Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív79

---

« előző

74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

következő »

WP:JAPÁN

Néhány észrevétel/kérdés a WP:JAPÁN-hoz:

1. Egy mukkot nem említ arról, hogy mi a frászt csináljunk a japcsi írásjelekkel (többek között: 「félidéző」, 『macskaköröm』, —alcím—, –alcím–, 〜alcím〜, 【passz】)
2. Az sincs leírva, hogy a cégek neveit miért nem írjuk át (csak azokét nem írjuk át, amelyek a nemzetközi porondon is megvetették a lábukat?)
3. Bele kéne vésni, hogy a címeket a magyar helyesírás szerint írjuk (Szabu to Icsi torimono hikae és nem Szabu to Icsi Torimono Hikae (a Szabu és az Icsi tulajdonnév), külön kitérve arra, hogy minket nem különösebben izgat az, hogy a japók előszeretettel ordibálnak (SCANDAL, legtöbb zenész, aki a keresztnevén fut) és írják idióta módon a címeket (m・a・z・e, BEST★SCANDAL)
4. A vaszei-eigóval (pszeudo-anglicizmus) és a gairaigóval (jövevényszavak) mi van? (salaryman vs szararíman, suit actor vs szúcu akutá, valamint Tókjó Szukai Curí vs Tokyo Sky Tree, Metal Gear Solid: Ground Zeroes vs Metaru gia szoriddo guraundo zerozu, stb, btw a Tókjó tökjó)
5. Mi van akkor, ha egy japán mű japán címmel jelenik meg Magyarországon? (Onimusha: Dawn of Dreams, Ōkami)

Sillent DX ヽ(`Д´)ﾉ 2012. szeptember 24., 14:15 (CEST)

Nagyon jó megjegyzések, tényleg lehet, hogy bizonyos esetekre felkészülve több diszkussziót igényelnének.

(4)-es: A vaszei eigo szerintem hasonló elbírálás alá esik, mint a német eredetű orosz személynevek.

(3)-as és (5)-ös: Az angol Wikipédiában van olyan, hogy zárójelben megemlítik, hogy "stylized as ...". Hasonló probléma a Dob utcából: [origo] vs. Origo (l. OH). Szerintem ugyanígy zárójeles, ha a magyar publikáció neve van ilyen szépen angolosan szedve. Csak ilyenkor a magyarosan átírt kellene menjen zárójelbe.

– chery 信 2012. szeptember 24., 16:02 (CEST)

Magyar népviselet

Kicsi problémám van ezzel a címmel. „Magyar népviselet” nincs. A magyar tájegységeknek lehet népviseletük, vagyis magyar népviseletek vannak. Ez esetben a többes számú címet érzem egyedül helyesnek. – LA^pankuš 2012. szeptember 25., 22:04 (CEST)

Ez minden országra igaz. Ha távolról nézed, akkor látod a közös jellemzőket, és egyes számban népviseletnek nevezed. Ha közelről, akkor az eltéréseket látod a tájegységek között, és többes számnak gondolod. --Hkoala 2012. szeptember 25., 22:07 (CEST)

Hogy őszinte legyek, én nem nagyon látok egyezést a lajtavidéki és az alföldi népviseletek között. Nem hiszem, hogy a „magyar népviselet” fogalom így egyes számban körülírható, meghatározható lenne. – LA^pankuš 2012. szeptember 25., 22:12 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Címnek teljesen jó, olyan, mint a középkori művészet, afrikai művészet vagy az elzászi konyha, német konyha, francia konyha, európai konyha. De beszélhetünk európai konyhákról is. Palóc konyha, magyar konyha. A tartalma a cikknek viszont már egységesnek mutatja. Pedig ezek a népviseletek nagyjából a huszadik század elején alakultak ki, korábban volt sokkal inkább egyöntetűbb, mert egyszerűbb. Hidaspal ^vita 2012. szeptember 25., 23:00 (CEST)

Vagy a kenyér, egyik nem hasonlít a másikra. Hidaspal ^vita 2012. szeptember 25., 23:04 (CEST)

Ezen az oldalon a "magyar népviselet" kétszer szerepel egyes számban, egyszer többes számban. (Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest: Corvina 1980). Lehet, hogy ők látják a közös elemeket? --Hkoala 2012. szeptember 25., 22:48 (CEST)

A helyzet fokozódik (mokka.hu):

• Gáborján Alice: A magyar népviselet: kísérlet egy összefoglalásra. Budapest: [Magyar Nemzeti Múzeum]. 1967
• Gáborján Alice: A magyar népviseletek. Budapest: Corvina. 1974.
• Palotay Gertrud: Magyar népviseletek [1938].
• Palotay Gertrud: A magyar népviselet kutatása. 1948.

