Ugrás a tartalomhoz

Csetfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Cselfalva.
Csetfalva (Четфалва)
Csetfalva címere
Csetfalva címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségBeregszász község
Rangfalu
Alapítás éve1260
Irányítószám90262
Körzethívószám+380 03141
Testvértelepülései
Lista
Magyarország Dunavarsány
Magyarország Leányfalu
Népesség
Teljes népesség755 fő (2001)[1]
Népsűrűség599 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület1,26 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″48.126111°N 22.794167°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″48.126111°N 22.794167°E
Csetfalva (Kárpátalja)
Csetfalva
Csetfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csetfalva témájú médiaállományokat.

Csetfalva (ukránul: Четфалва [Csetfalva]; 1995-ig Четово[2] [Csetovo]) egy csaknem teljesen magyar lakosságú falu Ukrajnában, a Beregszászi járásban. A községben főképp mezőgazdasággal foglalkoznak. Ezen felül régen, a szovjet időkben, a mai töltésen túl dohányt termesztettek.

Nevének eredete a fennmaradt népi hagyományok szerint Árpád fejedelem egyik hű alattvalójáról, a település alapítójáról, egy Cset vagy Csete nevű földesúrról kapta nevét. Mai nevének első említése 1408-ból származik.[3] Csetfalva neve először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban.

A Belügyminisztérium 1904-ben jóváhagyta Csetfalva címerét a 16. századi ősi pecsétje alapján. A község 1992-ben önállóvá vált Benétől,[3] és 1995-ben visszakapta a Csetfalva nevet.[2]

2001-ben Csetfalva lakossága elérte a 755 főt, ebből 731 túlnyomó részt magyar nemzetiségű, a maradék 24 fő cigány és ukrán nemzetiségű volt. Továbbá vallási megoszlás szerint a lakosság 3/4. része református, és 1/4. része római és görögkatólikus.

Fekvése

[szerkesztés]

Csetfalva Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján, a Beregszászi járásban, a magyar-ukrán határ mentén, a Tisza jobb partján fekszik a Tiszaháton, Beregszásztól 15 km és Nagyszőlőstől 17,3 km távolságra. Viszonylag sík vidéken terül el.

Éghajlat

[szerkesztés]

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Az átlagos hőmérséklet 10,8 °C. Július az év legmelegebb hónapja, átlag 21,9 °C. Januárban jellemző a legalacsonyabb hőmérséklet, átlag -1,6 °C.[4] Az éves csapadékmennyiség 843 mm, a legszárazabb és legcsapadékosabb hónapok között 37 mm csapadékmennyiség különbség van. A csapadék februárban a legalacsonyabb, átlagosan 56 mm, és júliusban esik a legtöbbet, átlagosan 93 mm.[4] Decemberben a legmagasabb a relatív páratartalom, 80,00%-os. Másrészt augusztusban a legalacsonyabb a relatív páratartalom, hozzávetőlegesen 63,21%.[4]

Megközelítése, közlekedés

[szerkesztés]

Csetfalvának csak egyetlen egy utcája van leaszfaltozva (Petőfi utca). A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal. Az Ungvár-Rahó műúttal 1 km hosszúságú bekötőút köti össze. A Csetfalvát és Mezővárit összekötő útat már nem használják, emellett el van hanyagolva. A falu központjától körülbelül 20 km távolságra van az E58-as autópálya.

Csetfalva a következő falvakkal szomszédos: Tiszakeresztúr, Tiszaújlak, Sárosoroszi, Bene és Mezővári.

Története

[szerkesztés]

Csetfalva neve először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban, a Csetfalva nevet először 1446-ban említették Chedfalwa írásmóddal.[3][5]

Első ismert birtokosai a Széchy család tagjai voltak. 1418-ban Széchy Pál és Jakab fia György birtoka volt, akik Zsigmond királytól kapták királyi adományként.1498-ban a Tarczy család tagjai kaptak itt részbirtokot.

1513-ban Lónyay Albert és neje vásárolta meg örök áron Tarczy János özvegyétől, Sárától. Az 1567-es évi adóösszeíráskor a faluban 11 lakót és 12 pusztatelket írtak össze, ahonnan a tatárok még azon a télen hurcolták el a lakosokat.

