Scribd:
– Köszönöm a jóságát – susogta a leány.
Jósika megfogta kezét:
– Édes szép galambom – mondta szerelmes melegséggel.
– Hagyjon, báró úr, kérem, hagyjon – könyörgött Franciska és
sírásra készen vette elő kis kendőjét.
– Mi baja, egyetlenem? – kérdezte Jósika és átölelte a leányt. Ő
már elhatározta, hogy gyönyörűen összebujva teszik meg ezt az utat
és íme, most Franciska kibontakozott karjából.
– Az apámra gondolok – mondta komoly hangon.
– Pedig most nem szabad rá gondolnia, Franciska. Most
gondoljon a bálra, gondoljon szerelmünkre, gondoljon a jövőre, a
fényes, ragyogó jövőre – biztatta Jósika, de valójában maga sem
volt tisztában azzal, hogy milyen is lesz az a jövendő.
Tizenhét éves kora óta háborúban volt mindig, huszonegy
esztendős fejével sejtelme sem volt egy komoly, mély érzelemről.
Csak kalandokat ismert, heves, gyors, muló szerelmeket, melyeket a
folyton leselkedő halál tesz édesebbé és melyekből a változékony
hadi élet eleve kizárja a hűséget. A leány azé, aki meghódítja, és
övé addig, míg lehet, míg a sors tovább nem viszi katonáját új
harcokba, új veszélybe. Hány leányt ölelt ő már; hánynak igért örök
hűséget, hány után repedt meg a szíve? Ki tudja azt! Franciska egy
a sok közül, ebben a percben a legédesebb, az egyetlen, az övé és
bolond ember, ki a pillanat örömein túl is gondolkozik.
Gyengéden kereste meg a leány kezét, kihúzta nagy, sötét
gallérja alól, megcsókolta forrón, sokszor és fülébe suttogta csábító
szavait:
– Ne gondoljon az édesapjára, szerelmem. Ne gondolj rá drága
galambom. Neked el kellett hagynod őt. Te egy szép, tarka pillangó
vagy, aki a fényt keresi és ő nem engedte, hogy meglásd a
világosságot. Gyönyörű rózsa vagy és ő elrejtve tartotta ezt a
pompás virágot, hogy ne érezze a nap forró sugarait. Mit szólna a
világ hozzá, ha Mozart bezárkózva, úgy verte volna a fortepianót,
hogy senki se hallja? Mi lenne, ha az írók nem engednék, hogy
olvassák, amit írtak, és az aktorok nem hagynák, hogy lássák őket
játszani? Az apád irígyen rejtette el műveit, az órákat és irígyen
rejtett el téged is. Azért a császár elvette legszebb óráját és én
elraboltam a pillangóját, elraboltalak téged, gyönyörű galambom.
Szeretsz, úgy-e, szeretsz?
– Nem tudom, – felelte Franciska – talán… majd…
– Szeretsz, szeretsz – ujjongott Jósika és ismét karjába akarta
kapni.
– Ne, ne, most ne, még ne – susogta a leány.
– Jó, hát türelmes leszek, de hidd el, édes madaram, minden
pillanatért kár. Az élet gonosz, az élet csúnya, néhány hangulatos
órát ad nekünk, egy pár önfeledt percet. Azokban a percekben
szemünkben a lelkünk és ajkunkon egész szívünk, azok szépek,
azokért érdemes küzdeni, lenni, meghalni. Most olyan perceket
élünk, Franciska. Az élet épen olyan vén uzsorás, mint a te apád,
angyalom, meg kell lopnunk, el kell rabolnunk legnagyobb kincsét, a
szerelmet, legszebb drágaköveit, a csókokat. Nálad is ritka
gyémántjait zárta el kis szívem, te őrzöd a legfényesebbeket, adj
nekem belőlük egyetlenem. Csókolj meg pillangóm, rózsám,
madaram.
Jósika beszélt mint egy csábító regényhős és Franciska
megmámorosodva hallgatta, szívta magába az édes mérget.
– Majd később, a bál után – rebegte.
– Később? Majd? Nem, nem, most – és hosszú csókban zárta le
ajkát a kis kapitány.
A szekér rohant, az este leszállt, sötét lett körülöttük, de
Franciska folyton azt a fényességet látta, mely a sötéten, az estén
túl várt reá.
– Már messze járnak – gondolta Hiláriusz, aztán odahagyta
csendes műhelyét, ahol kedvenc órájának ketyegése kísértett
szomorúan.
– Franciska! – szólt és leült karosszékébe az ebédlő sarkában.
– Franciska! – ismételte hangosabban egy idő mulva. Vágyott a
leánya után, hangját akarta hallani, csengő, élő szavát, hogy
elnyomja lelkében a tompa, halott ketyegést.
– Franciska! – kiáltott ki az udvarra.
– Franciska, gyere! – és megtelt türelmetlen hangjával az egész
ház.
Náni sietve jött kisírt szemmel:
– Nincs künn a kisasszony – jelentette.
– Hát hol van? – kérdezte ijedten Hiláriusz mester.
Bement a Franciska szobájába, gyertyát gyújtott és szétnézett.
Kitárta a szekrényt is, ismerte leányának minden darab ruháját,
apró szalagját, virágját. A nagy gallérja hiányzott és rózsaszín
csokros sötét kalapja nem lógott a fogason.
– Elment hazulról?
– Nem tudom – rebegte Náni.
Egy pillanatig tanácstalanul állt az órásmester, aztán mintha a
szobától várna feleletet, sorra világította meg Franciskájának kedves
bútorait. Az asztalt, a székeket, a pamlagot, az ágyat, a kis zongorát,
a himzőrámát, a fiókos szekrényt és rajta egy kis fehér papirlapot, a
papiron pedig néhány sor írást:
„Édes jó apám, elmegyek, el kell mennem. Elmegyek most, mert
most elvisznek, mert értem jönnek. Látni akarom a nagy világot, az
életet, mindent, amit te nem akartál megmutatni nekem. Bocsáss
meg jó apám. Hálás leányod Franciska.“
– Elment – nyögte Hiláriusz megkövülve a fájdalomtól.
– Ellopták tőlem – ordította aztán és kirohant a szobából, mintha
utána futhatna, mintha elérhetné.
A kapualjban hirtelen megállt, a nagy, fehér ládába ütközött,
melynek falán át hallani lehetett a Napoleon-óra ketyegését. Az óra
itt maradt, csak a leányát, csak Franciskáját vitte el tőle az a
göndörhajú, szép, fiatal betyár, az a hitvány gazember, az a… és
Franciskát, az ő büszke Franciskáját elcsábította az első hencegő
katona, az első szerelmes szó.
– Átkozott, átkozott! Átkozott a csábító és átkozott Franciska is.
Átkozott az egész világ!
Vad, tomboló fájdalmában lángokban szeretett volna látni
mindent és ekkor a fehér láda mélyéből egykedvű, pontos
ketyegéssel szólt hozzá kedvenc órája.
– Hallgass, hallgass – kiabálta Hiláriusz mester, felfordította a
ládát, vad erővel a falhoz csapta, ütötte, lökte, de a deszkák nem
engedtek. Fejszéért rohant, meglóbálta feje fölött a gyilkos
szerszámot és őrült csapásokkal törte össze élte kedvenc alkotását.
Csupaszon hevert előtte az óra bús szerkezete, összezúzva a barna
szekrény, az oroszlánkörmös állvány, a Napoleon-szobor.
– Hallgatsz, úgy-e, most már hallgatsz? – kiabálta
kétségbeesetten, egyet rúgva a kerekek rejtélyes halmazán. De
akkor, amint hozzáért, a szerkezet mélyéből előnyúlt a kis arany
kalapács, az óra még egyszer szólni kezdett és a kalapács koppant,
koppant egyszer, kétszer, sokszor a levegőben… nem, az ő lelkén, a
Napoleon feje helyett mestere szívére mérte apró, csengő ütéseit.
Müller Hiláriusz állt megdermedve, fájdalma tompa
kétségbeesésbe csendesült, összetörött a csapások alatt.
– Franciska, Franciska – nyögte zokogva és odaborult kedvenc
órájának romjaira.
VI. FEJEZET.
Pfisterer Kristóféknál.
– Jaj, mamikám, elég szép lesz-e így a bárókisasszonynak? –

