Vöröshagyma
Vöröshagyma | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vöröshagyma
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Allium cepa L. | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vöröshagyma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshagyma témájú médiaállományokat és Vöröshagyma témájú kategóriát. |
A vöröshagyma (Allium cepa) az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj. Közép-Ázsiából került Magyarországra; ősrégi konyhai fűszer, amely a főtt és sült ételeink egyik legkedveltebb ízesítője.
Elnevezései
[szerkesztés]A magyar tájnyelvi elnevezései közül a hajma, a vereshagyma, a zsidószalonna és a mózespecsenye a legismertebbek.
Jellemzése
[szerkesztés]Hagymával áttelelő, fajtától függően kétéves vagy évelő növények. Levelei és tőkocsánya üregesek, a levelek hengeresek. Virágzata gömb alakú ernyő, melyet korai állapotban világoszöld színű fellevél takar. A virágok 3 tagúak, leplesek. A termés tok, magjai feketék.[1]
Termesztése
[szerkesztés]1. India | 26,6 |
2. Kína | 24,2 |
3. Egyiptom | 3,3 |
4. USA | 3,1 |
5. Törökország | 2,5 |
6. Pakisztán | 2,3 |
7. Banglades | 2,2 |
8. Szudán | 2 |
9. Indonézia | 2 |
10. Irán | 1,9 |
– | |
87. Magyarország | 0,05 |
.. | |
Föld összesen | 108 |
A vöröshagyma az egyik legfontosabb és legelterjedtebb növény a világon. 2021-ben a vöröshagymát több mint 130 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 108 millió tonnát.
A világ legnagyobb vöröshagyma termelői közé tartozik India, Kína, Egyiptom, az USA és Törökország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben India, Kína és Egyiptom az éves termés felét (50%) adták a világ vöröshagyma termelésének.
Gyógyhatása
[szerkesztés]Energia 40 kcal 166 kJ | |
Szénhidrátok | 9.34 g |
---|---|
- Cukrok 4.24 g | |
- Étkezési rostok 1.7 g | |
Zsír | 0.1 g |
- telített 0.042 g | |
- egyszeresen telítetlen 0.013 g | |
- többszörösen telítetlen 0.017 g | |
Fehérje | 1.1 g |
Víz | 89.11 g |
A-vitamin ekviv. 0 μg | 0% |
Tiamin (B1-vitamin) 0.046 mg | 4% |
Riboflavin (B2-vitamin) 0.027 mg | 2% |
Niacin (B3-vitamin) 0.116 mg | 1% |
B6-vitamin 0.12 mg | 9% |
Folsav (B9-vitamin) 19 μg | 5% |
B12-vitamin 0 μg | 0% |
C-vitamin 7.4 mg | 9% |
E-vitamin 0.02 mg | 0% |
K-vitamin 0.4 μg | 0% |
Kalcium 23 mg | 2% |
Vas 0.21 mg | 2% |
Magnézium 0.129 mg | 0% |
Foszfor 29 mg | 4% |
Kálium 146 mg | 3% |
Nátrium 4 mg | 0% |
Cink 0.17 mg | 2% |
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
Illóolajat, B-, és C-vitaminból 30 mg/100 g-ot (de a zöldhagyma még ennél is többet), pektint, guvertint is tartalmaz. A jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért a meghűléses időkben a fertőzések megelőzésére is használták.
Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, megfázásos tünetek, és köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is használják. A fertőzéses orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) tüneteit is csökkenti.
Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe.
Felhasználása
[szerkesztés]Tavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk, ilyenkor feltöltögetjük.[mj 1]
Ugyanazt jelenti a halványítjuk, itt a halványítjuk szó a szakkifejezés, de ezt hajtatásnak is nevezik. Ez azt jelenti, hogy amikor már majdnem teljesen kifejlődött növény köré földet raknak, a további növekedés folyamán (a föld alatti rész) fehér színűvé válik. Így a felhasználás szempontjából megfelelőbb, kívánatosabb élvezeti érték érhető el, mert a hajtatással a nagyobb fehér rész elérése a cél. A hagymahéj a hagyma külső levelei, amik az érés során elszáradnak, megbarnulnak, ezt a barna héjat vízben felforralva használják, elsősorban gyógyteaként. Húsvétkor a húsvéti tojások festésére, miközben a tojások is keményre főnek. Egyes helyeken éles késsel mintázatokat kaparnak a tojásra, majd zsírral, szalonnabőrrel fényesítik azt. Más helyeken vékony írópálcával, viasszal rajzolják meg a díszítéseket, amelyet a főzés közben nem festi meg a hagymahéj főzete (tojáshéjszínű marad).