1573-ban beregszói Hagymási Kristóf, a huszti vár kapitánya tiltakozott Balassi András, Balassi Bálint költő nagybátyja ellen, Csetfalva, Som, Zápszony és makovicei vár elfoglalása miatt.[6]

1600-ban a település birtokosai voltak: Rákóczi Zsigmond, Lónyay István, Réthey Péter, Mikolay István, Anarcsi Péter, Báthory István és Melith Pál. 1611-ben Telegdi Borbálának, előbb Csapi Kristóf, utóbb Rákóczi Zsigmond özvegyének voltak itt birtokai. 1633-ban iktari Bethlen Istvánnak és lónyai Lónyay Zsigmondnak adtak itten birtokokat. 1669-ben Lónyay Anna Kemény Jánosné zálogosította el Báthori Zsófiának csetfalvai örökségét.[6]

A protestantizmus megjelenésével az új hitre áttért falusiak elfoglalták a régi, 15. században épült római katólikus templomot és a hozzá tartozó parókiát. Okmányok szerint 1645-ben már virágzó református gyülekezet volt a településen. Nánási Szabó György özvegye 1648-ban ékes áldozati kelyhet készíttetett a templom számára.[3][7]

CSETFALVA. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai Báró Prényi, Csató, és Buday Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Ugotsa Vármegyének szélénél, a’ Tisza mentében, Váritol fél mértföldnyire, Ujlakhoz pedig tsak 1/4. órányira, a’ hol vagyonnyaikat elszokták adni; határja, ha trágyáztatik nem minden esztendőben, hanem tsak a’ mint földgye kivánnya, szép tiszta búzát ’s mindenféle gabonát elég termékenyen hoz, vagyonnyait eladhattya Újlakon, és Berekszázon, a’ szomszéd szőlö hegyekben pedig kereshet kézi munkával, fája mind tűzre, mind pedig épűletre elég; de mivel legelője szoross, ’s határját a’ víz járja, (mellyen három Kompos malma van) a’ második Osztályba tétettetett.
– Vályi András (Magyar országnak leírása, 1796)

Az 1800-as évek utolsó éveiben a falu birtokosai voltak: Abonyi, Buday, Csató, Lónyay, Pogány családok. 1847-ben a Tisza-szabályozás munkálatainak folyását jött megtekinteni a mai Kárpátalja vidékére gróf Széchenyi István. 1847. szeptember 9-én a Pannonia nevű gőzös Csetfalva és Tiszaújlak között zátonyra futott, s az éjszakát Széchenyi és kísérete a hajón töltötte. 1847. szeptember 10-én meglátogatta Csetfalvát, majd szeptember 11-én Badalót.[3]

A második világháború és az ezt követő sztálini retorzió megtizedelte a község férfilakosságát. 1944 őszén 91 férfit hurcoltak el, ebből 38-an odahaltak.[3] 1989 novemberében a temetőben sírkövet állítottak a sztálinizmus áldozatai emlékére.[3]

A község 1992-ben önállóvá vált Benétől.

1996 nyarán a KMKSZ kezdeményezésére a templomkertben kopjafát állítottak a millecentenárium emlékére, a temetőben pedig felavatták a második világháború áldozatainak emlékművét. 1999. október 6-án a KMKSZ csetfalvai alapszervezete az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulója emlékére a református templom mögött egy kicsiny tölgyfát ültetett. 2007. október 7-én az alapszervezet az előbbi esemény írásos megörökítéseképpen a fa mellé emléktáblát állított.[3]

1998-ban, majd 2001-ben a település pusztító árvizet élt át.[8] 1998 őszén 138 ház rongálódott meg, 76 házat teljesen újjá kellett építeni.[9] Még hatalmasabb pusztítást vitt véghez a kiömlő Tisza 2001 tavaszán.[9][10] Ekkor majdnem minden otthont tönkretett a víz. Két és fél évvel az árvíz után a házak mindegyike újjáépült. 2003 őszére elkészült a falu határában húzódó tiszai védmű rekonstrukciója.[8] Az új töltés átlagosan másfél méterrel magasabb a réginél.

Népesség

[szerkesztés]

1851-ben a fuluban 284 főt - 225 reformátust, 29 római katólikust és 30 zsidót - számolt össze Fényes Elek.[11]

A 19. század végén Csetfalva népességének száma 473 főre nőtt.