kérdezte anyjától a szöszke Pfisterer Fáni és egy fehér kendőcskét
terített a fésülködőasztalra.
– Eridj már te kis bornyú, egész megbomlottál azzal a
bárókisasszonnyal, azért csak olyan az, mint te vagy, annak is enni
kell, hogy éljen, jobb lenne a vacsora után nézni – mondta Pfisterer
Kristófné.
Nagy, deli asszonyság volt, szélesvállú, tekintélyes személy.
Magyar, falusi házból ment férjhez a szepességi német származású
ötvösmesterhez. Nem tudott egy szót se németül, a férje tanult meg
kedvéért nagy kínnal-bajjal magyarul, hogy legalább valamit
megértsen abból a rengeteg sok mindenből, amit felesége mond
neki.
Fáni megigazította bodros vállkendőjét, egyet kacsintott a
tükörbe, tetszett neki magának is kék szeme, szőke haja.
Ingerkedőn kihívó volt egész apró lénye. Pisze orrának rózsás
orrlyukai és keskeny, erősen piros szája, élénk foltok voltak másként
kicsit szobaszínű, halvány arcában.
– Borcsa kinn van, elég az – felelte félvállról.
– Persze Borcsa, mindent Borcsa csinál, te csak cifrálkodol.
– Jaj, mamika, – beszélt tovább a leány – milyen nagyon
szeretném már látni a bárókisasszonyt. Vajjon szép-e? A báró
nagyon csinos ember, kis, barna bajusza van…
A fehérneműs szekrény előtt guggolt Pfisterer mama és
haragosan csapta széles térdére a tiszta abroszt, úgy vágott
megbotránkozva leánya szavába:
– Honnan tudod?
– Ne haragudjál, mamikám lelkem. Ma délelőtt láttam, mikor
atyusnál járt, véletlenül kinéztem épen az ablakon.
– Kinéztél az ablakon? Véletlenül néztél ki? Hát láttál te már
tisztességes hajadont délelőtt kinézni az ablakon? Fáni, Fáni, rossz
vége lesz ennek, sírba viszel te engemet. Várj csak, mert úgy
forrázom ki a szemedet, ha még egyszer kinézel az utcára!
Nagyon haragudott a mama, a mester is meghallotta hangját a
műhelyben és bejött csitítani:
– Miért vagysz te megint haragos, Anikó?
– Még maga kérdi, maga az oka mindennek. Maga pártolta
mindig ezt a galád leányt, egy pár pofli hiányzik neki, de még
kipótolom, még megkapja a nyakleveseket, csak sokat hencegjen.
Úgy tett erre a kis Pfisterer Kristóf, mintha roppant megijedt volna
és alázatosan veregette meg felesége kövér karját:
– Ugyan, ugyan, Anikó, ma csinálod a skandált, mikor mi
vendégeket kapjuk?
Erre még jobban megharagudott a mama:
– A vendégeket is maga hívta. Mi a csudának hozza ide az a
figura báró a testvérét? Nem jóban járnak, az már biztos. Aztán ez a
haszontalan leány még csak jobban megbolondul.
– Ha te azt nem akarsz, Anikó, én fogom nekik mondani, hogy ők
ne jöjjenek, én fogok őket megvárni a ház előtt.
– Azt már nem lehet tenni – mondta lecsendesülve Pfistererné. –
Mit szólnának? Már csak jöjjenek. Vegye fel a jó kabátját, atyus. Fáni
ne bámészkodj, láss a dolgod után. Teríteni, egy-kettő.
Fáni hozzálátott a terítéshez és amint a mama kiment a
konyhába, dalolni kezdett. Mindig dalolt, tele volt hangjával az egész
ház és a műhelyben a legények jobban, szebben dolgoztak, ha
kihallatszott a nótája.
Nem vette szívére, ha az anyja zsörtölődött, olyan volt az mint a
nyári zápor, hirtelen jött nagy erővel, elöntött mindent, de jóságának
napja felszárította hamar az áradatot.
Ide, az ötvösmester házához hozta Jósika Franciskát, hogy
átöltözzék a bálra. Azt mondta, hogy a nővére, a bálra jött fel, Pest
mellett laknak és nincs rokonuk, kihez szállhatnának. Ha mese
kellett, azt tudott kitalálni Jósika és előadni is olyan kedvesen tudta,
hogy mindenki szívesen hitt neki.
Nagy esemény volt ez Pfistereréknél, izgalomba ejtette az egész
házat, de milyen izgalomba. Mikor a szekér megállt a ház előtt, olyan
szaladgálás lett egyszerre, mint egy hangyabolyban.
– Jönnek… itt vannak… Gyorsan, gyorsan… Borcsa, mosd meg
a kezedet… Rendben van a hajam?… Atyus, menjen már elébük.
Pfisterer Kristóf vasárnapi kabátjában a ház előtt fogadta
vendégeit. Soványan lötyögött vékony teste az ünneplő gúnyában,
minden kedélyes ség eltűnt arcáról a nagy izgalomban, nyelve,
ajaka, fogai szünetlenül munkában voltak, kétségbeesve keresve a
megszokott szopókát, mert a mamika még pipáját is kivette szájából
az utolsó percben, pedig anélkül nem is volt ember.
– Franciskám, azt mondtam nekik, hogy a nővérem, vigyázzon –
súgta Jósika a leány fülébe, míg lesegítette a szekérről.
– Hazudjunk? Az nagyon csúnya.
– Nincs más mód – felelte a báró és odavezette Franciskát az
ötvösmesterhez:
– Kedves kis hugom, Jósika Franciska, szíves jóindulatába
ajánlom, uram.
