Ugrás a tartalomhoz

Finnország

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CsTom (vitalap | szerkesztései) 2010. január 10., 22:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Ünnepek: Kalevalan päivä nem "pirosbetûs", mint a többi itt felsorolt nap, csak "zászlós". Olyanból viszont sokkal több is van...)

Sablon:Ország

A Finn Köztársaság (finnül: Suomi, svédül: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.

A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez. "Ezer tó országa"-ként emlegetik.

Földrajz

Finnország részletes térképe

Fekvése, határai

Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. A következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a Finn-öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a Botteni-öböl. Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Domborzat

Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m magas, Lappföld legészakibb pontján, a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn-öbölben.

A felszínt a jégkorszakban a jégtakaró alakította ki. Rengeteg a morénató, a mindenfelé látható csupasz gránitsziklákat is az akkori gleccserek szállították mai helyükre.

Vízrajz

A Botteni-öböl és a Finn-öböl között található szigetvilág, nagyjából 50 000 sziget alkotja

A tó definíciója Finnországban: 500 m2-nél nagyobb állóvíz. Így számolva a finn statisztika 187 888 tavat tart nyilván. Közöttük a legnagyobb a Saimaa-tó 4400 km2 területtel. A tavak, természetes vízfolyások és mesterséges csatornák hálózatának komoly szerepe van az áruszállításban.

A jégkorszak gleccserei nem csak számos tavat alakítottak ki, hanem az alacsony tengerparton sok-sok szigetet is. Szám szerint 179 584-et. Két fő csoportra oszthatók - inkább logikailag, mint földrajzilag: délnyugaton az Åland-szigetek és a déli part előtt fekvő szigetek. Szigetek a nagyobb tavakon is vannak.

Legfőbb folyói: Kemijoki, Oulujoki, Torniojoki.

Éghajlat

Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Hótakaró délen négy, északon hat-hét hónapon át fedi a tájat. A Golf-áramlat hatására az éghajlat lényegesen melegebb, mint az az Egyenlítőtől való távolságból következnék.

Finnország területének egynegyede a Északi-sarkkörtől északra fekszik. Itt figyelhető meg az éjféli nap jelensége. Annál tovább tart, minél északabbra megyünk. Finnország legészakibb pontján a Nap 73 napig süt nyáron egyfolytában, telente 51 napig nem kel föl.

Növény- és állatvilág

A rozsomák leginkább Lappföldön elterjedt

Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.)

Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya.

Nemzeti Parkok

A növény- és állatvilág változatosságát - a biodiverzitást - a hatalmas területű nemzeti parkok rendszerével tartják fenn. 36 igazgatási szempontból különálló nemzeti park van.[1]

Természeti világörökség

Svédországgal közös természeti világörökség Merenkurkku szigetvilága. Ez a Botteni-öböl legkeskenyebb részén található.

Történelem

Bővebben: Finnország történelme

Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.

Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai.

Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1809. március 29-én I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, mely egy az Orosz Birodalmon belüli autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. Az orosz érában a finn nyelv modernizálódott, elismert nemzeti nyelvvé vált. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.

Finnország 1920-1940

1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A II. világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (segítséget kapott többek között Svédországtól, illetve egy zászlóaljnyi önkéntest Magyarországtól is) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.

1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására kényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.

A II. világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között.

1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Eduskuntatalo, a finn parlament főépülete

A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.

A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.

A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.

Közigazgatási felosztás

Bővebben: Finnország közigazgatása
Bővebben: Finnország tartományai

Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap)* áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő:

Az Åland-szigetek széles körű autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és a finn törvények értelmében az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.

Finnország dialektusok, folklór vagy népszokások alapján is felosztható, azonban ezeket a különbségeket elhalványította a II. világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.

A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok 20 régióban működnek együtt.

Főváros: Helsinki (559 700 lakos)

Politikai pártok

A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az "Igazi Finnek" (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) és a Finn Baloldali Szövetség (VAS – Vasemmistoliitto).

Védelmi rendszer

Bővebben: Finnország hadereje

Népesség

Általános adatok

A finn népesség jelenleg körülbelül 0.2%-kal növekszik évente.

Finnország népessége
Év Népesség
1950 4 029 803
1960 4 446 222
1970 4 598 336
1975 4 720 492
1980 4 787 778
1985 4 910 664
1990 4 998 478
1995 5 116 826
2000 5 181 115

Legnépesebb települések

Bővebben: Finnországi városok listája

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A Helsinki Katedrális, II. Sándor orosz cár szobrával

A „Téli háború” után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak a 1990-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozó) területekről származik.

Népcsoportok: finn 93%, svéd 6%, orosz 0,5%, lapp (számi) 0,3%, egyéb 0,2%.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél, és a finnországi-svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. A kétnyelvűséget alkotmányuk 14. cikkelye garantálja. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet (lappnyelvet) beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.

A legtöbb finn (89%) a Finn Evangélikus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a Finn Ortodox Egyházhoz. A maradék népesség más vallású: más protestáns közösség tagja,római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.

Bővebben: Finn vallás

Gazdaság

A Nokia, Finnország legnagyobb társaságának főhadiszállása.

