Ugrás a tartalomhoz

Volóci járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alsóvereckei járás szócikkből átirányítva)
Volóci járás
Volóci járás címere
Volóci járás címere
Volóci járás zászlaja
Volóci járás zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Rangukrajnai járás
SzékhelyVolóc
Alapítás éve1946
Megszűnés éve2020
Népesség
Teljes népesség23 934 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület544 km²
Elhelyezkedése
Volóci járás (Ukrajna)
Volóci járás
Volóci járás
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 46′ 42″, k. h. 23° 03′ 20″48.778300°N 23.055700°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 42″, k. h. 23° 03′ 20″48.778300°N 23.055700°E
Térkép
Volóci járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Volóci járás témájú médiaállományokat.

A Volóci járás (ukránul: Воловецький район, magyar átírásban: Voloveckij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja északnyugati részén helyezkedett el; délről az egykori Szolyvai, nyugatról a Perecsenyi és a Nagybereznai járásokkal, északról a Lvivi területtel volt határos. Székhelye Volóc volt.

1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Bereg vármegye Alsóvereckei járása.

A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették; területét beolvasztották a Munkácsi járásba.

Története

[szerkesztés]

A Volóci járás a népvándorlás során vált fontos tranzithellyé, mivel itt található a Vereckei-hágó, amelyen keresztül biztonságos átjutás lehetséges a Kárpátokon túlról a Kárpát-medence felé.

A honfoglaló magyarok egy nagy része is itt lépett az új haza földjére. Később innen indultak a különböző Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai is. Az egyfajta keletre való nyitottságnak azonban negatív következménye is vannak, a térség amúgy is gyéren lakott falvai a rendszeres kijevi, halicsi és tatár támadások áldozatául esett.

Az első írásos említések Volócról a 15. század körül jelentek meg, amikor is a Perényi család birtokát képezte, majd a 17. században a munkácsi domíniumhoz, 1728-ban pedig Schönbornhoz került.

A Volóci járást jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Bereg vármegye Alsóvereckei járása, melynek területe lényegében azonos volt a mai Volóci járáséval.

Az Alsóvereckei járás 1904-ben vált ki a Szolyvai járásból, a csehszlovák uralom alatt 1928-ig tovább működött, majd beolvadt a Szolyvai járásba. Területe 1939-től Kárpátalja egészével ismét Magyarországhoz került és 1941-ben lett újra önálló járás a Beregi közigazgatási kirendeltségen belül.

Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolása után került a járási székhely Alsóvereckéről a vasúttal rendelkező Volócra, azóta a járás területe változatlan, de az 1960-as évek első felében, a szovjet közigazgatás teljes átszervezése (átmeneti felforgatása) alatt néhány évre ismét beolvadt a Szolyvai járásba.

Gazdaság

[szerkesztés]

A térség, habár nem tartozik a fejlett területek közé, kis túlzással kiváló infrastruktúrával rendelkezik. A legfontosabb vasút- és közútvonal, kőolaj- és villanyvezetékek mind itt lépnek át a Kárpátokon.

A járás lakói leginkább állattenyésztéssel és burgonyatermesztéssel foglalkoznak. Továbbá a járásban pár építő- és élelmiszeripari cég működik. Megjelenőben van még a gyógy- és hegyi turizmus is.

Népesség

[szerkesztés]

A volóci járásban elsősorban ukránok és ruszinok (98%) élnek. A környék ukrán lakossága alkotja a bojkók csoportját Kárpátalján. A második legnagyobb nemzetiség az oroszoké (1,3%).

Közigazgatási beosztás, települések

[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]
Beregsziklás látképe

A Volóci járás területén található 26 település 15 helyi tanácshoz tartozik, melyek közül kettő városi jellegű települési tanács, a többi községi tanács. A tanácsok főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

Magyarosított név
(1918)
Magyar név
(1944)
Ukrán név
(cirill betűkkel)
Ukrán név
(átírva)
Rang Települések
száma
Népesség
(fő, 2001)
Terület
(km²)
Szarvasháza Zsdenyova Жденіэво Zsdenyijevo városi jellegű települési 2 1349 54
Volóc Volóc Воловець Volovec városi jellegű települési 2 5970 118
Ábránka Ábránka Абранка Abranka községi 1 589 24
Alsóhatárszeg Nagyrosztoka Розтока Roztoka községi 3 1264 54
Alsóverecke Alsóverecke Нижні Ворота Nizsnyi Vorota községi 2 2919 21
Bagolyháza Bilaszovica Біласовиця Bilaszovicja községi 2 1115 30
Beregbárdos Oroszbukóc Буковець Bukovec községi 1 598 17
Beregsziklás Serbóc Щербовець Scserbovec községi 2 404 26
Csendes Tiszova Тишів Tisiv községi 2 961 21
Felsőverecke Felsőverecke Верхні Ворота Verhnyi Vorota községi 1 2258 19
Kisszolyva Szkotárszka Скотарське Szkotarszke községi 1 1413 30
Timsor Timsor Лази Lazi községi 1 1024 10
Verebes Verbiás Вербьяж Verbjazs községi 2 2003 30
Vezérszállás Pudpolóc Підполоззя Pidpolozzja községi 3 1498 50
Zúgó Hukliva Гукливий Huklivij községi 1 2109 38