– Isten hozta nálunk. Nagy szerencse érte szerény hajlékomat,
hogy megtisztelni kegyesked… te… nem kegyeskedje…
Mamika tanította meg férjét a mondanivalókra és atyus nagyon
szépen meg is jegyezte magának, csak a végét zavarta össze.
Biztosan a pipa hiányzott, az volt a baj.
– Mindegy az Pfisterer bátyám, fő a szíveslátás – nevetett Jósika.
– Én is aztat mondok – jegyezte meg az öreg és bevezette
Franciskát a házba.
Kis földszintes budai ház volt. Először jött a műhely, utcára nyíló
szárnyas ajtajához néhány lépcső vezetett fel. Onnan üveges ajtón
át lehetett bejutni a benyiló első szobába, ez volt a látogató, ebédlő
és az úr, meg az asszony hálószobája. Ebből nyílott a leányok
szobája, melyet egy kis kamraforma választott el a konyhától, ahol
ragyogott a sok fényes cintál és tányér, a rengeteg szépen súrolt
lábos, a falon függő tömérdek sok réz kaszrol és formácska.
Csillogott az egész ház a tisztaságtól, csillogtak a tányérok és
csillogott a háziasszony is, olyan volt az arca, mint egy fényesre
súrolt rézlábos, piros, kerek, mosolygós és ha nevetett, különösen
rándult meg gömbben végződő pisze orra. Most is rándult egyet, míg
apró fényes szeme szíves mosollyal nyugodott a Franciska finom
alakján:
– Köszöntöm a kisasszonyt.
Franciska megcsókolta a leányokat, a kövérkés, vöröskezű
Borcsát és az apró, vékony Fánit.
– Jaj de boldog vagyok, jaj de boldog – ujjongott a kis leány.
– Ugyan Fáni, már megint nem férsz a bőrödbe – intette a mama.
– Hagyja, Pfistererné asszony, hiszen olyan mint egy kis pacsirta
– udvarolt Jósika.
Fáni huncut, kacér pillantást vetett a kis báróra, mire a ház
asszonya komolyan szólott:
– Vezessétek szobátokba a kisasszonyt.
Amint a leányok elmentek, Jósikához fordult:
– Jaj kérem, sok bajom van ezzel a leánnyal, a nagyobbik szelíd,
derék teremtés, de ez olyan, mint az apja.
– Ugyan Anikó – csitította Pfisterer.
– De bizony úgy van, – erősítette a felesége – nincs azon semmi
szégyenleni való, atyus. Nagy selyma volt maga mindig és ilyen lett
szegény Fánim is. Nem jár az becsületesen a földön, csak repül,
mint a szélhajtó förgeteg. Nem akar dolgozni sem, az utcán szeret
ácsorogni és nézni, hogy rakják az emberek a lábukat, mert hát mit
is nézhetne, ha…
– Hagyjál már békén a szegényt, mamika – szólt közbe Pfisterer.
– Nézzél, még le se ültettél a báró urat.
– Jaj, igaz bizony. Na tessék helyet foglalni. De hát azért csak
elmondhatom a dolgot. Ami igaz, az igaz. Szeretem én őt azért, csak
féltem. Édes gyermekem nekem, csak úgy, mint Borcsa, de Borcsa
másforma leány, hiába. Ő egy grófi szakácstól tanult főzni is,
mindenféle cukros tortákat, süteményeket, fagylaltokat, ízletes
halakat. Szép munkákat is tud, de Fáni fejfájást kap a konyhán és
elgörbül a háta a himzőráma mellett. Hitvány jószág, nem bírom
felhízlalni, még ha mogyoróval etetem sem, pedig mondják, hogy bő
konyhán élünk, no majd meglátja a báró úr. Borcsa főzte a vacsorát.
– Köszönöm a jóságát, Pfistererné asszonyom, de nem
maradhatok itt, szolgálattevő kamarás vagyok Őfelsége mellett, majd
eljövök Franciskáért később. Addig gondjaira bízom hugocskámat.
– Kár, nagy kár – sopánkodott Pfistererné. – Majd készítünk
valami hideget, mire vissza tetszik jönni… Ne féltse a testvérkéjét,
vigyázunk mi rá.
Sietve ment el Jósika és félve, nagyon félve, hogy észrevették
délutáni szökését. Neki az udvarral kellett a bálba mennie és csak
azután jöhetett el Franciskáért. Az egész életét csupa remegéssé,
csupa hazugsággá tette az édes szerelem. No de majd a bál után!
Milyen szép lesz akkor, de arról még sejtelme sem volt, hogy hova
viszi onnan Franciskát és hol és hogyan is lesz olyan nagyon szép.
Franciska ezalatt az ágyra terítette báli díszét, az ezüstleveles,
rózsaszínű csuda selyemruhát, a magyaros, zöld bársony
mellénykét, ezüst zsinórral átfűzött, rózsaszínű selyem topánkáját és
pillangókkal kihímezett, fehér atlasz lengyelkéjét. Aranypapirba volt
becsomagolva minden darab és amint sorra bontogatta, édes
várakozásban gyult ki lassan szép, fehér arca.
A kis Fáni be nem tudott telni a sok pompával, tapogatta,
cirógatta, úgy ujjongott:
– Oh be szép, oh be nagyon, nagyon gyönyörű. Ilyet csak a
teátrumban láttam, olyan lesz a kisasszony, mint Matild a
Templáriusokban. Roppant gonosz nő. Látta a kisasszony?
– Én még sohasem voltam teátrumban – felelte mosolyogva
Franciska.
– Nem volt? Jaj az kár. Én bizony megyek, ha csak négy garasos
