Hajagos
Hajagos (Klokočov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Nagymihályi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1358 | ||
Polgármester | Monika Hudáčková | ||
Irányítószám | 072 36 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 409 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 138 m | ||
Terület | 11,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 22° 01′ 44″48.811667°N 22.028889°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 22° 01′ 44″48.811667°N 22.028889°E | |||
Hajagos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajagos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hajagos (1899-ig Klokocsó, szlovákul: Klokočov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 10 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1358-ban említik először a nagymihályi uradalom részeként. A 17. században szegény község volt 150 lakossal. A Sztáray, Szemere, Daróczi és Niczky családok birtokolták.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KLOKOCSO. Elegyes falu Ungvár Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vinnának szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klokocsa, tót falu, Ung vmegyében, Vinna fil., 340 lak. ut. p. N.-Mihály.”[3]
1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 648, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 392 lakosából 388 szlovák volt.
2011-ben 404 lakosából 390 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1670 körül épült. A templom nevezetessége a Könnyező Szűzanya kegyképe, melyet 1904-ben Rozskovics Emánuel ungvári festőművész készített. A kép másolat, eredetije 1670-ben készült. Amikor az itt táborozó erdélyi sereg egyik református katonája lándzsájával átszúrta, a kép véres könnyeket hullatott. A képet Munkácsra, majd Bécsbe vitték. 1769-ben Mária Terézia visszaküldte, de nyoma veszett. Ma a másolat látható a templomban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.