Ugrás a tartalomhoz

John Hughes (filmrendező)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: John Hughes (egyértelműsítő lap).
John Hughes
SzületettJohn Wilden Hughes, Jr.
1950. február 18.
Lansing, Michigan
Elhunyt2009. augusztus 6. (59 évesen)[1][2][3]
New York, New York (állam)
MűvészneveJohn Hughes
Edmond Dantes
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
HázastársaNancy Ludwig (1970–2009)
Foglalkozása
Iskolái
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeLake Forest Cemetery[4]
Rendezői pályafutása
Aktív évek1970–2009
A Wikimédia Commons tartalmaz John Hughes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

John Wilden Hughes, Jr. (Lansing, Michigan, 1950. február 18. – New York, 2009. augusztus 6.) amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer.

A tinédzserfilmek királyaként ismert Hughes szárnyai alól olyan színészek kerültek ki, mint Michael Keaton, Bill Paxton, Matthew Broderick, John Candy, Molly Ringwald vagy a Brat Pack-ként emlegetett feltörekvő, fiatal színészek.

Fiatalkora és családja

[szerkesztés]

1950. február 18-án született Lansingban. Anyja önkéntes volt egy segélyszervezetnél, apja, idősebb John Hughes pedig kereskedelmi alkalmazottkéntr dolgozott.[5] Tizenkét éves koráig Grosse Pointe-ban élt.[6] Egy interjúban önmagát csendes gyerekként jellemezte.[7]

„Olyan környéken nőttem fel, ahol inkább lányok és öreg emberek éltek. Nem igazán voltak korombeli fiúk, ezért sok időt töltöttem egymagamban, elképzelve dolgokat. Amint kezdtük megszokni valahol, elköltöztünk. A hetedik osztályban életem kezdett jó lenni, aztán elköltözünk Chicagóba. Egy nagy középiskolába kerültem, ahol senkit sem ismertem. Aztán jött a Beatles, és megváltoztatta az egész életem. Amikor Bob Dylan Bringing It All Back Home című lemeze megjelent, nagyon megváltoztam. Csütörtökön egy személy voltam, pénteken már egy másik. Dylan, John Lennon és Picasso voltak a hőseim, mert mindegyikük egy adott művészeti ágat előrébb vittek, és amikor egy olyan pontra értek, hol jól érezték magukat, mindig továbbléptek.[7]”

1963-ban Hughes családja Northbrookba, Chicago egyik külvárosába költözött, ahol apja tetőfedő anyagokat árult.[6] A Glenbrook North középiskolába járt, és az ott eltöltött évek inspirálóan hatottak későbbi filmjeire.[8]

Pályafutása

[szerkesztés]

Miután kirúgták az Arizonai Egyetemről (University of Arizona),[9] befutott humoristáknak (Rodney Dangerfield, Joan Rivers) kezdett vicces szövegeket írni.[10] 1970-ben, vicceit felhasználva a chicagói Needham, Harper & Steers reklámcégnél,[11] majd 1974-ben a Leo Burnett Worldwide reklámügynökségénél dolgozott szövegíróként. Ezalatt az idő alatt készítette az Edge borotvahab híressé vált bankkártyás borotválkozós tesztjéről szóló reklámot.

Amikor a Virginia Slims cigarettamárka kampányával bízták meg gyakran utazott New Yorkba, a Philip Morris székhelyére. New York-i útja alkalmat adtak arra, hogy meglátogassa a National Lampoon humormagazin irodáit is.[6] Amikor megírt egy gyerekkori családi nyaralás által ihletett történetet, a magazin munkatársává választották.[10] A „Vakáció '58” című történetéből készült később a Családi vakáció című film. A Lampoonban megjelent egyéb művei mellett az áprilisi tréfának íródott „Az én péniszem” és „Az én vaginám” című történetekben már kirajzolódott Hughes érzékenysége a kamaszok életének jellemzőire és beszédmódjára.

Első forgatókönyvét (Haláli buli) a magazin munkatársaként írta, azonban ez a film nem vált sikeressé. Következő forgatókönyve, az 1983-as Családi vakáció sikerének köszönhetően a Lampoon újra visszakerült a filmgyártás térképére.