A katalógus ezen kívül még egy könyvet hoz, ahol egyes számban van, és többet, ahol többes számban, de csak ezt a kettőt írtam ki. --Hkoala 2012. szeptember 25., 22:59 (CEST)

Hidaspálnál van az igazság, Hkoala pedig nagyszerű példákat hozott arra, hogy a szakértők szerint egyes és többes számban is értelmes a fogalom. Mindegyik szerzőnél előfordul mindkét alakban. Címként indokolt az egyes számú alakot használni a Wikipédia általános címadási szokását követve. (LA véleményét továbbgondolva, mivel valószínűtlen, hogy bármely nemzetnek egyetlenegy népviselete lenne, maga a fogalom is megkérdőjelezhető értelmű lenne egyes számban.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 26., 00:22 (CEST)

Az általálnos címadási szokásoktól időnként eltérünk. Például a népeket mindig többek számban használjuk, nem bajor, hanem bajorok. A középkori művészet egészen más tészta szerintem, a kenyérnél meg jól megadhatók az általános vonások. A cikkben jelenleg a „magyar népviselet” fogalom magyarázata egyetlen mondat a bevezetőben, minden további a változatokról szól. Ha a magyar népviselet, mint fogalom megáll, akkor valamivel több közös vonásának kéne lenni annál, hogy „a magyarság hagyományos öltözködési módja”. De ennél több olyan azonosságot, ami minden népviseletre igaz, én se tudok mondani – LA^pankuš 2012. szeptember 26., 00:58 (CEST)

Mangaka

Kíváncsi vagyok, hogy a Mangaka című cikknek miért japánul és miért nem magyarul (mangaművész?, mangarajzoló?, mangakészítő?) van a címe. Tényleg annyira elterjedt ez az idegen név, vagy annyira lefordíthatatlan, hogy muszáj a japánt használni? --Bandyka ^vita 2012. szeptember 23., 19:12 (CEST)

Ugyanez a kérdésem a Töndzsangnjo című cikkel kapcsolatban. Szerintem ilyen szó nincs is a magyar nyelvben. --Bandyka ^vita 2012. szeptember 23., 19:44 (CEST)

Van rá vagy 100 éves jó magyar kifejezés: sznob; sznobéria, na persze ez így nem igazán ütős! Mint ahogy a képregényrajzoló sem igazán az! --Texaner ^vita 2012. szeptember 23., 21:44 (CEST)

Nem kell, hogy ilyen szó legyen a magyar nyelvben, mivel ez a szó a koreai nyelvben létezik és egy specifikus fogalmat takar, ha elolvasod a szócikket, kiderül, hogy mint. Nem a sznob cikk megfelelője, az egy általános foglaom, ez meg egy olyan fogalom, amit Koreában használnak koreai nőkre, lefordíthatatlan. A mangakához nem tudok hozzászólni, majd megteszi a mangaműhely. Teemeah poke me 2012. szeptember 23., 22:37 (CEST)

egyébként Texaner, a képregény és a manga nem egy és ugyanaz. Ha az lenne, külön manga szócikk se kellene. A manga egy külön műfaj, más mint pl. az amerikai képregények. Tök jó, hogy olyanok szólnak bele egy témába, akik sose láttak mangát életükben vagy éppen sose olvastak semmit a koreai kultúráról... Teemeah poke me 2012. szeptember 23., 23:53 (CEST)

Teemeah, te mindig ilyen agresszív stílusban vitatkozol, vagy csak éppen ma van rossz napod? Kíváncsi vagyok, miből vonod le azt a következtetést, hogy sose láttam még mangát, vagy éppen sose olvastam még semmit a koreai kultúráról. --Bandyka ^vita 2012. szeptember 24., 01:21 (CEST)

