Pálóc

	Pálóc (Pavlovce nad Uhom)
	Pálóc katolikus temploma
	; Pálóc zászlaja
	; Pálóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1327
Polgármester	Anton Kocela
Irányítószám	072 14
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
	Népesség
Teljes népesség	4620 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	132 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	106 m
Terület	33,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 36′ 45″, k. h. 22° 04′ 00″48.612500°N 22.066667°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 45″, k. h. 22° 04′ 00″48.612500°N 22.066667°E
	Pálóc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pálóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pálóc (szlovákul: Pavlovce nad Uhom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagykapostól 7 km-re északra, az Ung bal partján fekszik. Ortó és Tegenye tartozik hozzá.

Története

A település a 11-12. században keletkezett, első lakói az itteni gyepüt őrző határőrnépek voltak. A 13. században már temploma is volt, az 1332-es pápai tizedjegyzék Vid nevű plébánosát is megemlíti. Pálócot 1334-ben az egri káptalan összeírása említi először „Palouch” néven. A Pálóci család birtoka volt. A család ősei – Túz Pető és fiai – a 14. században várat építettek ide, melynek mára csak falmaradványa maradt. A család tagjai később magas tisztségeket töltöttek be, ispánok, udvarbírók, nádorok és esztergomi érsekek kerültek ki közülük. 1427-ben 37 portát számláltak.

A Pálóciak kihalása után, a 16. század közepétől a ruszkai Dobó család tulajdona. Lakói ekkor nagyrészt földjüket veszített elszegényedett földművesek. Plébániája a reformáció idejéig működött, 1564 körül megszűnt. 1567-ben 17 adózó háztartása volt, közülük 7 egész és 10 fél jobbágytelek. 1588-ban 13 adózó háztartása létezett, 5 egész és 8 fél jobbágytelekkel. 1599-ben 40 lakóház állt a faluban, valamint rajtuk kívül kastély gazdasági épületekkel, templom, plébánia és iskola is található még itt. 1675-ben említik itt Forgách Ferenc udvarházát. A 17. század végén és a 18. század elején a hadi események és járványok miatt a lakosság száma jelentősen csökkent, 1715-ben 21, 1720-ban 17 jobbágy és 2 zsellér háztartás volt a faluban. Ebben az időszakban lakói magyar kálvinisták voltak. Plébániáját csak ez idő tájt, 1721-ben alapították újra. Később a Stanesicz-Horváth családé a település.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PÁLÓCZ. Magyar falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Barkóczy, és több Uraságok, lakosai többen reformatusok, fekszik Ungvize mellett, Ungvárhoz 3 mértföldnyire, határja ollyan, mint Palyóé, első osztálybéli.”^[2]

A 19–20. században a Hadik-Barkóczy családé. 1828-ban 155 házában 1304 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Palócz, magyar-orosz-tót m. v. Ungh vmegyében, Nagy-Kaposhoz északra 1 mfdnyire: 1079 romai, 251 g. kath., 4 evang., 43 ref., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Kastély szép kerttel, sörház; számos gazdasági épületek. Tágas és gazdag határa mindent jól megterem; tava, erdeje van. F. u. nagyobb részt gr. Barkóczy János, aztán Horváth. Ut. p. Ungvár.”^[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Népessége

1869-ben 2083, 1880-ban 2106 lakosa volt.

1910-ben 2222-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 4382 lakosából 3017 szlovák és 1029 cigány volt.

2011-ben 4403 lakosából 4197 szlovák és 108 cigány volt.

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, későbarokk, római katolikus temploma a korábbi gótikus templom helyén áll.
Tegenye neoklasszicista, görögkatolikus temploma 1892-ben épült.
A Nepomuki Szent János kápolna 1899-ben készült.

Neves személyek

Itt született 1862-ben Hadik-Barkóczy Endre politikus.
Itt született 1863. november 23-án gróf Hadik János miniszterelnök.
Itt született 1873-ban Gábler Vilmos nógrádi fényképész.
Itt született 1927. július 23-án Balla László költő, író.
Itt született 1930. április 17-én Balla Pál festő.

Lásd még

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]