helyre is. A magyar játékszínt jobban szeretem, ott játszanak a
magyarok a Rondellában a Dunaparton, úgy hívják tréfából:
bagolyodú. Déryné a legkedvesebb, láttam a „Két róká“-ban meg „Az
első hajós“ nevű énekes játékban, a kis vadleányt játssza, Melidát.
Gyönyörű az „Arany idő“ vagy „Inkle és Járikó“ című darab is.
Hamlet is szép, Hamlet királyfi Kőszegi Laci, gyönyörű ifjú, deli
termetű. Jaj, de szeretek én a teátrumba menni, de oda még jobban
szeretnék menni, ahol játszanak, nemcsak oda, ahol fizetnek. Aztán
én volnék Matild a Templáriusokban, felvenném azt a gyönyörű
chamoisszín atlasz ruhát, zöld zsenilinnel kihímezve és mondanám
Kőszegi Lacinak: „Imádlak! Fogadd el szerelmemet Molai“.
– Az istenért, Fáni – Borcsa majdnem sikított és lángvörös lett
kerek arca. – Ne tessék ráhallgatni, kisasszony. Mindig ilyeneket
beszél, pedig csak azért akarna ő játszani, hogy szép ruhákat
vegyen fel, meg hogy lássa azt a Kőszegit. Egész meg van
háborodva.
– Nahát jobban is tetszik nekem, mint a patikőr, akihez mamika
akar férjhez adni.
– Pedig derék ifjú, higyje el, kisasszony – magyarázta Borcsa,
miközben orra hegye épen úgy rándult meg mint az anyjáé. Patikus.
Fáni mindig patikőrnek nevezi, pedig mamika megtiltotta. Még télen
is a legszebb csokor virágokat hozza a porcellánpohárba. Tíz pengő
is van egy olyan szépen összeválogatott virágcsokor.
– Bánom is én – nevetett Fáni. – Ki nem állhatom, sohse is
állhattam, mondtam már százszor, hogy nem szeretem.
Franciska hallgatta őket elámulva. Neki nem voltak leánypajtásai,
sohasem hallott ilyeneket, élemény volt számára minden szó. Ott állt
forró titkokkal teli szívével hidegen, magasan a két beszédes,
egyszerű teremtés szobájában. Mint egy szép, idegen, néma hattyú
a csiripelő verebek között. Nagyon messziről jött és még
messzebbre akart menni, fel a magasba, ahol legszebb, ahol
legnagyobb, legragyogóbb az élet.
Pfisterer mama jött be, hívta őket vacsorálni.
Fáni felkapta az ágyról a bársony mellénykét:
– Mamika gyere, mamika nézd meg, milyen gyönyörű.
A mama megnézte jobbról, balról:
– Bizony pompás – mondta. – És echt bársony. Hiába, a gyapot
megismerszik, más a hajlása.
– Jaj de szeretnék én egy ilyen köntöst – sóhajtotta Fáni.
– Nem hallgatsz mindjárt. Ez csak bárókisasszonynak való. Már
az összes szép holmimat odaadogattam neki, tudja kisasszony.
Voltak olyan finom batisztperkál, térdig stikkelt ingeim, azokból is
feláldoztam hármat, egyet meg is festettem vadsáfránnyal, szép
virító sárgára, hogy ne legyen mind egyszínű. Akkor aztán sál is
kellett volna, mert hogy az a divat. Volt egy igen szép levantin vörös
selyemkendőm, egy tenyérnyi szélességű fehér atlasz széllel, még
staffirungban kaptam, de sohasem volt szívem viselni. Ennek a
hálátlan békának azt is kétfelé hasítottam és összevarrtam középütt,
sálnak. Nem használt az semmit, másnap már… Jaj, de tessék
jönni, elhűl a vacsora.
Leültek szépen az asztal köré. Ez hát egy polgárcsalád háza?
gondolta Franciska. Így élnek a rendes emberek, ilyen egy
közönséges mesterember, mint Pfisterer Kristóf, ilyenek a
mesterleányok, mint Borcsa, és ha kicsit ki szeretnének rúgni a
hámból, olyanok, mint Fáni. Majd azt is megtöri az élet, ha férjhez
megy a patikőrhöz. Milyen más őnáluk otthon, milyen ember az ő
apja, milyen csendes álomvilág volt az ő világa.
Pfisterer mester késével egy falatot szelt kenyeréből, szájába
gyűrte és teli pofával dünnyögte:
– Jaj te Anikó, én úgy szeretném enni egy kis vizaikra, délben
megterheltem az én gyomrom, sokat ettem. Az csinálja megint jó
étvágyat.
– Van a speizban – mondta Pfisterer mama. – Hozd be Fánni és
hozz ecetet, olajat és hagymát is. Érted?
– Értem, mamika.
Míg a ház ura helyreállította étvágyát a kaviárral, Borcsa roppant
nagy tálon behozta a pampuskát. Letette az asztal közepére és az
atyus nagy, kék üveg cukorszelencéből evőkanállal szórta rá a
cukrot, hogy úgy fehérlett, mintha havas volna.
– Jó forrón tessék enni, kisasszony, – bíztatta Franciskát
Pfisterer mama – majd iszik utána egy korty ürmöst, akkor nem árt
meg.
A pampuska után jött a töltöttkáposzta, utána pecsenye, aztán a
torták.
Igazi nagy vacsora volt, és vacsora után gyűszűnyi ezüst
pohárkákban hozták a finom rózsalikőrt. Franciska csudálkozva
bámulta meg a Borcsa kezében.
– Finom erdélyi szokás ez – magyarázta büszkén Pfistererné. –
Ott látta az édesapám, Isten nyugosztalja, megtanulta a készítési