Abból bandyka, amit írsz ide is meg a szócikk vitalapjára is. szemmel láthatóan semmit nem tudsz Koreáról, de úgy törlsz ki részeket a szócikkből, mintha értenél hozzá. Én nem nyúlok bele fizikai meg kémiai szócikkekbe, mert nem értek a fizikához, meg a kémiához. Teemeah poke me 2012. szeptember 24., 12:39 (CEST)

Ennyi erővel az egyes mangastílusokat is átnevezhetnénk valamilyen magyaros megfelelőre - kb. hasonló értelme lenne. A magyar oldalakon, folyóiratokban kb. sehol sem használják a mangarajzoló kifejezést, mindenütt a mangaka szó terjedt el (legalábbis legjobb tudomásom szerint). Ki tudja, talán egyszer majd beépül a szó a magyar nyelvbe is (volt már rá példa pár ezer esetben). A képregényrajzoló pedig még annyira sem jó megoldás, mert a manga a képregény egyik fajtája. Akárcsak a manhva. – Laci.d ^vita 2012. szeptember 24., 06:27 (CEST)

A mangaka esetében én megmaradnék ennél az alaknál. Az angol nyelvben is használják a manga artist kifejezést, de elterjedtebb a mangaka. Ha magyarra kellene átültetni, akkor a mangaművész lenne a helyes, aki lehet mangaíró, mangarajzoló, de általában mindkettő egyszerre. Egyetértek Laci.d-vel, ilyen erővel lehetne magyarosítani például a mangastílusokat is, de elég furán nézne ki a sónen helyett a fiú (mangastílus). --→ Sasuke88  ^vita 2012. szeptember 24., 10:05 (CEST)

Mangaka-ügyben köszönöm Laci.d és Sasuke88 válaszát. Ha a hazai „szakirodalomban” a mangaka a meghonosodott változat, akkor tényleg kár lenne erőltetni a magyarosítást.

Sajnos a Töndzsangnjóval kapcsolatban nem kaptam ilyen értelmes választ. Teemeah ismételten csak azzal jön, hogy én Koreához nem értek és ne szóljak bele a nagyok dolgába. Ugyanezzel a „logikával” vonta vissza a Töndzsangnjo című cikkben is a szerkesztésemet. Van esetleg valami mód arra, hogy levizsgázzak Korea-tudományból, és azután már ne lehessen ilyen „Bandyka, te ehhez hülye vagy, kisfiam” stílusban félresöpörni a javítási próbálkozásaimat? :-) Bandyka ^vita 2012. szeptember 24., 15:31 (CEST)

Ne erőlködj, az unokaöcsém felesége koreai, ott született, ott nőtt fel, és ott járt egyetemre, még sem ért eléggé Koreához van ilyen. --Texaner ^vita 2012. szeptember 26., 21:24 (CEST)

Már ne hargudj, de elmagyaráztam itt, hogy a szócikk miért az ami, erre következő épséként egyeztetés nélkül információt tötölrsz a szócikkből, arra hivatkozva, hogy az nem jó, miközben ténylegesen fogalmad nincs arról, mit törölsz ki. Igenis vannak olyan dolgok a világban, amikhez utána kell olvasni, és nem kapásból csak törölgetni az információt, anélkül, hogy értenéd, mit törölsz. Ahogy már mondtam, én nem kezdek el informácikat átírni fizika szócikkekben, azzal a felkiáltással, hogy az információ nem jó, amikor nem olvastam utána. Ha uutánanéztél volna annak, hogy az átlagfizetéshez és az átlag élelmiszerárakhoz képest mennyibe kerül a kávé Koreaában, + elolvastál volna róla pár cikket, ahogy én tettem, akkor nem törölgettél volna bele a szócikkbe. Nem kell hozzáKorea szakos diploma, de utánanézés igen. A minimum az lett volna, hogy előbb megkérdezed, ha már nem néztél utána, és nem beletörlgetsz csak úgy, hasracsapva, mert szerinted 5000 von nem drága egy kávéért. A koreaiak másképp gondolják. Teemeah poke me 2012. szeptember 24., 15:44 (CEST)

