Szentlászló (Horvátország)
| Szentlászló | |
.jpg) | |
| Szentlászló | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31000 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 898 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 54″, k. h. 18° 41′ 46″45.415000°N 18.696000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 54″, k. h. 18° 41′ 46″45.415000°N 18.696000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlászló témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentlászló (horvátul: Laslovo) egy Horvátországi kis falu az ország keleti részén, Eszéktől körülbelül 18 kilométerre található a Valkó folyó mellett.[2] Közigazgatásilag Ernestinovóhoz tartozik.
Lakossága
[szerkesztés]- 1991-ben 1298 lakosából 580 magyar, 508 horvát, 81 szerb
- 2001-ben 1038 lakosa volt
- 2011-ben 1074 lakosa volt, közülük körülbelül 300 magyar ill. református.
Története
[szerkesztés]A község eredete az Árpád korig nyúlik vissza. 1218-ban épült a falu első temploma,[3] amit Szent László tiszteletére szenteltek föl. A település is később róla kapta a nevét. 1404-ben már Zenthlazlo alakban írnak a faluról, amikor fölépült a délszláv háborúban lerombolt templom, 1475-ben pedig erődként említik.[2]
A falu az 1520-as években lett az Oszmán Birodalom része. Nem sokkal később a reformáció tanai megérkeztek a vidékre. A legjelentősebb prédikátor a Drávaközben és Szlavóniában Sztárai Mihály volt.[4]
A török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu, 1617-ben csak 19 család lakta. Közel száz évvel később, az 1702-es népszámlálás szerint 40, magyar nemzetiségû, kálvinista vallású család lakott 19 házban.[3] A 19. századig a kelet-szlavóniai vidéken több mocsár és ártér volt, ami kedvezett a halászatnak. Ezek lecsapolásával a halászok áttértek a földművelésre.[5]
A 19. században még színmagyar faluba a második világháború után szerbeket telepítettek be. A szomszédos magyar falu, Kórógy területéből 1919-ben megalapították a szerb nemzetiségű új falut, Palacsát.[2] 1945 után az eltérő nemzetiségek tagjai jó viszonyt alakítottak ki egymással és a környező szerb és horvát falvakkal is jó kapcsolatban álltak. A második világháború után fejlődésnek indult a falu. 1961-ben felépült a textilgyár, 1968-ra elkészült az általános iskola.[6]
Szentlászlót 1991-ben sújtotta a délszláv háború borzalma. A horvát hadsereg mellé álló falu tanúsította a legnagyobb ellenállást a környéken. 1991. október 1-jén a Jugoszláv Néphadsereg aknavetőkkel és ágyúlövedékekkel lerombolta a szentlászlói templomot és a házak 96%-át.[7] A falu civil lakossága Magyarországra és Horvátország biztonságos területeire menekült.[8] E települést védelmezték a háborúban Rózsa-Flores Eduardo és harcostársai.
A háború után a reintegráció részeként 1998-ban térhettek haza a menekültek. 2000 elején 45 család, azaz körülbelül 350 fő lakta a falut.[2]
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu református temploma[9] 1878-ban épült. 1991. október 1-jén a Jugoszláv Néphadsereg katonái aknavetőkkel és ágyúlövedékekkel lerombolták, de a háború után eredeti formájában építették újjá. A egyhajós hosszúkás épület egy sekély háromoldalú apszisban végződik, karcsú, magas harangtornya pedig a főhomlokzat előtt áll. A homlokzati falak függőlegesen lizénákkal vannak mezőkre osztva, amelyek közé csúcsíves ablaknyílások vannak beépítve. A főhomlokzatot kör alakú ablaknyílások tagolják. A csúcsíves ablaknyílásoknál ezenkívül sekély, hármas kör formájú stukkódíszítések, középen virágmotívummal találhatók. A harangtorony alsó részén boltíves előcsarnok van kialakítva. A harangtorony korpuszának sarkai homorúak, korinthoszi oszlopfőkkel vannak díszítve.
Kultúra
[szerkesztés]A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület célja a magyar kultúra ápolása.
A szentlászlói honvédők egyesülete a horvátországi háborúban harcoló katonákból alakult egyesület, vezetője Stjepan Deže Riki.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Szentlászló. kepesujsag.com. [2018. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b Szentlászló története. www.compunet.hu. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ A reformáció megjelenése Szlavóniában. kepesujsag.com
- ↑ Kelemen, 6. oldal
- ↑ Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században (PDF). szentlaszlo.bedovera.hu. [2018. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
- ↑ újjáépül a református templom
- ↑ A horvátországi magyarok története (PDF) pp. 290. oldal, 1994 - A tanulmány első megjelenési helye: Fejezetek a horvátországi magyarok történetéből című tanulmánykötetben. Bp., 1994, TLA Közép-Európa Intézet, 9-42. oldal
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1762.
- ↑ Tisztújító közgyűlést tartott a szentlászlói honvédők egyesülete
Források
[szerkesztés]- Szigetvári Krisztián (2004): "A horvátországi magyarlakta falvak története". Öt kontinens I. évf. 1. sz. 359-374 o.
- Kelemen Dávid (szerk): Szentlászló, HunCro, 1997
További információk
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Laslovo című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.