Tárolása
[szerkesztés]Kiszedése után utánszárítjuk, a gyökerektől, fellevelektől megszabadítjuk, felfűzve, vagy csak száraz szellős (padlástérben) hosszú ideig tárolható, így egész évben használhatjuk, de szeletelt szárítmányként akár évekig is eltartható.
Fajtái
[szerkesztés]Nagyon sok fajtája van. Nálunk és az egész világon is híres a makói vöröshagyma, amely kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.
Megnevezés | Fajta | Termőképessége | Jellemzése | Tárolhatósága |
Alsógödi | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta | Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű. | Hagymája felül lapos, alul kissé megnyúlt alakú, héja barna. Szárazanyag-tartalma alacsony. | Közepesen tárolható fajta. |
Aroma | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége közepes. Közepes tenyészidejű. | Szárítóipari feldolgozásra alkalmas. Hagymája gömb alakú, héja barna színű | közepesen tárolható fajta. |
Favorit | Egyéves fajta, magról termeszthető konstans. | Tenyészideje rövid, közepes termőképességű. | Szárazanyag-tartalma alacsony. Hagymája gömb alakú, héja barna | közepesen tárolható. |
Fertődi ezüstfehér | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Rövid tenyészidejű, közepes termőképességű. | Hagymája lapos, héjszíne fehér. Zöld- vagy főzőhagyma termesztésre alkalmas | tárolhatósága rossz. |
GK Makolor | Egyéves, frissfogyasztásra és szárítóipari feldolgozásra alkalmas | Magas szárazanyag-tartalmú, kiváló fűszerező értékű. | Terméshozama közepes. Bronzbarna héjú. | Jól tárolható. |
Glóbus | Áttelelő fajta, középhosszú tenyészidejű. | Vetésideje: szeptember. Felmagzásra nem hajlamos, télállósága jó. | Hagymája gömb alakú, barna héjú. | Jól tárolható. |
Góliát | Dughagymáról termeszthető, nagyon hosszú tenyészidejű fajta. | Alacsony szárazanyag-tartalmú, nagy, gömb alakú, sötétsárga héjú hagymákat fejleszt. | Folyamatos öntözés mellett kellemes, nem csípős ízű. | : |
Makó 104 | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége alacsony. Szárítóipari feldolgozásra alkalmas. | Rövid tenyészidejű.Hagymája gömb alakú, héja bronz színű. | Jól tárolható fajta. |
Makói bronz | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Jelenleg az ország egyik fő fajtája. Hosszú tenyészidejű, alacsony szárazanyag-tartalmú. | Hagymája gömb alakú, bronzbarna a héja. | Jól tárolható. |
Makói CR | A Makói fajta úgynevezett klímarezisztens változata, dughagymáról termeszthető. | A hagyma tulajdonságai a Makóival közel azonosak | felmagzásra alig hajlamos, ezért márciusban is ültethető. | Jól tárolható. |
Makói fehér | a Makói fajta fehér színű változata, dughagymáról termeszthető. | Termőképessége alacsony-közepes, szárazanyag-tartalma magasabb. | A hagymák gömb alakúak, héjuk fehér, zöldülésre hajlamos. | Hosszú ideig tárolható. |
Makói | Dughagymáról termeszthető, termőképessége alacsony, vagy közepes. | Szárazanyag-tartalma magasabb. | A hagymák gömb alakúak, bronzbarnák. Felmagzásra hajlamos, ezért a dughagymát hőkezelni kell. | Ültetése: április eleje. |
Makométa | nagy hozamú egyéves fajta | hosszú tenyészidejű, ezért korán kell vetni. | Nagy termésátlagú. Héjszíne bronz. | |