Nem haragszom, de ebből a stílusból, köszönöm, nem kérek. Szerintem a vitalapon hagyott megjegyzésemből eléggé világosan kiderül, hogy elolvastam a forrásként hivatkozott cikket, utánanéztem, hogy mibe kerül egy Starbucks kávé idehaza, és utánanéztem annak is, hogy Korea mennyire gazdag ország hozzánk képest. Ezek után egy kicsit kiakaszt, hogy csípőből odavágod nekem, hogy fogalmam sincs, hogy miről írok, hogy nem értem, hogy mit törlök és hogy nem néztem utána. Konkrétan az, hogy visszavontad a szerkesztésemet, különsebben nem izgat. Ez egy eléggé pitiáner téma. Az agresszív, lenéző stílusod viszont kifejezetten riasztó. Bandyka ^vita 2012. szeptember 24., 16:08 (CEST)

Kinek mi a pitiáner téma. Annak, aki ezzel foglakozik, nem pitiáner. az, hogy egy ország Magyarországhoz képest mennyire "gazdag", a vilgon semmi köze nincs ahhoz, hogy mennyire számit ott drágának egy élelmezési cikk. Ez egy félreértelmezés a részedről, viszont tényként kezelve törölted az információt a szócikkből, utánanézés nélkül. Ez mégiscsak azt jelenti, hogy nem értesz a témához, nem? Hiába magas Korea GDP-je, az átlagkereset 1,5 millió von havonta (és ez már jónak számít, a többség nem keres ennyit). A töndzsang nők havonta 200 000 vont is elköltenek kávéra, ez 10-15%-a a havi fizetésnek, ami egy rendkívül magas összeg. Egy utcai árusnál a kaja 2-3000 vonba kerül, egy étteremben 5-8 ezer vonból meg lehet ebédelni. Ehhez mérten az ötezer vonba kerülő americanót hangyányit drágának vélik a helyiek. Egy latte akár 8000 vonba is kerülhet. Ha már mindneképp hozznk akarod hasonlítani a dolgot, ez olyan, mintha elmennél étterembe ebédelni 4000 forintért, majd betérnél a Starbucksba és kapnál egy eszpresszókávét kétezerért. Nem azt kell nézni, hogy 5000 von 1000 forint... Kínában ezer forintból vígan kajáltam egy teljes hétig, melegételt. A GDP-nek mindehhez semmi köze, a kávé Koreában luxuscikk. A hangnemet meg pont annak kösöznheted, hogy többedjére is csak azt bizonygatod, hogz mennyire értesz a témához. Nem annak kell utánanézni, hogz itthon mennyibe kerül a kávé. Teemeah poke me 2012. szeptember 24., 16:50 (CEST)

Ez a „töndzsang nő” kifejezés, amit itt írtál mindjárt jobb lenne a cikk címének, mint a jelenlegi Töndzsangnjo, mert a koreai kifejezés lefordítható része (nő) magyarul van benne, és valamennyire orientálja a koreaiul nem értő magyar olvasót. Hasonló az angol wikipédia megoldása (Doenjang Girl).

A kávés dolgon nem akarok tovább vitatkozni, mert úgy tűnik, hogy érzelmileg túl fontos neked a saját megfogalmazásod, nekem viszont nem annyira számít az egész. Végülis az egész vita azon megy, hogy a Starbucks kávé egyszerűen luxuscikk vagy pedig ráadásul „Koreában rendkívül drága” is. Bandyka ^vita 2012. szeptember 24., 18:11 (CEST)

Timi, tényleg, nem lehetne kevésbé bántó módon? Bandyka megkérdőjelezett valamit, azt sem lehet mondani, hogy akár nagyképű módon. Miért nem lehet úgy állni hozzá, hogy valóban úgy hiszi, igaza van, és segíteni akar? Mi szükség erre a lealázásra? Peligro (vita) 2012. szeptember 24., 16:32 (CEST)

Kedves Teemeah! Hozzászólásaid megmutatják, hogy nem pontosan érted az "életszínvonal", "vásárlóerőparitás", "Big Mac-index" és egyéb közgazdaságtani fogalmak tartalmát. De ez nem volna baj. A baj az, hogy ezeket nem értvén beleírsz a cikkbe egy relativizáló fogalmat (nagyon drága), és úgy gondolod, hogy ezt a valós ismerettel alá nem támasztott fogalmat használni JOBB, mint azt elhagyni.