módját is. Úgy hívják ott rozsólis. Igazi török rózsaolaj kell hozzá, de
olyan illatos is lesz tőle a szája, hogy mind elkábulnak az ifjak a
bálon.
Atyus nagy tetszéssel szörpölte a finom italt:
– Csak nagy ünnepen adja elő a mamika – jegyezte meg. – De
ma ünnep is vanja. A vacsora utánna meg is nézegetünk a
kivilágítás, leányok.
Fáni az apja nyakába borult:
– Köszönöm, köszönöm, felveszem a sárga ruhámat, meg a szép
sálomat.
– Abból ugyan semmi sem lesz, majd még összegyűrik a
tolongásban. Nem elég, hogy tegnap rajtad volt? – pattogott a
mama.
– Hát tegnap hol tetszett lenni? – kérdezte udvariasan Franciska.
– Mamika és Borcsa nem voltak, csak én mentem el atyussal a
teátrumba – magyarázta Fáni. – A német teátrumba, mert ott volt a
nagy ünnepi játék. Gyönyörű új épület a német színház és tegnap a
tornáca háromsoros lámpákkal volt kivilágosítva, a nézőtér pedig
viaszgyertyákkal. A játék énekes játék volt: „Aschenbrödel“.
Mesterséges táncok is voltak beleelegyítve. A főszemély Cibulkáné
volt, meg Campiné. A játék már megkezdődött, mikor belépett a
császári lozsiba az orosz császár, jaj de szép ember, aztán a mi
felséges urunk, utóljára a prusszus király. Mennyi éljent kiabáltak,
mert Ferenc császár magyar huszárruhában volt és úgy integetett
kezével, mintha egy atyus volna és születésnapját ünnepelnék.
Sohasem felejtem el. A magyar teátrumi társaság is előadta az
óteátrumban „A süketnéma“ című vígjátékot, aztán a játék végén a
társaság kiállott az áldozattűz köré és énekelt is. Rothkrepf Nelli
mesélte, ő ott volt, de azért oda csak az ment, aki a német
teátrumba nem juthatott be.
– Nagyon szép lehetett – mondta Franciska. Aztán arra gondolt,
hogy mindezt meglátja ma ő is, az ünneplést, a pompát, a
császárokat és ennek az ünneplésnek egy kis fénysugára
bizonyosan éri majd őt is, egész bizonyosan.
Alig várta, hogy Pfisterer és leányai elmenjenek, de sokáig tartott.
A mamika otthon maradt, előbb át kellett hívni hozzá Rothkrepfnét,
hogy ne legyen egyedül. Aztán a leányok lelkére kötötték
Franciskának, hogy felkeltse őket biztosan, ha hazajön. Az ágy
megvetve fogja várni, majd Fáni és Borcsa együtt alszanak.
– Vagy talán – könyörgött Fáni – a kisasszony nem utálja és
velem alszik, olyan szép lenne.
Végre elmentek. Pfistererné a külső szobában a drágaságról
beszélgetett Rothkrepfnéval és Franciska öltözködött a leányok
fehérfüggönyös tükre előtt, melynek asztalán porcellánpohárban
állottak a patikőr virágai.
Ünneplőbe öltözködött Franciska és ünneplőbe öltözködött a
város is, Pest-Budának minden ablakában csillogó fényt gyújtott a
lelkesedés. A Szentjánoshegyen tündérkastélyt formáltak az
örömtüzek, és sohasem látott világosságot loptak az öreg budai
erdők sötét fái közé.
Az obszervatórium a Gellérthegyen mintha lángban állna, úgy
ragyogott, egy-egy sistergő rakétát küldve a magasba, az ég felé.
Franciska feltűzte haját, dús fürtökben rendezte el homloka körül,
magas kontyba simította, aztán rátűzte a kis magyaros pártát,
melyről rózsaszín selyemszalag csüngött szoknyája széléig. Most
valami még kellene… valami dísz a kontya mellé. Mit tűzzön oda?
Erre nem gondolt. Maga elé nézett, a tükörtől kért tanácsot és akkor
észrevette a patikőr virágait.
Egy fehér rózsa virított az őszies csokorban, a nyár végső
könnyű lehellete, és ő kivette a pohárból a budai patikus szerelmi
küldöncét, hogy felékesítse magát vele a császárok báljára.
A fejedelmek a bál előtt körülhajtattak Pesten, hogy megnézzék
az illuminációt és útjukban mindenütt tomboló lelkesedés ünnepelte
őket. Olyan rég nem örült már az ország és a magyarnak úgy kell a
fény, a zaj, a ragyogás… Legnagyobb volt a tolongás a hajóhíd pesti
oldalán, óriási néptömeg várta az udvari hintókat. Mindenki látni
akarta, amint visszatérnek Budára. De ott is volt a legszebb.
Szemben a királyi vár, minden ablakában világosság égett, a
rendesen elhagyott, sötét, halott épület, végre felnyitotta sok-sok
ragyogó szemét, hogy biztató mosolyt küldjön a városnak, az
örvendő embereknek, öregeknek, ifjaknak, mindenkinek, aki most
kendőlobogtatva üdvözli uralkodóját.
– Éljen a király!… Vivat Franciscus!… Vivat Sanctissima
Majestas!
– Mein lieber Papa, amint látom, felségedet nemcsak a bécsiek,
hanem a magyarok is szeretik – mondta Ferenc császárnak az orosz
cár és hintóik átrobogtak a tündöklő diadalkapun.
A híd karfáján nyilt üveggolyóbisokban viaszgyertyák égtek,