Rendezői debütálása, a Tizenhat szál gyertya 1984-es bemutatása szinte csak dicséretet kapott. Ebben annak is szerepe volt, hogy a felső középosztálybeli középiskolások életét őszintébben mutatta be, mint az 1982-es Malackodók-ból inspirálódó korabeli tinédzserfilmek. A Tizenhat szál gyertya volt az első a középiskolai életről szóló Hughes-filmek sorában.

Hogy elkerülje a tinifilmek rendezőjeként való beskatulyázást, 1987-ben megrendezte a bombasikerű Repülők, vonatok, autók című filmet, melynek főszereplői Steve Martin és John Candy voltak. Későbbi rendezései már nem bizonyultak annyira sikeresnek, de a Belevaló papapótló viszonylag népszerű volt. Pénzügyileg legsikeresebb filmje a Reszkessetek, betörők!, melyet forgatókönyvíróként és producerként is jegyzett. 1990 legjövedelmezőbb filmje volt, és azóta is minden idők legsikeresebb élőszereplős vígjátékának számít. Rendezőként utolsó filmje az 1991-es Huncutka volt.

Forgatókönyveket is írt Edmond Dantès álnév alatt, mely nevet Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című regényének főhősétől kölcsönzött. Edmond Dantès álnév alatt írta többek között az Álmomban már láttalak és a Fúrófej Taylor című filmeket.[10]

1994-ben visszavonult a nyilvánosságtól és visszaköltözött Chicago környékére. Jelentősen megviselte John Candy az évben történt hirtelen halála. Vince Vaughn, Hughes egyik barátjának elmondása szerint: „Sokat beszélt arról, mennyire szerette volna, ha John Candy tovább él. Azt gondolom, hogy akkor John több filmet rendezett volna.”[6] A következő években Hughes ritkán adott interjúkat, kivéve néhányat 1999-ben, amikor az általa írt, A szerelem rabja (Fogda bújócska) című film zenei albumát népszerűsítette.[12] Az albumot fia, John Hughes III állította össze, és annak chicagói lemezkiadójánál, a Hefty Records-nál jelent meg.[13] 1999-ben felvett egy audiokommentárt a Meglógtam a Ferrarival DVD-kiadásához.[14]

Filmjeinek jellegzetességei

[szerkesztés]

Hughes filmjeinek többsége Chicago északi részének külvárosaiban játszódik. Bizonyos filmekben a helyszín a kitalált Shermer nevű városka, mely Northbrook egykori nevére Shermerville-re utal. Filmjeinek másik következetesen fennmaradó eleme a popzenei elemek hangsúlyos megjelenése. Gyakran alkalmazott olyan filmes eszközöket mint a negyedik fal áttörése egyes szereplők által; a stáblista közben bevágott jelenetek; nemlineáris montázsok; befagyasztott kép alkalmazása a film végén, a stáblista előtt.

Magánélete és halála

[szerkesztés]

Feleségével Nancy Ludwiggal a középiskolában ismertek meg és 1970-ben házasodtak össze. Két fiuk, és négy unokájuk született.[15][16][17]

2009. augusztus 6-án szívrohamban hunyt el Manhattanben, ahol éppen családját látogatta meg.[18][19][20] Azon a reggelen Hughes a manhattani Nyugati 55. utcán érte a szívroham. Az eszméletlen rendezőt a St. Luke's-Roosevelt Kórházba szállították, és később halottá nyilvánították.[21]

Az 59 évesen elhunyt rendezőt augusztus 11-én Chicagóban búcsúztatták, majd a Lake Forest-i temetőben helyezték örök nyugalomra.[22]

Emlékezete

[szerkesztés]

Az NBC Balfékek című sorozatának pilot epizódját (2009. szeptember 17.) Hughes emlékének szentelték. Az epizódban számos jelenet utal a Nulladik órára, és a végén elhangzik a Don't You (Forget About Me) egyik feldolgozása is.[23] A Tuti gimi 7. évadjának Don't You Forget About Me című része hasonlóan végződik mint a Tizenhat szál gyertya, és Hughes többi filmjére való utalásokat is tartalmaz.[24]

2011-ben a Bob burgerfalodája animációs komédia Sheesh! Cab, Bob? című része ugyancsak a Tizenhat szál gyertya előtt tiszteleg.

