Ugrás a tartalomhoz

Vasziló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasziló (Vasiľov)
Vasziló zászlaja
Vasziló zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rangközség
Első írásos említés1554
PolgármesterAnton Grígel
Irányítószám029 51
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámNO
Népesség
Teljes népesség840 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság652 m
Terület9,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′, k. h. 19° 23′49.350000°N 19.383333°EKoordináták: é. sz. 49° 21′, k. h. 19° 23′49.350000°N 19.383333°E
Vasziló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasziló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vasziló (szlovákul Vasiľov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Námesztótól 11 km-re délnyugatra, az Hrustin-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, az árvai várhoz tartozott a falusi bíró igazgatása alatt. 1554-ben „Wasylow” alakban említik először. Az uradalom birtokosa ekkor Thurzó Ferenc volt, aki megbízta Hyra Félixet, hogy ezen a helyen új falut alapítson. Az alapító leszármazottai ma is élnek a községben. Első lakói ruszin pásztorok voltak. Az első adóösszeírás szerint 4 jobbágytelke volt. Lakói a 16. század közepén épített lokcai fatemplomba jártak istentiszteletre. 1624-ben mintegy 90-en lakták. 1715-ben 150 volt a lakosok száma. 1778-ban 269-en éltek a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VASZILÓ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Námesztóhoz 1/2 mértföldnyire; határja tsupán tavaszi vetést terem.[2]

1828-ban 87 házában 448 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vaszilló, tót falu, Árva vmegyében, 448 kath. lak. Árpát, zabot termeszt. Gyolcsot sző. Sessiója 32 5/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.[3]

1899 után nevét „Kisvászoly”-ra magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 386, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 768 lakosából 764 szlovák volt.

2011-ben 795 lakosából 781 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Fájdalmas Szűznek szentelt kápolnája 1918-ban épült, barokk mellékoltára a 18. század első felében készült.
  • Római katolikus templomát 1990 és 1998 között építették. Alapkövét még II. János Pál pápa áldotta meg első szlovákiai útja során.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]