Pannónia | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű. | Hagymája gömb alakú, héjszíne bronzbarna. | Azonos a Makói bronz fajtával |
Piroska | Egyéves, több levelű | Gépi feldolgozást jól tűrő, jól tárolható | Enyhén lapított. | |
Sonkahagyma | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta, úgynevezett salátahagyma. | Közepes termőképességgel és tenyészidővel rendelkezik. | Hagymája hosszú, megnyúlt alakú, sárgásbarna héjú. | |
Tétényi rubin | Magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége nagy, tenyészideje hosszú. | Hagymája felül kissé lapított gömb alakú, héjszíne lila. | Közepesen tárolható. |
Tisza I. | Áttelelő fajta, hosszú tenyészidejű. | Vetésére augusztus végén kerül sor. | Felmagzásra kevésbé hajlamos, télállósága jó. Hagymája gömb alakú, héja sárgásbarna | Viszonylag jól tárolható. |
- Recept:
- (így is lehet csinálni, és másképp is):
- A lila hagymát összeaprítjuk, és felhevített vajon, vagy olajon, olívaolajon megfonnyasztjuk. Aztán mézet adunk hozzá; némi türelem után pedig balzsamecetet.
- Megfűszerezzük például kakukkfűvel, sózzuk, borsozzuk, és felöntjük vörösborral. Főzzük lassan, sokáig, kavargatjuk, szemmel tartjuk.
- A hagymalekvár akkor készült el, amikor lekvár állagúvá válik.
Fontosabb kártevők és betegségek
[szerkesztés]- hagymalégy
- fuzáriumos betegség
- hagyma peronoszpóra
- hagyma botrítiszes betegsége
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ 'Feltöltögetés: a növény körüli földből a növény töve köré emelt földkupac. Egyes növények (például hagyma, saláta, burgonya, földimogyoró) termesztésénél elhagyhatatlan művelési forma. Elhagyásával kevesebb, vagy egyáltalán nem szüretelhető, illetve rosszabb minőségű lesz a termés.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve (1989, 1994), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
További információk
[szerkesztés]- Hagymaleves
- Így kell elűzni a hagymaszagot: sírásmentes szeletelés
- Hagyma a házipatikában: mitől egészséges?
- Vöröshagyma ültetése, gondozása, egészségre gyakorolt hatása
- Mircea Bălaşa: A hagyma és a fokhagyma termesztése; ford. Török Sándor; Mezőgazdasági és Erdészeti Kiadó, Bukarest, 1958
- Borka Miklós–Gubicza Józsefné: Hagymafélék termesztése a házikertben; Mezőgazdasági–SZÖVOSZ, Budapest, 1979
- Hagymafélék termesztése; szerk. Botos Gyula és Füstös Zsuzsanna; Mezőgazdasági, Budapest, 1987
- Kis könyv a magyar hagymáról; szöveg Bencsik Gábor szövegével, rajz Elek Lívia; Corvina, Budapest, 1989
- A hagyma gyógyhatása; összeáll., előszó Hajdú József; Makói Kistérség Többcélú Társulása, Makó, 1996 (Makói hagymás kötetek)
- Hagymafélék. Vörös-, fok-, póré-, téli sarjadék-, metélő-, salottahagyma; szerk. Mártonffy Béla; 2. jav. kiad.; Mezőgazda, Budapest, 2000
- A 100 legjobb hagymaétel; szerk. Rus Ibolya; STB Könyvek, Kistarcsa, 2002
- Szabó István: A hagymafélék termesztése; Szaktudás, Budapest, 2002
- Laczkó Tibor: Családi gazdaságokból az Unióba. Hagymafélék exportra; Szaktudás, Budapest, 2005
- Hagymát hagymával. Ételreceptek a Maros völgyéből; Makó és Térsége Fejlesztési Kht., Makó, 2006
- Toró Elza: A 100 legjobb hagymaétel. Mindennapi és különleges receptek mindenkinek; Csengőkert, Kistarcsa, 2011
- Vatai Anna Mária–Máté Sándor: 40 hagymaleves; Zimber-könyvek, Páty, 2018