Nos, szerintem ilyen kifejezések egyáltalán nem valók egy enciklopédiába. Az, hogy ezt valaki kitörli, az a WP:BSZ kategóriájában van, és senki, érted, senki nincs felhatalmazva arra, hogy személyeskedő, pökhendi hangnemben kioktassa a szerkesztőt.

Nagyon kérlek, nyomatékkal, hogy a jövőben figyelj jobban a hangnemedre, a stílusodra. Különben kénytelen leszek lépéseket megfontolni. Nem fenyegettelek, hanem tájékoztattalak. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 24., 18:09 (CEST)

Ha nem írod oda, hogy drága, akkor értelmét veszti az egész nyomorult cikk, ugyanis ez a kifejezés a csillagászati árú Starbucks-kávét fogyasztó és napi kajára nem költő nőkre alakult ki. Ha se azt nem lehet odaírni, hogy mennyibe kerül a kávé, se azt, hogy drága, akkor mivel fogod a fogalom eredetét megmagyarázni, kedves Burum, ezt szeretném tőled megkérdezni. Hm? és az tényleg teljesen lehetetlenség, hogy drágának találják a kávét a többi fogyasztási cikk árához képest? Hm? Ehhez nem kell közgazdásznak lenni, már ne haragudj. A fenyegetőzésedet meg légy szíves tartsd meg magadnak, szeretnélek emlékeztetni, hogy a te stílusod a világon semmivel nem szokott különb lenni az enyémnél... Teemeah poke me 2012. szeptember 26., 21:47 (CEST)

Ha valami nincs forrásolva a cikkben, azt nem kihúzni szoktuk (hacsak nem nyilvánvaló vandalizmus), csak kerül rá egy nincsforrás. Az inkriminált mondat átfogalmazható pl. úgy, hogy „ami Koreában megfelel egy teljes menü árának”, „ami Koreában az átlagfizetés x %-a”, stb. Alensha 2012. szeptember 27., 03:35 (CEST)

Tényleg, nem hagyhatnánk most már a francba ezt a kávétémát? Sajnálom már, hogy felvetettem. Teemeah-nak természetesen igaza van, én semmit nem tudok Koreáról, sose láttam mangát életemben, sose olvastam semmit a koreai kultúráról, egy félreértelmezés a részemről nem átlátni, hogy a Starbucks kávé, ami Koreában pont annyiba kerül mint Magyarországon vagy Amerikában vagy Burkina Fasóban, az valahogy mégiscsak kiemelkedően drága Koreában, ahol – ezt is most tanultam – a többség kevesebbet keres, mint az átlag. Ennek az egész témának nem néztem utána, csak beletörölgettem, hasracsapva, mintha értenék hozzá, pedig dehogy, hiszen én még sose kajáltam Kínában ezer forintból (se vígan, se bánatosan) egy teljes hétig melegételt. Egyszerűen egy üresfejű, ostoba senki vagyok, és valójában hálás vagyok Teemeah-nak, hogy ezt végre értésemre adta, mint ahogy hálás vagyok a teljes Wikipédiának, hogy három bajkeverő kivételével mind a hallgatólagos egyetértésüket adták ehhez az intellektuális élményhez. Bandyka ^vita 2012. szeptember 27., 05:19 (CEST)

Bocs, de mit kellett volna tenni? Én örülök, ha a magyar fizetéseket és kávéárakat ismerem... – LA^pankuš 2012. szeptember 27., 09:15 (CEST)

Ünnepek a kezdőlapon

A kezdőlapon szerepel: Nyelvek Európai Napja, Nyelvek Európai Éve, Lengyel Wikipédia - ezek mind nagybetűsek? --Hkoala 2012. szeptember 26., 20:53 (CEST)

Nem, helyesen nyelvek európai napja, nyelvek európai éve és lengyel Wikipédia. Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 26., 21:24 (CEST)

Portálok

A Tereska Torrès cikkbe betettem egy-egy hivatkozást a Zsidóságportálra és a Franciaország-portálra, de ezek a lap alján „Zsidóság-portál” és „Franciaországportál” alakban jelennek meg. Hogy lehet ezeket kijavítani? --Bandyka ^vita 2012. szeptember 28., 14:58 (CEST)

Kijavítottam. A használatáról lásd még a dokumentációját. Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 28., 15:07 (CEST)

Bolgár nevek

Sziasztok!

