Ugrás a tartalomhoz

Nedešćina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nedešćina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségSveta Nedelja
Jogállásfalu
PolgármesterSrećko Mohorović
Irányítószám52231
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség537 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′ 24″, k. h. 14° 06′ 50″45.140000°N 14.114000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 24″, k. h. 14° 06′ 50″45.140000°N 14.114000°E
SablonWikidataSegítség

Nedešćina (olaszul: Santa Domenica (d’Albona)) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Sveta Nedeljához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget keleti felén, Labintól 5 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Nedešćina területe a bronzkorban népesült be először amikor ezen a vidéken illír-kelta törzsek telepedtek le és a magaslatokra várakat, erődített településeket építettek. Az i. e. 4. században a kelták megalapították Labint (Alvona vagy Albona) és a közeli Plomint (Flanona). Néhány évszázaddal később i. e. 177-ben a rómaiak vették át az uralmat Isztria felett és a Raša-folyó lett az új határ az illírek liburn törzse és a rómaiak között. Albona a vidék legjelentősebb központjává vált, majd a 8. század végén Nagy Károly frank uralkodó Labint elválasztva Liburniától létrehozta a Friuli őrgrófságot.

A térség fejlődése a kora középkorban kezdődött, amikor területe az aquileiai pátriárka birtoka volt. A 9. – 10. században a birtok különböző német nemesi családoké lett, majd 1207-től 1420-ig újra a pátriárka volt a hűbérura. Ebben az időszakban építették a šumberi várat, mely a horvát kulturális örökség része lett. A 13. század végéig a bencések Szentháromság apátsága állt ezen a helyen, alapfalai a mai futballpálya alatt rejtőznek.

A fennmaradt isztriai határleírásból (1325) tudható, hogy a Szentháromság egyháza három jelentős közösséggel, Šumberrel, Labinnal és Plominnal volt határos. Labin és környéke a félsziget nagyobb részével együtt 1420-ban a Velencei Köztársaság uralma alá került. A város környéke ebben az időben gazdag labini nemes családok birtoka volt, akik a 16. és 17. században a városban reprezentatív palotákat, a körülötte fekvő birtokokon pedig gazdasági épületeket emeltek. Ebben az időszakban 1632-ben keletkezett a Labintól különálló Sveta Nedelja plébánia. A mai Sveta Nedelja község területén akkoriban a Sveta Nedelja és a Sveti Martin plébánia osztozott. Velence bukása után az Isztriával együtt francia megszállás alá került, majd az I. világháború végéig a Habsburg birodalom része volt.

Fejlődésére nagy hatással volt a bányászat megindulása a 19. század végén. A településnek 1857-ben 470, 1910-ben 631 lakosa volt. Nedešćina lakói kézművességgel, kereskedelemmel, vállalkozásokkal foglalkoztak, de sokan jártak be dolgozni Labinba is. Az első világháború után Olaszország része lett, majd a második világháborút követően Jugoszláviához csatolták. A mai Sveta Nedelját benne Nedešćinával a háború után szervezték önálló községgé, ez volt annak a hét községnek az egyike, mely az egykori Labini járás területén alakult. 1955-ben a Labini járást újjászervezték és magában foglalta az egész Labinštinát, beleértve Nedešćinát is. Jelentősége az 1950-es évek közepe, az adriai főút megépítése után csökkent, mivel távol esett a forgalmas utaktól. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban a Labini járásból Kršan, Raša és Pićan mellett újra megalakult Sveta Nedelja község, melynek Nedešćina lett a központja. A falunak 2011-ben 599 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
470 599 413 468 583 631 1402 1339 558 573 563 570 578 569 580 599

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma 1897-ben épült a régi plébániatemplom helyén. A templom különlegessége a nagyméretű, Mária mennybevételét ábrázoló festett mennyezetkép.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]