Vickers 6-Ton
| Vickers 6-Ton | |
 | |
| Egy Vickers 6-Ton harckocsi, ez a változat egy lengyel Type A (Vicker E), ikergéppuskás toronnyal | |
| Típus | könnyű harckocsi |
| Fejlesztő ország |  Egyesült Királyság |
| Harctéri alkalmazás | |
| Gyártó | Vickers-Armstrongs |
| Háborús részvétel |
|
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 3 fő |
| Hosszúság | 4,88 m |
| Szélesség | 2,41 m |
| Magasság | 2,16 m |
| Tömeg | 7,3 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 13 mm |
| Elsődleges fegyverzet | 47 mm-es ágyú (csak Type B változatnál) |
| Másodlagos fegyverzet | 1 - 2 géppuska |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Armstrong Siddeley Puma |
| Teljesítmény | 60–70 kW (80–98 Le) |
| Felfüggesztés | laprugós |
| Sebesség | 35 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | 11–13 kW/t |
| Hatótávolság | 160 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vickers 6-Ton témájú médiaállományokat. | |
A Vickers 6-Ton vagy Vickers Mark E egy brit könnyű harckocsi, melynek gyártója British Vickers-Armstrongs Ltd. volt. Bár a brit hadsereg nem állította hadrendbe, számos országba exportálták vagy gyártották, mint Lengyelország, Finnország, Kína, Sziám, Bulgária, Bolívia. A Szovjetunióban a megvásárolt Vickers licenc alapján a T–26 jelű, Lengyelországban a 7TP jelű harckocsit gyártották. A második világháború kezdetekor a második legnagyobb számban gyártott harckocsi volt a Renault FT–17 után.
A harckocsi felépítése nagyban tükrözi a két világháború közti időszakban kialakult harcászati elgondolásokat. A járművet túlmelegedő motor, gyenge fegyverzet és páncélzat illetve szűk küzdőtér jellemezte. A második világháború kitörésekor már elavultnak számított, nem lehetett méltó ellenfele sem a kortárs páncélosoknak, sem a páncéltörő fegyvereknek. A Wehrmacht lengyelországi hadjárata során a lengyel 7TP-et már csak a Panzer I-esek nem tudták kilőni.
Alkalmazók
[szerkesztés]
Bolívia –1 darab egy-tornyos Type A és 2 darab dupla-tornyos Type B,
Bulgária – 8 darab egy-tornyos Mk.E Type B, csak kiképzési célra,
Kínai Köztársaság – 20 darab egy-tornyos Mk.E Type B, a japánok ellen vetették be 1937-ben a sanghaji csatában,
Finnország – 33 darabot tartott szolgálatban 1938-ig, a finnek rövid csövű 47 mm-es, és 37 mm-es Bofors páncéltörő ágyúval szerelték fel a harckocsikat szovjet-finn háború során pedig zsákmányolt hosszú csövű 45 mm-es ágyúkat építettek be,
Görögország – 2 darab Type A és 2 darab Type B tesztelésre,
Lengyelország – 22 darab Type B és 16 darab Type A, majd 7TP néven módosított változatát gyártották,
Portugália –2 darab harckocsi tesztelésre,
Szovjetunió – a harckocsi első vásárlója, 1931-ben 15 dupla-tornyos Mk.E Type A és a licencet vásárolták meg, átalakítva T– 26 néven gyártották,
Spanyolország – egy darab bolíviai Vickers Mk.E Type B harckocsi és számos szovjet T–26,
Thaiföld – 30 darab Vickers Mk.E Type B,- Egyesült Királyság – 4 darab csak kiképzési célokra,
Források
[szerkesztés]- Bombay László, Gyarmati József és Turcsányi Károly. Harckocsik – 1916-tól napjainkig. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3
.svg){kind=small}
