Ugrás a tartalomhoz

François Villon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen NyenyecBot (vitalap | szerkesztései) 2007. március 8., 17:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (A lap létrehozásának időpontja 2007-03-02. Sablon dátumozás: {{csonk-dátum|csonk\1|2007 márciusából}})

François Villon francia költő, tolvaj és csavargó (Párizs, 1431 (?) - 1463. január 8. után).

Életpályája

Életéről meglehetősen keveset tudnunk, még születési és halálozási éve is bizonytalan. Rá vonatkozó adatok meríthetőek azonban a róla szóló legendákból, illetve bírósági ítéletekből. Korán árvaságra jutott, anyai nagybátyja (Guillaume de Villon) fogadta házába. A jómódú kanonoknak és paptanárnak sokat köszönhetett, ezért is vette fel nevét. Jellemző, hogy eredeti neve is bizonytalan (de Montcorbier vagy de Loges). Nevelője iratta be a Sorbonnera is, ahol 1452-ben magister címet nyert, ám itt kezdett el zülleni is: rossz társaságba keveredve részt vett diákcsínyekben, verekedésekben, tivornyákban. 1455-ben verekedés közben megsebesített egy papot, aki két nap múlva meghalt, Villonnak ezért menekülnie kellett Párizsból. Később a jóakarói által szerzett menlevéllel térhetett vissza, ám a következő évben kifosztotta egy párizsi kollégium pénztárát. A következő öt évben egyszerre tartozott egy rablóbandához és fordult meg hercegi udvarokban. Bloisban Charles d'Orléans udvarában még költőversenyen is részt vett. 1460-ban Meungban raboskodott, a következő évben már az új királytól, XI. Lajostól kapott amnesztiát. Visszatérve Páriszba új cimborákat talált, és már a következő évben börtönbe került egy verekedésből kifolyólag. halálra ítélték, fellebezését elfogadva 10 évi száműzetést kapott Párizsból. További adatokat nem tudunk életéről.

Művei

Műveiben az élet teljes vertikuma megjelent a mély, áhítatos kereszténységtől a züllöttség legmélyebb rétegeiig. Legismertebb művei a testamentumok és a balladák. Leghíresebb sora talán a Múlt idők szép asszonyai (Ballade des Dames du Temps Jadis) refrénje: "De hol van a tavalyi hó?"("Mais où sont les neiges d'antan?"), amely Európa-szerte ismert. Rövid élete során is az európai kultúra máig meghatározó költőjévé tudott válni.

Nevének kiejtése

A 15. századi francia más kiejtési szabályokat alkalmazott, mint manapság, ezért nevét nem "vijjon"-nak kell ejteni, hanem a leírás szerint.

Sablon:Csonk-Francia életrajz


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!