Tisztelgés az Oscar-gálán

[szerkesztés]

2010. március 7-én, a 82. Oscar-gála keretein belül megemlékeztek a nemrégiben elhunyt rendezőről. Az esemény alatt Hughes filmjeiből vetítettek jeleneteket, és az egykori szereplők (Molly Ringwald, Matthew Broderick, Macaulay Culkin, Judd Nelson, Ally Sheedy, Anthony Michael Hall, Jon Cryer) emlékeztek meg a rendezőről és munkásságáról.[25][26]

Don't You Forget About Me

[szerkesztés]

A Don't You Forget About Me (Ne felejts el) 2009-es dokumentumfilm, melyben négy kanadai rendező Hughes keresésére indul, miután az 1990-es évek elején kikerült a rivaldafényből. A filmben Hughes egykori szereplői is megszólalnak.[27] A dokumentumfilm címe utalás a Nulladik óra himnuszának is számító Simple Minds dalra.

2007-ben Jaime Clarke szerkesztésében, Ally Sheedy előszavával jelent meg a Don't You Forget About Me című antológia, melyben kortárs írók John Hughes filmjeiről írnak.[28]

Filmográfia

[szerkesztés]

Film

[szerkesztés]
Év Magyar cím Eredeti cím Feladatkör Megjegyzések
Rendező Író Producer
1982 Haláli buli National Lampoon's Class Reunion Nem Igen Nem
1983 A kispapa Mr. Mom Nem Igen Nem
Családi vakáció National Lampoon's Vacation Nem Igen Nem a Vacation ’58 című novellája alapján
Kincs a kannibálok szigetén Savage Islands Nem Igen Nem
1984 Tizenhat szál gyertya Sixteen Candles Igen Igen Nem
1985 Nulladik óra The Breakfast Club Igen Igen Igen
Európai vakáció National Lampoon's European Vacation Nem Igen Nem
Különös kísérlet Weird Science Igen Igen Nem
1986 Álmodj rózsaszínt Pretty in Pink Nem Igen Vezető
Meglógtam a Ferrarival Ferris Bueller's Day Off Igen Igen Igen
1987 Valami kis szerelem Some Kind of Wonderful Nem Igen Igen
Repülők, vonatok, automobilok Planes, Trains and Automobiles Igen Igen Igen
1988 Drágám, terhes vagyok! She's Having a Baby Igen Igen Igen
A nagy kiruccanás The Great Outdoors Nem Igen Vezető
1989 Belevaló papapótló Uncle Buck Igen Igen Igen
Karácsonyi vakáció National Lampoon's Christmas Vacation Nem Igen Igen a Christmas ’59 című novellája alapján
1990 Reszkessetek, betörők! Home Alone Nem Igen Igen
1991 Fogd a nőt és ne ereszd! Career Opportunities Nem Igen Igen
Mama pici fia Only the Lonely Nem Nem Igen
Az agyamra mész! Dutch Nem Igen Igen
Huncutka Curly Sue Igen Igen Igen
1992 Beethoven Beethoven Nem Igen Nem Edmond Dantès néven
Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban Home Alone 2: Lost in New York Nem Igen Igen
1993 Dennis, a komisz Dennis the Menace Nem Igen Igen
1994 Szabadnapos baba Baby's Day Out Nem Igen Igen
Csoda New Yorkban Miracle on 34th Street Nem Igen Igen
1996 101 kiskutya 101 Dalmatians Nem Igen Igen
1997 Flubber – A szórakozott professzor Flubber Nem Igen Igen
Reszkessetek, betörők! 3. Home Alone 3 Nem Igen Igen
1998 A szerelem rabja (Fogda bújócska) Reach the Rock Nem Igen Igen
2001 Reszkess, Amerika! Just Visiting Nem Igen Nem
New Port South Nem Nem Vezető
2002 Álmomban már láttalak Maid in Manhattan Nem Sztori Nem Edmond Dantès néven
2008 Fúrófej Taylor Drillbit Taylor Nem Sztori Nem
2021 Reszkessetek, betörők! – Otthon, édes otthon Home Sweet Home Alone Nem Sztori Nem posztumusz megjelenés
a stáblistán a sztori írójaként tüntették fel

Televízió

[szerkesztés]
  • 1979: Delta House – író (5 epizód)
  • 1983: At Ease – alkotó és tanácsadó (1 epizód)

Gyakori szereplők

[szerkesztés]