Települések

[szerkesztés]

A Volóci járás területén 26 település található, közülük kettő városi jellegű település, a többi község. A települések főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

Magyarosított név
(1918)
Magyar név
(1944)
Ukrán név
(cirill betűkkel)
Ukrán név
(átírva)
Rang[2] Tanács
székhelye[3]
Népesség
(fő, 2001)
Népesség
(fő, 1941)
Népesség
(fő, 1910)
Ábránka Ábránka Абранка Abranka ö.t.k. - 589 526 348
Alsóhatárszeg Nagyrosztoka Розтока Roztoka k.t.szh. helyben 483 804 592
Alsóverecke Alsóverecke Нижні Ворота Nizsnyi Vorota k.t.szh. helyben 2504 2353 1935
Bagolyháza Bilaszovica Біласовиця Bilaszovicja k.t.szh. helyben 516 507 355
Beregbárdos Oroszbukóc Буковець Bukovec ö.t.k. - 598 754 564
Beregsziklás Serbóc Щербовець Scserbovec k.t.szh. helyben 251 425 386
Csendes Tiszova Тишів Tisiv k.t.szh. helyben 517 503 396
Felsőgereben Felsőhrabonica Верхня Грабівниця Verhnya Hrabivnicja tsk. Vezérszállás 422 587 577
Felsőverecke Felsőverecke Верхні Ворота Verhnyi Vorota ö.t.k. - 2258 1885 1410
Hidegrét Páskóc Пашківці Paskivci tsk. Beregsziklás 153 128 91
Izbonya Zbún Збини Zbini tsk. Szarvasháza 221 159 129
Jávor Jalova Ялове Jalove tsk. Vezérszállás 278 242 133
Kanora Kanora Канора Kanora tsk. Volóc 792 786 647
Katlanfalu Kotilnica Котельниця Kotelnicja tsk. Csendes 444 495 404
Kisszolyva Szkotárszka Скотарське Szkotarszke ö.t.k. - 1413 1335 1085
Latorcafő Laturka Латірка Latyirka tsk. Bagolyháza 599 808 639
Nagycserjés Kicsorna Кічерний Kicsernij tsk. Alsóhatárszeg 421 548 376
Pereháza Perekraszna Перехресний Perehresznij tsk. Alsóhatárszeg 360 318 212
Rákócziszállás Rákócziszállás Завадка Zavadka tsk. Verebes 1087 927 790
Rekesz Zagyilszka Задільське Zagyilszke tsk. Alsóverecke 415 367 334
Szarvasháza Zsdenyova Жденієво Zsdenyijevo v.j.t. helyben 1128 934 754
Timsor Timsor Лази Lazi ö.t.k. - 1024 770 515
Verebes Verbiás Верб'яж Verbjazs k.t.szh. helyben 916 999 889
Vezérszállás Pudpolóc Підполоззя Pidpolozza k.t.szh. helyben 798 408 385
Volóc Volóc Воловець Volovec v.j.t. helyben 5178 2295 1538
Zúgó Hukliva Гукливий Huklivij ö.t.k. - 2109 1775 1604

1945 óta megszűnt községek

[szerkesztés]

A járás területén 1944-ben még további hat község létezett a fent felsoroltakon kívül. Ezek az alábbiak voltak 1918-ban, illetve 1944-ben érvényes magyar nevükkel és mai hovatartozásukkal.

Magyarosított név
(1918)
Magyar név
(1944)
Hova tartozik Népesség
(fő, 1941)
Népesség
(fő, 1910)
Borzfalva Borszucsina Bagolyháza 132 110
Felsőhatárszeg Kisrosztoka Alsóhatárszeg 406 320
Medvefalva Medvezsa Csendes 151 113
Miskafalva Miskarovica Bagolyháza 206 125
Sebesfalva Felsőbisztra Katlanfalu 244 172
Újrosztoka Újrosztoka Verebes 390 327

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
  2. v.j.t. = városi jellegű település
    ö.t.k. = önálló tanácsú község
    k.t.szh. = községi közös tanács székhelye
    tsk. = társközség
  3. Társközségeknél a székhely megnevezése, önálló tanácsú település esetén "-", közös tanács székhelyénél pedig "helyben"

Források

[szerkesztés]