Csendes (település)
Csendes (Тишів) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Alsóverecke község |
Rang | falu |
Polgármester | Ihor Jaroszlavovics Zubenko |
Irányítószám | 89112 |
Körzethívószám | +380 3136 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 546 m |
Terület | 1,727 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 48′ 32″, k. h. 23° 05′ 38″48.808889°N 23.093889°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 32″, k. h. 23° 05′ 38″48.808889°N 23.093889°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csendes témájú médiaállományokat. |
Csendes (ukránul: Тишів [Tisiv]) falu Ukrajnában, Kárpátalja Munkácsi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Volóctól északnyugatra, Szolyvától északra, Katlanfalu és Bekesz közt fekvő település. Áthalad a falun az M 06-os nemzetközi út Munkács–Lviv közötti szakasza.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falu neve szláv személynévi eredetű. A Tiso személynév birtoklást kifejező -ova képzős alakjából keletkezett. Nevét 1903-ban Csendes-re magyarosították.
Története
[szerkesztés]Csendes, Tisova nevét 1630-ban Ti.zoua, 1648-ban Tisova, 1693-ban Tisow, 1773-ban Tisova, 1808-ban Tissova, 1851-ben Tissova, 1877-ben Timsova (Felső-), 1913-ban Csendes, 1925-ben Tišova néven írták.
1910-ben 283 lakosából 8 magyar, 32 német, 243 ruszin volt. Ebből 251 görögkatolikus, 31 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei Járásához tartozott.
1991-ben 500 körüli lakosa volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma és tornya a 18. században épült. Az épület hosszúhajós, megkettőzött tetőzettel ellátott és a bejárati része felett emelkedik a négyzetes, hagymasisakos tornya. A torony érdekessége, hogy a szentély feletti kis huszártornyán kívül két kis torony emelkedik a hajó és a szentély találkozásánál is. A templomnak a bejárat előtt nyitott tornáca is van.
Zömök, négyzetes, pagodaszerű tetőzetű, galériás, sátortetős harangtornya a templomtól külön álló épület.
Különálló település volt egykor az ide csatolt medvefalva is:
Medvefalva
[szerkesztés]Medvefalva, Medvezsa nevét 1648-ban Meduesse, majd 1693-ban Medwezia, 1808-ban pedig Medvesa, Medvessa, 1944-ben pedig Medvezsa, Медвежое néven említették az oklevelek.
A Medvezsa helységnév talán ruszin víznévi eredetű, a név alapja a ruszin медвежый ’medvés’ melléknév nőnemű formája. A név egy Medvezsa voda~reka ’Medvés víz, folyó’ névből keletkezhetett. Nevét az országos helységnévrendezés során, 1903-ban a falu nevét Medvefalvára magyarosították.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott. 1910-ben 113 lakosából 18 német, 95 ruszin volt. Ebből 95 görögkatolikus, 18 izraelita volt.
Medvefalva 1967-ben egyesült Tisovával.
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok.