Sodolovce
| Sodolovce (Šodolovci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Sodolovce |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Mile Zlokapa (SDSS) |
| Irányítószám | 31215 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1217 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 59″, k. h. 18° 37′ 15″45.399747°N 18.620936°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 59″, k. h. 18° 37′ 15″45.399747°N 18.620936°E | |
| Sodolovce weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sodolovce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sodolovce (horvátul: Šodolovci, szerbül: Шодоловци) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 18, közúton 20 km-re délre, Diakovártól 20 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, Karatna és Petrova Slatina között fekszik.
A község települései
[szerkesztés]A közsgéghez közigazgatásilag Ada, Kaporna (Koprivna), Palacsa (Palača), Paulin Dvor, Petrova Slatina, Szilas (Silaš) és Sodolovce települések tartoznak.
Története
[szerkesztés]A település mezőgazdasági majorként keletkezett a Vuka akkori, még szabályozatlan jobb partján. Az első katonai felmérés térképén „Szodolovcze” néven még majorként található. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Shodolovcze” néven 4 házzal, 36 lakossal a praediumok között találjuk.[2] A 19. század második felében a környező földek megművelésére magyar családokat telepítettek ide.
1857-ben 43, 1910-ben 303 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 53%-a magyar, 22%-a horvát, 17%-a szerb, 4%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1922-ben Dalmácia, a Bánság, Lika, a Kordun és Montenegró területéről főként szerb családokat telepítettek be. A második világháború idején a partizánok a magyar lakosságot elűzték. Helyükre a háború után szerbek települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 87%-a szerb, 7%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. Sodolovce 1993-ban a közigazgatás átszervezésével lett községközpont. 2011-ben 338, a községnek összesen 1653 lakosa volt. A településen községháza, egészségház, iskola és kultúrház található.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 43 | 229 | 148 | 207 | 177 | 303 | 275 | 504 | 699 | 638 | 678 | 587 | 737 | 486 | 365 | 338 |
(1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként.)
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattartás. A leggyakoribb mezőgazdasági növények a búza, a kukorica, a napraforgó, a szójabab és a cukorrépa. A savanyú talaj a dohány és a paprika termesztésére is alkalmas. A Palača, Szilas és Paulin Dvor településeken található feketeföld különösen alkalmas a görögdinnye termesztésére, így ezekben a településekben a lakosság nagy számban ennek a kultúrának a termelésével foglalkozik. A talaj alkalmassága miatt az egyesek elkezdtek mogyoró- és dióültetvényeket telepíteni. Nagy probléma és veszély a lakosság biztonsága szempontjából, hogy a mezőgazdasági földterület nagy részét érintő aknamentesítési folyamat rendkívül lassú.
Kultúra
[szerkesztés]A község egyetlen kulturális egyesülete Szilason működik.
Oktatás
[szerkesztés]A településen az ernőházi elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az első futball-labdát 1931-ben Špiro Čolović hozta a településre, ahol megalapította az NK Hajduk Šodolvci labdarúgóklubot. A klub tevékenysége a második világháború után újraindult és 1991-ig, a délszláv háború kitöréséig működött. A háború utáni békés reintegráció ismét elindította a társadalmi tevékenységeket, és kezdeményezés indult egy futballklub létrehozására, mivel úgy érezték, hogy a sportnak, a kultúrának és az azt követő fiataloknak prioritást kell adni a közösségben. A klubot 2006-ban alapították újra. A megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 37. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális értékei (horvátul)