Ezeknek a bolgár neveknek a magyar átírására lenne szükségem:

• Петър Гьошев
• Димитър Илиев
• Крум Дончев
• Рали "Стари столици" (ez az idézőjel mondjuk nem tudom, hogy mi benne)

Köszi! – Mdavid89 ^vitalap 2012. szeptember 29., 16:56 (CEST)

A WP:CIRILL alapján sorrendben: Petar Gjosev, Dimitar Iliev, Krum Doncsev, Rali "Sztari sztolici", de az utóbbi is csak átírás, ezt valószínűbb, hogy inkább lefordítani kellene. --Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 29., 17:49 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Utóbbi egy raliverseny neve, http://www.rallystaristolici.com/ Bolgárul nem tudok, de orosztudás alapján "Régi fővárosok"-rali, asszem. http://en.wikipedia.org/wiki/Rally_Bulgaria Teemeah poke me 2012. szeptember 29., 17:53 (CEST)

Szuper, nagyon szépen köszönöm.

Ebben az egyben még tudnátok segíteni?

• Тодор Славов

– Mdavid89 ^vitalap 2012. szeptember 29., 18:23 (CEST)

Todor Szlavov – Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 29., 18:58 (CEST)

Nagyszerű, köszönöm. – Mdavid89 ^vitalap 2012. szeptember 29., 20:21 (CEST)

Sára (Biblia)

Sára (Biblia) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Nem kéne ezt a cikket átnevezni? Sára nem csak a Bibliában van, hiszen a Pentateuchus a zsidók szentírása is. Szerintem jobb lenne „Sára (Ábrahám felesége)”, vagy akár „Sárai” címen is. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 13:40 (CEST)

Utóbbi ne legyen, mert az csak a korábbi neve. De amúgy ez az egyértelműsítés nem azt jelenti, hogy ő pont az a Sára, aki a Bibliában szerepel (nemcsak a Pentat.-ban, hanem az egészben, még az Újszövetségben is)? Aztán a többi fontos Sára kaphat mást a zárójelbe. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 4., 13:56 (CEST)

Hát én nem tudom, hogy a Tóra Sárája mennyiben különbözik a Pentateuchus és az Újszövetség Sárájától. Mármint hogy lehet-e külön cikket írni „Sára (Tóra)” címmel róla. Nem úgy tűnik, hogy más személyről lenne szó. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 13:58 (CEST)

Az Ábrahám felesége jó ötlet. --Karmela posta 2012. szeptember 4., 14:55 (CEST)

Miért kéne különbséget tenni a bibliai és tórai Sára között? A Tóra a Biblia része, függetlenül attól, hogy a zsidóság számára a Biblia újszövetségi része és emiatt a Biblia elnevezés nem használatos. --Mathae Fórum 2012. szeptember 4., 19:41 (CEST)

Folytatva a gondolatmenetet: következésképp a zsidóság számára a bibliai Sára meglehetősen értelmezhetetlen (bár nyilván tudják, kiről van szó). Ha tehát nem kell különbséget tenni köztük, akkor másképp kéne egyértelműsíteni, mert a „Sára (Biblia)” nem megfelelő. Amúgy a Korán is említi, bár név nélkül. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 21:22 (CEST)

pl. Korán 11:71, „aki elnevette magát”, vagy „az ő [Ábrahám] felesége” stb. Ogodej ^vitalap 2012. szeptember 5., 01:16 (CEST)

Igen, pont az ilyenekre gondoltam. – LA^pankuš 2012. szeptember 5., 08:00 (CEST)

A zsidók nem hülyék, tehát a bibliai Sára kifejezés értelmével feltehetően tisztában vannak. Értik, csak saját célokra nem használják a Biblia szót. --Mathae Fórum 2012. szeptember 4., 22:04 (CEST)

