Ugrás a tartalomhoz

Csoma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A keresztnevet lásd a Csoma (keresztnév) szócikkben.
Nem tévesztendő össze a következővel: Tiszacsoma.
Csoma
Csoma a Kapos völgye felől nézve
Csoma a Kapos völgye felől nézve
Csoma címere
Csoma címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Edit (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7253
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség402 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 18° 02′ 58″46.371100°N 18.049389°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 18° 02′ 58″46.371100°N 18.049389°E
Csoma (Somogy vármegye)
Csoma
Csoma
Pozíció Somogy vármegye térképén
Csoma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csoma község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Kapos völgyében fekszik, Somogy és Tolna vármegyék határán, Kaposvártól 22 kilométerre keletre. A szomszédos települések: észak és kelet felől Attala, dél felől Kercseliget, nyugat felől pedig Szabadi; a legközelebbi város Dombóvár 7 kilométerre keletre.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton csak a 61-es főúton közelíthető meg, Attala vagy Szabadi érintésével. Vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, ahol Szabadival közös vasútállomása van; Csoma-Szabadi vasútállomás a központjától alig 200 méterre délre helyezkedik el.

Története

[szerkesztés]

Csoma és környéke már ősidők óta lakott hely, amit a határában feltárt rézkori település és temető is bizonyít.

A mai település már az Árpád-korban fennállt. Nevét az oklevelek már 1138-ban említették Cuma alakban írva, mint a dömösi prépostság birtoka. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1542. évi adólajstrom szerint pedig már a pécsi püspökség birtokai közé tartozott. Az 1573-1574. évi török kincstári adójegyzék szerint 9, 1580-ban pedig 8 házból állt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben Zankó Miklós birtokaként szerepelt, 1703 körül pedig egy összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak a földesurai. 1715-ben 6 háztartását írták össze. 1726-ban gróf Harrer volt a birtokosa, 1733-tól pedig a Hunyady család, az 1900-as évek elején pedig ifj. gróf Hunyady Ferenc birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 538 lakosából 534 magyar, 4 német volt. Ebből 529 római katolikus 3 református volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Orbán Ottó (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Orbán Ottó (független)[5]
  • 1998–2002: Király Péter (független)[6]
  • 2002–2006: Király Péter (független)[7]
  • 2006–2010: Király Péter (Somogyért Egyesület)[8]
  • 2010–2014: Király Péter (független)[9]
  • 2014-2019: Szüts András Ervin (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Molnár Edit (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– : Molnár Edit (Fidesz-KDNP)[11]

A településen 1997. október 26-án időközi polgármester-választás zajlott.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
428
413
424
416
414
403
402
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% lengyelnek, 0,5% románnak, 0,2% horvátnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 4,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,4% (21,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 3,9% református, 1% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Csoma mellett egy horgásztó található, valamint a Kapos völgyében, a folyótól délre, a Jókút-forrásnál egy korábbi kápolna helyén 1946-ban felépítették a Jókút-kápolnát, mellette pedig 2009-ben egy kis kálváriát létesítettek, melynek különlegessége, hogy a balesetben elhunyt motorosok emlékére a kálváriakeresztet motoralkatrészek díszítik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ↑ Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  6. ↑ Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  7. ↑ Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  8. ↑ Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  9. ↑ Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  11. ↑ Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  12. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  13. ↑ Csoma Helységnévtár
  14. ↑ Csoma Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csoma&oldid=27565900”