Számos színész többször is feltűnik Hughes különböző filmjeiben. A csúcstartó John Candy, aki mindenkinél többször, nyolc alkalommal játszott Hughes filmjeiben. Gyakori szereplők:

Könyv

[szerkesztés]
  • The National Lampoon Sunday Newspaper Parody (1978) (P. J. O'Rourke-kal közösen)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.msnbc.msn.com/id/32320427/ns/entertainment-movies/
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  4. ↑ Find a Grave (angol nyelven)
  5. ↑ John Hughes életrajza (1950-). Filmreference.com. (Hozzáférés: 2012. november 27.)(angolul)
  6. ↑ a b c d David Kamp: Sweet Bard of Youth. Vanity Fair, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2012. november 27.)(angolul)
  7. ↑ a b Molly Ringwald interjúja John Hughes-al. Seventeen Magazine, 1986 [2009. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 27.)(angolul)
  8. ↑ Michael Joseph Gross: Amikor a vesztesek utalták a tinifilmeket. The New York Times, 2004. május 9. (Hozzáférés: 2012. november 28.)(angolul)
  9. ↑ Gyászjelentés: John Hughes. The Guardian, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2015. április 26.) (angolul)
  10. ↑ a b c Pat Saperstein: 59 éves korában elhunyt John Hughes rendező. Variety, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2012. november 29.)(angolul)
  11. ↑ Dennis McLellan: 59 éves korában elhunyt John Hughes, a 80-as évek tinifilmjeinek alkotója. Los Angeles Times, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2012. november 28.)(angolul)
  12. ↑ Julio Diaz: John Hughes. Ink 19, 1999 [2012. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 29.)(angolul)
  13. ↑ Patrick Goldstein. „John Hughes emlékezete megmarad. Hollywood még mindig tiszteli, de mi történt a tinik királyával?”, Los Angeles Times, 2008. március 24. (angolul)
  14. ↑ Megléptem a Ferrarival - DVD adatok. Internet Movie Database. [2005. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 29.)
  15. ↑ John Hughes életrajza. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 29.)(angolul)
  16. ↑ Kristóf Norbert: Erre az útra nem kísérhet el senki. Origo, 2009. augusztus 9. (Hozzáférés: 2012. november 29.)
  17. ↑ Dean Goodman; Bob Tourtellotte, Peter Cooney: Szívrohamban elhunyt a „Brat Pack”-rendező, John Hughes. Reuters, 2009. augusztus 6.[halott link](angolul)
  18. ↑ Varga Ferenc: Meghalt John Hughes, a nyolcvanas évek tinifilmjeinek királya. Origo, 2008. augusztus 7. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  19. ↑ „Elhunyt John Hughes vígjátékrendező”, BBC News, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2012. november 25.) (angolul)
  20. ↑ Tod Leopold. „59 éves korában elhunyt a Tizenhat szál gyertya és a Nulladik óra rendezője, John Hughes”, CNN, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2012. november 25.) 
  21. ↑ A hely ahol elveszítettük John Hughes-t. movieline.com, 2009. augusztus 13. [2011. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 25.)(angolul)
  22. ↑ Mark Caro. „John Hughes temetése”, Los Angeles Times, 2009. augusztus 12. (Hozzáférés: 2012. november 27.) (angolul)
  23. ↑ A Balfékek pilot epizódját Hughes emlékének ajánlják. tampabay.com, 2009. szeptember 22. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 27.)(angolul)
  24. ↑ A Tuti gimi Hughes előtt tiszteleg. SOAPnet. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 27.)(angolul)
  25. ↑ BuzzSugar: Tisztelgés John Hughes emléke előtt a 2010-es Oscar-gálán. Popsugar.com, 2010. március 7. (Hozzáférés: 2012. november 25.)(angolul)
  26. ↑ 2010-es Oscar: John Hughes-ra emlékeztek a díjkiosztón. [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 25.)(angolul)
  27. ↑ „Hughes Doc Finds Distributor”, The Film Stage, 2009. augusztus 11.. [2009. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. november 25.) (angolul)
  28. ↑ Don't You Forget About Me: Contemporary Writers on the Films of John Hughes. amazon.com. (Hozzáférés: 2012. november 25.)(angolul)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=John_Hughes_(filmrendező)&oldid=27452722”