Persze, hogy nem, ezt senki sem állította. A kérdés az, hogy a Biblia szó alkalmas-e ezeknek a személyeknek az egyértelműsítésére. Nekem olyan érzésem van, mintha egy „Jézus (Vulgata)” típusú dologról lenne szó. Alapvetően nem a Bibliából származnak, hanem a mitikus zsidó történetelem részei, ami történetesen a Tórában és a Pentateuchusban maradt fenn. Még Gilgamesről sem írunk külön cikket „Gilgames (Gilgames-eposz)” címen, csak mert egy mitikus története abban maradt fenn, illetve mondjuk Dávid vagy Salamon sem kizárólag biblikus személy. Ha „Dávid (Biblia)” vagy „Salamon (Biblia)” címmel lenne cikk, fel sem merülne, hogy ezek nem kizárólag a biblikus szerepükkel foglalkoznak. Ez a fajta egyértelműsítés leszűkíti a gondolkodási kört egy területre, és kétségeket hagy afelől, hogy a „Sára (Tóra)” vagy a „Sára (Korán)” milyen viszonyban van vele. Ugyanez igaz az összes ószövetségi biblikus alakra, amelyeknél szerintem kerülni kellene ezt a megoldást. – LA^pankuš 2012. szeptember 5., 08:00 (CEST)

Most már értem a kérdést. Akkor legyen "Sára (Ábrahám felesége)". Ez tágabb és belefér mindenféle vonatkozásba (Biblia, Korán, stb.). És pontosabb is, mert a személyre vonatkozik. A sémi nevek többnyire amúgy is az "x, fia/lánya/apja/anyja y(nak)" (héb.: "x ben/bat/avi/ém y", arab: "x ibn/abu/umm y") sémát követik, vagyis ezeknek is van "rendes" teljes neve, itt konkrétan "Szárá bat-Terah (Sára, Terah lánya)" lenne (esetleg "Szárá ém-Jicháq (Sára, Izsák anyja)", bár ez utóbbi típus a héberben ritka; ~ Dávid ben-Isaj, Slómó ben-Dávíd) csak ez a fajta megnevezés a bibliai személyek esetében nem szokásos. (Arra viszont jó, hogy elkülönítsen mondjuk 10 db egyforma nevet.) --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 5., 11:27 (CEST)

Tehát akkor adott három megoldás, mivel az „Izsák anyja” fordulat nekem se jön be.

• Sára (Biblia) – mint eddig, ami szerintem nem jó
• Sára (Táré leánya) – mondjuk ez a Táré nem tudom, honnan jött, én csak Terach néven ismerem
• Sára (Ábrahám felesége)

Én a másodikra szavaznék, figyelembe véve, hogy ez több ószövetségi alakot érint, és a szülők neve általában ismert. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 00:08 (CEST)

Arra azért kíváncsi lennék, hányan tudják, hogy a vénekkel kapcsolatban elhíresült Zsuzsanna apját Hilkijának hívták --Hkoala 2012. szeptember 6., 00:14 (CEST)

A férjét viszont Jóákimnak. Legalábbis Marnix Gijsen regénye szerint. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 00:19 (CEST)

Hagynám a "Sára (Ábrahám felesége)" formát. Ismertebb, mint Terah, azonnal beazonosítható. Sztem. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 6., 07:25 (CEST)

Ez igaz. De Ábrahám esetében viszont nem nagyon marad más, mint az [ Ábrahám (Terah fia) ]. Így meg mindegynek tűnik. Apropó: Táré vagy Tera(c)h? – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 10:52 (CEST)

Ábrahám maradhat simán is, nem? Most nem tudom 100%-ra, de asszem nincs másik ilyen nevű a Bibliában (és sztem Sárából is csak egy van, de majd utánanézek). Vagy lehetne még az "Ábrahám (nem Lincoln)". • Terah ő eredetileg (תֶּרַח Terăḥ), de van egy hangsúlyos Tárah alakja (תָּרַח Tārăḥ) is, ebből jöhet a Táré. Hogy aztán most a károlis Terakh, a modernes Terah, vagy az "elvés" Terach lenne a jobb, azt ezidáig még nem sikerült megfejtenem. :) Mindenesetre ez nem sima "h". – eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 6., 11:12 (CEST)

