Polhora

	Polhora (Oravská Polhora)
; Polhora címere	; Polhora zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Námesztói
Rang	község
Első írásos említés	1580
Polgármester	Michal Strnál
Irányítószám	029 47
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	NO
	Népesség
Teljes népesség	3974 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	686 m
Terület	84,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 31′ 18″, k. h. 19° 26′ 46″49.521700°N 19.446100°EKoordináták: é. sz. 49° 31′ 18″, k. h. 19° 26′ 46″49.521700°N 19.446100°E
	Polhora weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Polhora témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Polhora (szlovákul Oravská Polhora) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése

Námesztótól 15 km-re északra, az Árvai-Beszkidek völgyében, a Polhoravka-patak partján, a lengyel határ mellett fekszik. Ez Szlovákia legészakibb települése.

Története

A falu a vlach jog alapján keletkezett a 16. század második felében, az árvai uradalom területén. 1580-ban „Polhora” néven említik először. 1604-ben Komorovszky lengyel nemes ütött rajta a falun, azt felégetve és lakóit elhurcolva. 1624-ben 70 lakosa volt. 1659-ben 459-en lakták. A kuruc háborúk során a falu újra elpusztult. 1715-ben 390 lakosa volt. 1778-ban 676-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLHORA. Elegyes lengyel és tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Beszkéd hegye alatt, Raptsának szomszédságában, mellynek filiája; nevezetesítette sós kútfője, melly a’ F. Kamarának parantsolattyára elrontatott; határjának soványsága miatt, negyedik osztálybéli.”^[2]

1828-ban 1449 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattenyésztésből, házalásból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polhora, tót falu, Árva vmegyében, közel a gallicziai határszélhez: 1437 kath., 2 evang., 10 zsidó lak., kik elszórva laknak. Van harminczad hivatala, vendégfogadója, fűrészmalma 87 2/8 sessioja, és egy sós forrása, melly a golyva ellen hasznosnak itéltetik. Lakosai lent termesztenek, gyolcsot szőnek, különbféle fa eszközöket csinálnak. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

A háború után fűrésztelepe nyílt és elterjedt volt a takácsmesterség. Lakói erdőgazdálkodással, mezőgazdasággal, faárukészítéssel, tutajozással foglalkoztak. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Korbielów) felé.

Népessége

1910-ben 1503, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3523 lakosából 3496 szlovák volt.

2011-ben 3794 lakosából 3651 szlovák.

Nevezetességei

Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1971-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]