A 20. század végén több mint kb. 800 főből 99% magyar volt.[12]

2001-ben 755 fő, ebből 731 magyar volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Református templom

[szerkesztés]
Bővebben: Csetfalvai református templom

1645-ben tesz szót a helyi krónika egy erős református közösségről, amelynek egy egyszerű, 15. századi temploma volt, amely korábban katolikus volt. A templom kőből épült, külső és belső falai vakolt, meszelt. A hajót magas nyeregtető fedi, az ötoldalas szentély jóval kisebb és keskenyebb, a hajótól csúcsíves ív választja el. A délnyugati sarkot támpillér erősíti. A templomhajó mennyezetét 1753-ban, a szentélyét 1773-ban Asztalos Lándor Ferenc festette.

Harangláb

[szerkesztés]

1796-ban a református templom bejárata elé építették fel a zsindelyes, négy fiatornyos haranglábat, mely Kakuk Imre jándi fatoronyépítő mester munkája. Nincs alapja, az alatta lévő sziklák tartják meg és 30 méter magas.

Szentlélek templom

[szerkesztés]

Organikus építészet jegyeit viseli magán a templom, melyeket egyszerre használ a falu római katolikus és görögkatolikus közössége. A kultikus épület nemcsak eredeti geometriájával tűnik ki, hanem nagyon jól illeszkedik a tájba, sikeres kompozíciót alkotva a régi református templommal. A templomot 2002 pünkösd hétfőjén szentelték fel.

A templom belső faragásait Matl Péter, munkácsi szobrászművész készítette.[13] A nyárfából készült oltárbelső 7,5 méter magas. 2009-ben a templom kertbe Szűz Mária szobrot állítottak.

További emlékművek

[szerkesztés]
  • 1989-ben a sztálinista rendszer áldozatainak síremléket helyeztek el a falu temetőjében, 2001-ben
  • Szent István faemlékmű: 2000-ben állították I. István magyar király tiszteletére.
  • Emlékmű a második világháborúban elhunytak emlékére.
  • Széchenyi István-emléktábla
  • Református templom és harangtornya
    Református templom és harangtornya
  • A refomátus templom szentélyében lévő kazettás mennyezet
    A refomátus templom szentélyében lévő kazettás mennyezet
  • Római-görög katólikus templom
    Római-görög katólikus templom

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt volt református lelkész Pallagi József, Móricz Zsigmond anyai nagyapja.[6]
  • Itt járt 1847. szeptember 10-én gróf Széchenyi István.
  • Itt született 1856. október 11-én Szaplonczay Manó dr., magyar orvos.
  • Itt született Horváth Gyula tanár, költő.
  • Itt született 1859. január 21-én Pallagi Erzsébet, Móricz Zsigmond édesanyja.[6][14]

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
  2. ↑ a b Про відновлення окремим населеним пунктам Берегівського, Виноградівського, Мукачівського та Ужгородського районів Закарпатської області колишніх найменувань (ukrán nyelven). Офіційний вебпортал парламенту України. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  3. ↑ a b c d e f g h Csetfalva története (magyar nyelven). Kárpátalja, 2008. március 14. (Hozzáférés: 2024. július 7.)
  4. ↑ a b c Chetfalva climate: Weather Chetfalva & temperature by month. en.climate-data.org. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  5. ↑ Sebestyén Zsolt: A történelmi Bereg megye -falva utótagú helységneveiről (PDF). (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  6. ↑ a b c d Keresztyén, Balázs: Irodalmi barangolások a Kárpátok alján. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  7. ↑ Anita, Marosi: Kárpátalja anno: Csetfalva: református templom (magyar nyelven). Kárpátalja.ma, 2013. május 29. (Hozzáférés: 2024. július 7.)
  8. ↑ a b Четфалва (ukrán nyelven). Go-To.Rest. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
  9. ↑ a b Четфалва: За 300 метрів від ЄС @ Закарпаття онлайн. Закарпаття онлайн. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
  10. ↑ KISZó: 20 éve történt a borzalom – a 2001-es kárpátaljai árvíz ma is a lelkekben él │KISZó-riport (magyar nyelven). KISZó, 2021. április 4. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
  11. ↑ Fényes, Elek. Magyarország geográfiai szótára. Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 1. 
  12. ↑ Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, tendenciák. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  13. ↑ https://karpataljalap.net/2001/06/08/katolikus-templomot-szenteltek-csetfalvan
  14. ↑ Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 33. old.
  15. ↑ TESTVÉRVÁROSAINK (magyar nyelven), 2022. február 25. (Hozzáférés: 2024. január 31.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csetfalva&oldid=27331665”