sűrűn egymás mellett, mint hosszú gyöngysorok.
Amint a fejedelmek a hídra értek, a Dunán úszó díszes
ladikokon, kivilágított betűkben jelent meg a felírás: „Vivant pro
salute populorum suorum“.
Alig hagyták el a kocsik a híd közepét, a gyorsan másként
rendezkedő ladikokon is új felírás hirdette messzire tündöklő
betűkben: „Vivat Franciscus, vivat Alexander, vivat Fridericus
Vilhelmus“.
Ki látott ennél szebbet? Ki hitte, hogy a hosszú háborúk után jön
még egy ilyen nap is?
A várhegy oldala olyan volt, mintha tündérek ültették volna tele
tündöklő tulipántokkal, mert József nádor kertjének minden útját,
minden ágyasát lámpásokkal rakatta körül. Égő fények szegélyezték
a hegy lábához vezető lépcsőket is, úgy hogy leomló, lángoló
tüzeknek látszottak.
Ezalatt Franciska is felöltözött. Gondosan, félve húzta fel fehér
selyemharisnyáját, rózsaszínű atlasztopánkáit, bokája felett
magasan keresztezve az ezüstzsinórokat. Felvette könnyű
szoknyáját és a belehímzett rózsalevelek lágyan csillogtak a két
szegényes faggyúgyertya világában. Zöld mellénykéje szépen simult
termetére és a sötét bársony még fehérebbé tette fehér nyakát.
Utoljára kötötte fel a kis csipke köténykéjét, egy székre helyezte
a fehér selyem, pillangós lengyelkét, ő már elkészült életének nagy
ünnepére.
A templomórák kilencet ütöttek, az uralkodók beléptek a
bálterembe és Franciska a faggyúgyertyák szomorú világánál várta
Jósikát.
Ismét várt, de most utoljára várt, most már nemsokára felgördül a
jövendő függönye és megkezdődik életének tündérmeséje. Csak a
bálba vigye el a báró, mert aztán… aztán nagy dolgok fognak
történni. Ma este Jósika Franciska bárónő lesz, és ő a szép
diadalmas Jósika Franciska akart lenni.
Ez töltötte be minden gondolatát, megfeledkezett arról, ami eddig
volt és ami ezután érheti, mert most kezdődik tulajdonképen az
élete. A sok elzártan töltött esztendő után, hőstettnek érezte, hogy
most cselekedni birt. Szép ruhájának selymes ráncai
körülsímogatták, arcának pírja igéret volt, szemének fénye mint
reménység világított és nem zavarta meg fájdalmas emlékezés
örömének tiszta ragyogását.
Milyen este, milyen tüneményes este! Világos tündérpaloták, égő
utak, izzó remények és a Tabán kis piacán egy magas obeliszkus
tetején kibontott szárnyaival lebegett a békesség angyala.
VII. FEJEZET.
Az orosz cár tánca.
Tíz óra felé távozott Ferenc császár a bálból, de Sándor cár még
ott maradt. Szenvedélyesen szerette a táncot és a nőket, a sok
szép, idegen, sohasem látott asszonyt, leányt, kiket kedve szerint
ölelhetett magához zeneszóra.
Nagyszerű hangulatban volt, az országház termeiben pompásan
lehetett keringőzni és a karzatokon a sok ember mind abban
gyönyörködött, hogy ő mint mulat.
– Mi még maradunk – mondta adjutánsának, Wolkonskinak, úgy
hogy mindenki hallhatta. – Európának összes nemzeteit ismerem, de
a magyarhoz egy sem hasonlítható.
Mintha simogató tavaszi szél vinné, úgy járt szájról-szájra a
merész kijelentés, Sándor cár meghódított magának minden szívet.
– Jaj de szép ember. Soha ilyen deli alkatú férfit még nem láttam.
Nézd azt a gyönyörű, göndör, szőke haját. Milyen piros az arca.
Hogy fénylik a szeme. De boldog lehet, aki vele táncol.
Orczy bárónővel táncolt a cár, átfonta derekát szorosan és
merészen udvarolva suttogott ezer szépet az asszony égő fülébe.
Legjobban tetszett neki ma este ez a telt, fehérnyakú, gyémántos,
hermelines, kényes cica. Kicsit le kellett hajolnia a pici bárónőhöz,
magas termetéhez nem igen illett az apró táncosnő, de őt annál
inkább meghódította. Csupa mosoly volt a cár, szépen formált, piros
ajka közül szinte vakítón villogtak elő feltünően erős, fehér fogai,
csak mélyen fekvő, szúrós, kék szemében fénylett valami vizsgálódó
keménység, az uralkodó gyanakodó tartózkodása. Szép ember volt,
de tompa, kalmük orra kicsit ázsiai jelleget adott arcának.
A táncoló párt egy sötét magyarruhás alak követte, közelférkőzve
hozzájuk és lesve minden szót a cár ajkáról. A titkos rendőrség
megbizottja volt, Majláth Miklós gróf, kitől fontos jelentéseket várt
Bécsben báró Hager Ferenc, a rendőrfőnök. Nagy viták folynak épen
a kongresszuson, vigyázni kell az uralkodók minden mosolyára.
A cár elengedte táncosnőjét, meghajolt előtte mélyen, aztán
franciául mondta:
– Nagyon sajnálom, Madame, hogy ez alkalommal nem
terhelhettük meg lelkiismeretünket, de remélem, még kipótoljuk, ha
legközelebb Bécsbe jön.
