Baté

Baté
Római katolikus templom
Baté címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Bőzsöny András (független)
Irányítószám	7258
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	771 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	78,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 21′ 35″, k. h. 17° 57′ 54″46.359611111111, 17.964911111111
Baté Pozíció Somogy vármegye térképén
Baté weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baté témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baté község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Baté Kaposvártól 15 kilométerre keletre, a Kapos-völgy szívében fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Fonó, kelet felől Mosdós, dél felől Kaposkeresztúr, délnyugat felől Kaposhomok, nyugat felől pedig Taszár.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 61-es főút, mely végighúzódik a belterületén, délkelet-északnyugati irányban. Igal felé itt ágazik ki a főútból északnak a 6503-as út, valamint az ellenkező irányban, Kaposkeresztúrra a 65 106-os számú mellékút.

Közlekedése kitűnő, a községen naponta mintegy 46 autóbusz-járatpár halad át, ezért a közeli megyeszékhely könnyen elérhető. Batén keresztül nemcsak Kaposvár és a 14 kilométerre fekvő Dombóvár felé járnak autóbuszok, hanem a Balaton irányába is.

Megállási pontja van a (Budapest-)Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalnak is, ahol nagy a személy- és a teherforgalom; Baté vasútállomáshoz – mely a belterület délnyugati szélén helyezkedik el – négy sínpáros rakodó-pályaudvar is csatlakozik.

Története

A település a középkorban, egészen 1696-ig Tolna vármegyéhez tartozott. A legrégebbi irat Batéról a 14. századból maradt fenn, az oklevelek tanúsága szerint akkoriban Batejnek hívták. A község környékén már az időszámításunk előtt is éltek emberek, amit a falu közelében talált neolit kori csiszolt kőeszközök és fémkarikák bizonyítanak. A tárgyakat a Nemzeti Múzeumban őrzik.

Baté a 16. században Bati, majd háromszáz évvel később Bathé néven szerepelt. 1343-ban a Dersfi család, majd 1452-től az Esterházy család és a Festetics család birtokában volt, 1733-tól a második világháború végéig a Gyulai-Gaál család volt a terület birtokosa. A török uralom alatt csaknem teljesen elpusztult a falu, 1686-ban mindössze öt család élt itt. Jelentős helytörténeti eseményként tartják számon a krónikák az 1848-as esztendőt, amikor a jobbágyok önkényesen földet foglaltak az uraságtól, amelyet ő később az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után visszavett.

A településnek, amelynek első iskoláját 1768-ban létesítette a római katolikus egyház, a 19. században használt pecsétjén az S. A. monogram látható. A múlt század első évtizedeiben több mint hatszázan laktak itt, ebben az időben már vasútállomása, postája, telefonja volt Baténak. 1990-ben 804 fő, 2006-ban pedig már csaknem 900 fő volt a településen élők száma.

Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a falu: gázrendszer épült, megszépültek a közterek, emlékművet állítottak, s kicsinosították a közintézményeket, sportcentrum épült. Emellett jelentős összegeket fordított az út- és járdahálózat karbantartására.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Horváth Zoltán (független)
• 1995–1996: Horváth Zoltán (független)
• 1996–1998: Zsalakó Ernő (független)
• 1998–2002: Zsalakó Ernő (független)
• 2002–2006: Zsalakó Ernő (független)
• 2006–2010: Zsalakó Ernő (független)
• 2010–2014: Zsalakó Ernő (független)
• 2014–2019: Zsalakó Ernő (független)
• 2019–2024: Zsalakó Ernő (független)
• 2024– : Bőzsöny András (független)

Baté azon települések közé tartozik, ahol az 1994. december 11-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. A négy induló közül a két független (Fonai Jenő és Horváth Zoltán) a két pártjelöltet (a Fideszes Gyenes Jenőt és az MSZP-s Kárnyáczki Lajosnét) messze megelőzve egyaránt 130-130 szavazatot szerzett. Az emiatt szükségessé vált időközi választás a hivatalban lévő településvezető, Horváth Zoltán győzelmét hozta.

A településen 1996. április 14-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani, ennek oka még tisztázást igényel.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	837	822	809	752	770	765	771
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 0,8% németnek, 5,4% cigánynak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 2,4%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,8% (31,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, szerbnek, örménynek és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 3,2% református, 1,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Gaál-kastély

Batéi tó

2005-ben kezdődött meg a magán horgásztó építése (horgászat áprilistól szeptember végéig péntektől vasárnapig 8 - 19 óra között). A helyére eredetileg az önkormányzat 15 hektáros csónakázó tavat tervezett.

Halak: ponty, amur, keszeg, kárász, csuka, süllő, harcsa. A tónak mindkét oldalán lehet horgászni a falu felőli oldalon az utolsó stégig, a másik oldalon pedig a V alakú fáig. A rendezett tóparton stégeket, ülőhelyeket és tűzrakóhelyeket alakítottak ki.

További információk

• Baté település honlapja
• A batéi tó honlapja