Ugrás a tartalomhoz

Smithsonit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Smithsonit
Általános adatok
Névváltozatokcinkpát, cinküveg, galma
Kémiai névcink-karbonát
KépletZnCO3
Kristályrendszertrigonális
Ásványrendszertani besorolás
OsztályKarbonát- és rokon ásványok
AlosztályPótanion nélküli vízmentes karbonátok
CsoportKalcitcsoport
Azonosítás
Megjelenésjellemző a tömeges vagy gömbös-vesés megjelenés, saját kristályalakban ritka
Színfehér, sárga, szürkésfehér, zöldes, kék, barna
Porszínfehér
Fényüvegfényű
Átlátszóságáttetsző vagy átlátszatlan
Keménység4,5
Hasadáskitűnő
Törésegyenetlen
Sűrűség4,4-4,5 g/cm³
Különleges tulajdonságUV-fényben zöldesen vagy kékesen fluoreszkál
A Wikimédia Commons tartalmaz Smithsonit témájú médiaállományokat.
Barna smithsonit kadmium szennyezéssel

A smithsonit egy karbonátásvány, a cink-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Csak romboéderes kristályokban található, rosszul kristályosodik. Kristályának lapjai gyakran görbültek, kristályosan finomszemcsézettségű gömbös, cseppkőszerű és fürtös tömegekben található, vesés és földszerű előfordulásai is ismertek. Az ókorban már ismerték és a réz hasznosíthatóságának növelése érdekében olvasztásnál használva az első ötvöztet, a bronzot állították elő felhasználásával. Tudományosan először 1832-ben különítették el, és az 1765 és 1829 között élt angol minerológusról James Smitsonról nevezték el. Fontos és a legjobb minőségű cinkérc.

Kémiai összetétele

[szerkesztés]

Színe a szennyezettség függvényében változik. Leggyakoribb szennyezői a kadmium, a kobalt és a réz.

Keletkezése

[szerkesztés]

Szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik, telérekben és tömzsökben. Leggyakrabban más cinkércek (pl.: szfalerit) oxidációja útján jön létre. Áthalmozott másodlagos üledékekben is előfordul keletkezése.

Kísérő ásványok: cerusszit, azurit, kalcit, kvarc.
Hasonló ásvány: azurit, malachit.

Előfordulása

[szerkesztés]

Románia területén Szászkabánya (Sasca Montana) és Dognácska (Dognacea) közelében. Szlovákia területén Rozsnyó (Roznava) és Selmecbánya (Banska Stievnica) térségében. Ausztriában Karintia területén Bleibergben és Steinmarkban. Lengyelország területén Bytom és Tarnowitc városok közelében.Németországban a Harz-hegységben Goslar területén, Badenben és Nesler közelében. Franciaország területén a Rajna vidéken és Lyon környékén. Nevezetes előfordulása van Belgiumban Altenbergben. Olaszországban Szardínia-szigetén. Oroszországban az Ural-hegységben és Szibériában Nyecsinszk térségében. Az Egyesült Államokban Arizonai Silver Hillben valamint Arkansas, Utah, Új-Mexikó szövetségi államokban. Megtalálható Mexikóban Chihuahua vidékén. Ausztráliában Új-Dél-Walesben. Jelentős előfordulások vannak Vietnám északi területein.

Magyarországi előfordulása

[szerkesztés]

A Bükk hegységben Nagyvisnyó közelében ismeretes jelentős ércesedés oxidációs zónáiban találtak smithsonitot. Előfordul Szabadbattyánban, Parádsasváron, Recsken és Rudabánya területén is.

Források

[szerkesztés]
  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
  • Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.