Általános adatok

Gazdasága: ipari ország. Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 6. legversenyképesebb országa.[2] A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.

Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség a 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.

Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.

Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.

Kereskedelem

Kultúra

Kémény nélküli finn szauna, egyike a kultúra eredeti finn elemeinek.

Oktatási rendszer

A finn oktatási rendszer nagyon hatékony, amint azt a PISA nemzetközi összehasonlító felmérések is igazolják. A diákok a gyűjtőiskolában kezdik tanulmányaikat és 9 osztály után fejezik be. A második lépcsőben érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban.

Az országban szinte nincsenek analfabéták. A könyvtárakban finn és svéd nyelvű könyveket is találunk, mivel ezek nyelvek az ország hivatalos nyelvei. Ezenkívül még német, francia és angol nyelven is olvashatunk.

Az egyetemeken kötelezővé tették az ének-zene oktatását. Ebből adódik hogy sok zenekar van.

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei.

Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség-listáján szereplő finnországi helyszínek:

Művészetek

Hagyományok

Gasztronómia

Bővebben: A finn konyha

Turizmus

A turisták síszezonban keresik fel Finnországot. A sok erdő miatt javasolt a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltás bizonyos területekre utazóknak.

Sport

Mika Häkkinen, kétszeres Forma–1-es világbajnok.

Finnországnak több híres sportolója van. Ilyen az autóversenyzés terén Mika Häkkinen kétszeres Forma-1 világbajnok (1998, 1999), aki jelenleg a DTM-ben versenyez, Ari Vatanen rally világbajnok (1981), Tommi Mäkinen négyszeres rally világbajnok (1996-1999), Marcus Grönholm kétszeres rally világbajnok (2000, 2002), Juha Kankkunen négyszeres rally világbajnok (1986, 1987, 1991, 1993), Kimi Räikkönen Forma-1 világbajnok (2007) a Ferrari színeiben, Keke Rosberg Forma-1 világbajnok (1982), Heikki Kovalainen F1-pilóta (2010-ben a negyedik idényét kezdi a Forma-1-ben a Lotusnál), tenisz terén pedig Jarkko Nieminen. A műkorcsolyában több hölgy is képviseli az országot (Kiira Korpi). Finnország főleg a téli sportokba kapcsolódik be, de úszóik közt is vannak hírességek, mint Hanna-Maria Seppälä, Joona Puhakka, Jani Sievinen, Ville Vahtola és Jukka Piekkanen. Leghíresebb futója volt Paavo Nurmi. Kimi Räikkönen úgy határozott, hogy a következő idényben kihagyja a Forma 1-et,2010-ben már a Citroen rally csapatával fogja róni a km-eket a WRC-ben (Rally Világbajnokság)ahová is a Red Bull támogatásával érkezik és versenyzi végig az évadot. Räikkönen a Ferráritól távozott, miután az olaszok felbontották szerződését.

Olimpia

Finnországban rendezték at 1952-es nyári olimpiát. Az országnak eddig 142 aranyérme van. A nyári játékokon az atlétika, a téli játékokon pedig a sífutás a legeredményesebb sportág.

Labdarúgás

Bővebben: Finn labdarúgó-válogatott

Ünnepek

Dátum Magyar neve Finn neve Megjegyzés
Január 1. Újév Uudenvuodenpäivä  
Január 6. Vízkereszt Loppiainen  
Változó Péntek Nagypéntek Pitkäperjantai Húsvét előtti péntek
Változó Vasárnap Húsvét vasárnapja Pääsiäispäivä  
Változó Hétfő Húsvét hétfője 2. Pääsiäispäivä Húsvét utáni hétfő
Május 1. Majális Vappu lásd Walpurgis Night
Változó Csütörtök Áldozócsütörtök Helatorstai 40 napra Húsvét után
Változó Vasárnap Pünkösd Helluntaipäivä 50 napra húsvét után
Június harmadik pénteke Nyárközép Juhannusaatto Nem hivatalos
Június harmadik szombatja Nyárközép Juhannuspäivä  
November első szombatja Mindenszentek napja Pyhäinpäivä  
December 6. Függetlenség napja Itsenäisyyspäivä  
December 24. Karácsony estéje Jouluaatto Nem hivatalos
December 25. Karácsony első napja Joulupäivä  
December 26. Karácsony másodnapja 2. Joulupäivä or Tapaninpäivä  
December 31. Újév éjjele Uudenvuodenaatto Nem hivatalos
Minden vasárnap     Hivatalos ünnep

Hivatkozások

Lásd még

Irodalom

  • Juhani Houtari: Finnország, Változó Világ 46., Budapest 2004.
  • Richly Gábor: Történelemkép és nemzeti identitás Finnországban. Universitas, Budapest 2007.
  • Richly Gábor: A finn nemzeti szimbólumok eszmetörténeti vonatkozásai. In Steinert Ágota (szerk.): Évek és színek, Kortárs, Budapest 2005. 453-462. o.

Jegyzetek

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  1. ↑ National Parks are Finland’s Natural Treasures
  2. ↑ A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Finnország témájú médiaállományokat.

Magyar honlapok:

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Finnország&oldid=6876223”