Majláth gróf mögöttük állt, arca derűs lett, milyen öröm, hogy ezt
meghallotta, a Geheimpolizei feje az ilyeneknek is örül, mert ezekkel
mulattatja a császárt, aki a finom, pikáns történeteket szereti.
– Na lássa, Franciska, ez a bál – mondta Jósika és a dobogó
szívű leánnyal belépett a terembe.
Színes ábránd volt az egész este, az eljövetel a Pfisterer-házból
és most ez a fényes terem, a keringőző párok, a sok-sok gyertya, a
gyémántok fényétől, illatszertől, virágillattól mámoros levegő.
Omló selymek, átlátszó fátyolszövetek, halavány csipkék, nehéz
bársonyok. A hölgyek ragyogó nyaka kivirágzott színes ruháikból és
szemük fénye ékszereiknek kék, sárga, piros, zöld, violaszín
ragyogásával egyetlen hatalmas égő virágcsokorba olvadt össze.
– Oh be gyönyörű – sóhajtotta Franciska és érezte, hogy most
életének minden pillanata egy-egy valóra vált álom, vagy talán
örökre eltűnő illuzió.
– Gyere, táncoljunk mi is, szép szívem.
Jósika átfonta a leány derekát. A kis kapitány jól táncolt, vitte,
repítette aranyhajú szerelmét és Franciska nem látott, nem hallott
semmit, elkábulva suhant, repült tova, behúnyt szemmel, boldogan.
– Na jó, na szép? – kérdezte a báró.
Erre felébredt Franciska és tágranyitotta szemét. Egy pillanatig
átadta volt magát a beteljesedés boldog mámorának, most már új
küzdelemre hívta az élet. Ez a budai bál nem jelenti vágyai végcélját,
neki még minden erejével, minden szenvedélyével kell alkudnia a
mai éjszakával… Hirtelen megállt és szétnézett:
– Ki az a szőke fiatalember? – kérdezte és a cárra mutatott, aki a
délszaki növényekkel díszített, bíborszőnyeges emelvény előtt állt.
– Sándor, az orosz császár őfelsége, biztosan boldog, hogy
kegyed figyelmére méltatja, gyönyörű angyalom – felelte Jósika.
– Az orosz cár, igazán? – Franciska izgatott lett. – Hiszen azt
mondta volt, hogy az udvar már eltávozott a bálról?
– A mi felséges urunk el is ment, a porosz király is, de ő, úgy
látszik, itt maradt. Beszélik, hogy Pétervárt is mindig reggelig táncol
a bálokon, Bécsben pedig inkognitóban elmegy a polgári
mulatságokra is. De mit bánjuk mi azt? Jöjjön Franciskám,
táncoljunk tovább. Az élet olyan szép, itt tarthatom a karomban, a
zene csak nekünk szól, az egész bál a mienk. Jöjjön, szívvirágom.
Franciska nem mozdult, a cárt nézte, rajta felejtette égő, sötét
tekintetét.
– Pillantson már rám is, angyalom – hízelgett Jósika, aztán
megragadta a leányt, hogy tovakeringőzzék vele, de a zene hirtelen
elhallgatott és Cziráki Antal Mózes gróf, Ludovika császárné híres
kedvence, a cár mellől az emelvényre lépett.
Moraj zúgott végig a közönségen. Mi lesz most? Az erkélyekről
kíváncsi arcok hajoltak előre, a hölgyek szíve dobogott, csend lett a
teremben és a nagy némaságban messzire csengtek a gróf szavai:
– Sándor cár őfelsége a nemzeti táncot szeretné látni.
A szomszéd teremből előjött a mostanáig mellőzött cigánybanda,
zsinóros, dolmányos, barnaarcú, legények foglalták el a cseh
muzsikusok helyét és húzni kezdték a híres Bihari egyik nótáját.
Keveset táncoltak akkoriban magyar táncot. No most ki járja el
úgy, hogy a cárnak tessék? Hol a fiatalság? Cziráki szétnézett a
teremben, ott volt körülötte a magyar mágnások, nemesség szine-
java, sorra intett nekik:
– Esterházy rajta! Siess Vince, táncosnét neked gyorsan!
Esterházy egy pillanatig keresett csak a hölgyek között, aztán
már ott táncolt a gyönyörű Rádai Ninával.
Az ifjúság kedvet kapott, a magyar zenére megmozdultak az alvó
szívek, mint valami régi, szép emlék, gyermekkori merész ábránd
magával ragadott mindenkit. Öt pár táncolt már a cár előtt és a terem
örvendve nézte őket. Más volt, lágyabb volt, mint a keringő,
tüzesebb a francia táncoknál, jobban illett a huszárruhás,
díszmagyaros ifjaknak. A leányok hajában libegtek a pártaszalagok,
kipirult az arcuk, mintha egyszerre kényesebbek lennének,
tüzesebbek, szebbek.
Jósika kézenfogta Franciskát:
– Jöjjön, Franciska, menjünk mi is. Minek nézzük, amint más
táncol? Én erdélyi fiú vagyok, jobban értem mindenkinél.
– De én? – kérdezte ijedten a leány.
– Te a legszebb vagy ma itt! – felelte nyugodtan Jósika és mintha
ez mindenre jogot adna, odavezette Franciskát a cár elé.
– Ni, ni, a kis Jósika – mondta Cziráki.
– Ki ez a fiatal hölgy? – kérdezte a cár.
– Az ifjú, felség, kivel táncol, báró Jósika Miklós. Fiatal gyerek, de
már kapitány, többször kitüntette magát a franciák elleni
hadjáratokban.

