Keleti-Rennell-korallzátony
| Keleti-Rennell-korallzátony | |
| Világörökség | |
 | |
| Bödönhajó a Te Nggano-tavon | |
| Adatok | |
| Ország | Salamon-szigetek |
| Világörökség-azonosító | 854 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Felvétel éve | 1998 |
| Veszélyeztetettség | 2013– |
| Elhelyezkedése | |
 Keleti-Rennell-korallzátony
Pozíció a Salamon-szigetek térképén
| |
 d. sz. 11° 40′ 60″, k. h. 160° 19′ 60″11.683328°S 160.333328°EKoordináták: d. sz. 11° 40′ 60″, k. h. 160° 19′ 60″11.683328°S 160.333328°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-Rennell-korallzátony témájú médiaállományokat. | |
A Keleti-Rennell-korallzátony a Salamon-szigetekhez tartozó legdélibb sziget, a Rennell-sziget délkeleti harmadát elfoglaló korallképződmény, amely 1998-tól a UNESCO természeti világörökségi helyszíne. A 86 kilométer hosszú és 15 kilométer széles, megközelítőleg 37 ezer hektáros képződmény Földünk legnagyobb atollja. A sziget közepén az atoll korábbi lagúnája, a számos endémikus fajnak otthont adó, 15,5 ezer hektáros brakkvizű Te Nggano (más néven Tegano)-tó található. A szárazföldi részt sűrű, a 20 méteres lombkorona-magasságot is elérő fák alkotta esőerdő borítja. A térségben gyakori ciklonok erőteljes klimatikus hatást gyakorolnak a sziget élővilágára, ezzel valóságos kutatólaboratóriumként ismerik természettudományos körökben. Emellett a Keleti-Rennell-korallzátony fontos közbeeső helyszíne a Csendes-óceán nyugati térségében lezajló fajvándorlásnak és evolúciónak.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2013 júniusában veszélyeztetett helyszínnek nyilvánította a korallzátonyt.[1]
Hivatkozások
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Keleti-Rennell-korallzátony az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
|
Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
