Malachit
| Malachit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | réz-hidrokarbonát |
| Képlet | Cu2CO3(OH)2 |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
| Alosztály | Pótanionos vízmentes karbonátok |
| Csoport | rézásványok |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | véglapos (pedionos), sokszor bekérgezés |
| Szín | zöld (matt, smaragd) |
| Porszín | allokróm (zöld) |
| Fény | üveg- vagy selyemfényű |
| Átlátszóság | átlátszó, áttetsző, átlátszatlan |
| Keménység | 3,5-4,0 |
| Hasadás | nagyon jó |
| Törés | egyenetlen |
| Oldhatóság | vízben oldódik |
| Sűrűség | 3,9-4,1 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malachit témájú médiaállományokat. | |
A malachit a karbonátásványok közé tartozó réztartalmú ásvány. Rendszerint rostos, szálas vagy vesés, fürtös megjelenésű, néha fenn-nőtt vékony tűs kristályokban is megtalálható. Nevét a mályva görög nevéből kapta (malakhé, μαλαχή), mert az ásvány olyan színű, mint a mályva levele.[1]
Keletkezése
[szerkesztés]Másodlagosan keletkezik rézérctelepek oxidációs zónájában, az oxidációs öv leggyakoribb ásványa. Az érctelepek felszínre kibúvó részében az oxigénben dúsabb beszivárgó csapadékvíz kilúgozza, majd az áramló talajvíz átitatja a kőzeteket. Gyakori jelenség, hogy az azurit malachittá alakul.
Előfordulása
[szerkesztés]Gyakori rézérc ásvány. Telepszerű előfordulásai találhatók Oroszországban az Ural-hegységben, Kongói Demokratikus Köztársaság Katanga tartományában, Zambiában, Namíbiában, Chilében, Ausztráliában a déli területeken, az Amerikai Egyesült Államokban Arizona és Utah területén, Németországban, Franciaországban, Románia erdélyi részén Rézbányán. Bányászták Olaszországban Elba és Szardínia szigetén.
Magyarországi előfordulása
[szerkesztés]Apró kristályok halmazaként Balatonfüreden, Martonyiban, Nagybörzsönyben, Szabadbattyánban, Pécs környékén Erdősmecske határában, Recsken tartósan bányászták, Velemben is előfordul a kalkopirit mállási maradványaként. A Velencei-hegységben a Szűzvári malom teléreiben apró tűkként és sugaras gömbökben található. A rudabányai ércesedés oxidációs zónájában az azurit mellett sugaras és rózsa alakú csoportokban fordul elő, melynek nagy részét hasznosították, de szépen fejlett kristályai ma is megtalálhatók.
Díszítő felhasználása
[szerkesztés]
A réz kinyerésén túl, tömött tömbös előfordulásait díszítőkőként is felhasználták. Szép példája látható ennek Oroszországban Szentpéterváron a Téli Palota és az Izsák-székesegyház burkolása. A San Paolo fuori le mura bazilika szentélyét az orosz cár által adományozott malachittal burkolták. Festékalapanyagként is használatos volt. Ékszerek készítésére is gyakran használják a vesés, szép rajzolatú példányait.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 94. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J. Arem: Rocks and Minerals. Toronto. 1974.
- http://webmineral.com