(Download PDF) Pathophysiology The Biologic Basis For Disease in Adults and Children 8th Edition McCance Test Bank Full Chapter

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

(Download PDF) Pathophysiology The Biologic Basis For Disease in Adults and Children 8th Edition McCance Test Bank Full Chapter

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

(Download PDF) Pathophysiology The Biologic Basis For Disease in Adults and Children 8th Edition McCance Test Bank Full Chapter

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pathophysiology The Biologic Basis for

Disease in Adults and Children 8th

Pathophysiology The Biologic Basis for Disease in

Pathophysiology The Biologic Basis for Disease in

Pathophysiology The Biologic Basis for Disease in

Robbins and Cotran Pathologic Basis of Disease 9th

Pathophysiology for the Health Professions 4th Edition

Anatomy Physiology and Disease for the Health

Math and Science for Young Children 8th Edition

Financial and Managerial Accounting The Basis for

1. Which action is a purpose of the inflammatory process?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

2. How do surfactant proteins A through D provide innate resistance?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

7. What does activation of the classical pathway begin with?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

8. What plasma protein system forms a fibrinous meshwork at an inflamed site?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

11. What is an outcome of the complement cascade?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

12. What is the function of opsonization related to the complement cascade?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

20. What is the inflammatory effect of nitric oxide (NO)?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

25. What is a role of a natural killer (NK) cells?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

27. Which manifestation of inflammation is systemic?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

31. A keloid is the result of which dysfunctional wound healing response?

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Applying

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering

PTS: 1 DIF: Cognitive Level: Remembering