Ugrás a tartalomhoz

Tokod

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tokod
Tokod látképe
Tokod látképe
Tokod címere
Tokod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásnagyközség
PolgármesterBánhidi László (független)[1]
Irányítószám2531
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség4269 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség267 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 22″, k. h. 18° 39′ 28″47.722739°N 18.657894°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 22″, k. h. 18° 39′ 28″47.722739°N 18.657894°E
Tokod (Komárom-Esztergom vármegye)
Tokod
Tokod
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Tokod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tokod (németül: Erbstolln) nagyközség Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Komárom-Esztergom vármegyében, a Gerecse hegység keleti nyúlványai alatt fekvő település, Táttól délre és Dorogtól nyugatra. Közeli nagyobb települések még Nyergesújfalu 12,5 kilométerre északnyugatra és Esztergom 8,5 kilométerre északkeletre.

Közúton elérhető a 10-es főúton, központjába az abból leágazó 1118-as és 1119-es utak vezetnek, Ebszőnybánya településrészén pedig az 1106-os és 1119-es utakat összekötő 1121-es út halad végig. Vonattal az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon érhető el a település, amelynek saját vasútállomása (Tokod vasútállomás) is van a vonalon.

Története

[szerkesztés]

Környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római és honfoglalás kori leletek kerültek elő.

Itt találták meg a késő római korból származó, 120×140 méter területű, 1,5 m falátmérőjű, 11 kerek toronnyal rendelkező ún. Castrumot, melynek díszes kapuja és fürdője is volt. Találtak itt kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó-kemence maradványokat is, melyek azt bizonyítják, hogy a rómaiak már ismerték és használták a helybeli szenet, sőt voltak előre gyártott épületelemeik is.

A települést először 1181-ben említik az oklevelekben, ekkor határát is leírják. Ekkor az esztergom-szentkirályi szerzetesek tulajdona.

A települést a tatárok teljesen feldúlták. A 15. században az esztergomi keresztesek is szereztek itt birtokot. 1543-ban a törökök foglalták el, s tették ismét néptelenné.

A falu ez idő tájt Pilis vármegyéhez tartozott, s az esztergomi érsekségé lett, mely itt templomot épített.

A törökök feletti győzelmet Tokod és Tát között vívták ki.

Tokod a török felszabadító harcok során ismét elpusztult.

A 18. század elején birtoka volt itt az esztergomi szemináriumnak is.

Az 17841788-as II. József-féle népszámlálás idején is a szeminárium tulajdona volt a település. Ekkor 706 lakos élt itt, és 120 lakóház volt a községben.

Tokod nagyobb arányú fejlődését az itt talált szén és a szénvagyonra települt iparosodás mozdította elő.

A szénbányászat a településen és környékén a 19. század első felében indult virágzásnak. (lásd: Dorog szénbányászata)

A szénen kívül a Gerecse sziklás oldalain mészkövet is bányásztak.

A vasút kiépítésének hatására 1892-től a környéken fellelhető kvarchomokra üveghuta, majd üveggyár épült. A gyárak leendő munkásai részére "letelepítő" lakótelepet építettek (Tokod-Üveggyár).

1992-ben Tokodaltáró kivált a településből.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település – a hagyományok szerint – egy Tokod nevű vitézről kapta nevét.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Csipke László (független)[3]
  • 1994–1998: Soós József (független)[4]
  • 1998–2002: Pánczél Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Pánczél Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Pánczél Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Tivadar (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Tivadar (független)[9]
  • 2019–2024: Bánhidi László (független)[10]
  • 2024– : Bánhidi László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4137
4099
4036
4217
4200
4006
4149
4206
4269
201320142015201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42%, református 4,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 18,8% (32,9% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,9% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1% bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,2% volt római katolikus, 3,7% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 22,3% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Bronzkorból származó földvár, a Kis-Gete melletti leshegyen található.
  • Castrum, késő római tábor. Falai a másfél méter vastagságot is elérték. Alapterülete 120×140 méter volt. 11 kerek toronnyal, díszes várkapuval és fürdővel is rendelkezett.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt műemlék római katolikus temploma a 18. század végén barokk stílusban épült.
  • Műemlék barokk stílusú kör alakú kápolna.
  • A tokodi pincéknél halad a Kinizsi Százas teljesítménytúra, a falu lakói frissítőket szolgáltatnak a túrázóknak. Az Országos Kéktúra is áthalad Tokodon.

Források

[szerkesztés]
  • Mócsy András 1981: Die Spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  5. Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  10. Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  11. Tokod Helységnévtár
  12. Tokod Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]