1. Sajnos Ábrahámot is egyértelműsíteni kell: Ábrahám (keresztnév), és nagyjából ez vonatkozik minden biblikus alakra, mert mindegyik keresztnév is egyben.
2. Akkor talán azzal lehetne eldönteni a kérdést, hogy melyik gyakoribb a különböző Bibliakiadásokban. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 11:18 (CEST)

• Hacsak nincs cikkünk több olyan nevezetes Ábrahámról, akinek egy nevezetes Sára a felesége, akkor elég jó a Sára (Ábrahám felesége) egyértelműsítés. --Karmela posta 2012. szeptember 6., 11:37 (CEST)

1. Ez igaz. Meg ha lesz mondjuk 5 egyforma nevű (lesz), azokat muszáj is lesz vhogy megkülönböztetni. Legfeljebb esetileg kell eldönteni, hogy kinél melyik egyértelműsítés a jobb, mint most a Sáránál. (Bár ha már lesz több is, mondjuk 100 körül, akkor lehet, hogy ezzel sem kell majd foglalkozni, mert a túlnyomó többség valszeg "X (Y fia/lánya)" típusú lesz. Kivéve az "X (király/próféta/...)" típusúakat.)
2. Hogy melyik a gyakoribb a magyar B.kiadásokban, azt nem venném alapul. Valszeg már abban sem tudnánk megállapodni, h mely kiadások lennének a mérvadóak. Vagy mi van, ha fele-fele az arány, akkor hogy döntünk? (És persze ezek a nevek nem csak b.kiadásokban fordulnak elő.) Aztán meg a magyar bibliai névátírások..., hát..., mondjuk ki, mai napig vacakok, többnyire nagyon távol vannak az eredetitől (sőt, vannak olyan nevek, amik egy kiadáson belül is kétféleképpen vannak írva, ha két különböző személyről van szó, ami megtévesztő, mert a nevük ugyanaz). Én azt csinálnám, hogy ami egyértelműen bevett név már a magyarban (pl. Éva, Sára, Ábrahám, Salamon, Dávid, stb., vagy Ábel, aki eredetileg Hevel), azokat hagynám így, a többit pedig az eredeti nevükön írnám (mint Tárét is Terahnak), és akkor nincs vita, valamint az összes magyar variáns szerepelhet a cikkben (aminek kéne is egyébként), vagy sima felsorolásban, vagy akár felekezetenkénti vagy kiadásonkénti leosztásban. És persze redir mindegyikről. Ez egyúttal áthidalná az olyan, gyak megoldhatatlan és csak örökös vitákat implikáló problémákat, mint pl. a Hóseás / Oziás (Hóséa), Sofóniás / Cefánia (Cefanjáhú), Ezdrás / Ezsdrás / Ezra (Ezrá) és hasonlóakat. A határesetek (pl. Ésaiás / Ézsaiás / Ézsajás / Izajás (Jesajáhú)) meg majd esetileg eldöntődnek.

Jut eszembe, be kéne fejezni a bibliai hivatkozások rövidítéseinek témáját. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 6., 13:06 (CEST)

Bibliai nevek és egyéretelműsítésük általánosságban

Ezek a javaslataim:

most	→	cél
Káin (Biblia)		Káin (Ádám fia)
Ábel (Biblia)		Ábel (Ádám fia)
Séth (Biblia)		Sét
Énokh (Biblia)		Énok (Káin fia)
Énós (Biblia)		Énos (Sét fia)
Jáfet (Biblia)		Jáfet (Noé fia)
Kám (Biblia)		Kám (Noé fia)
Sém (Biblia)		Sém
Táré		Terah
Sára (Biblia)		Sára (Ábrahám felesége)
Ábrahám (Biblia)		Ábrahám (Terah fia)
Izsák (Biblia)		Izsák (Ábrahám fia)
Izmael (Biblia)		Izmael (Ábrahám fia)
József (ősatya)		József (Jákob fia)
Sámson (Biblia)		Sámson (Bírák könyve)
Zsuzsanna (Biblia)		Zsuzsanna (Dániel könyve)

– LA^pankuš 2012. szeptember 6., 19:26 (CEST)

Ez azért így egybe még nekem is meglepő (na jó, sokkoló ). Nem kéne ezt nagyobb fórum elé is kivinni, hogy mások is véleményt mondjanak?

Józsefnél lehet h jobb lenne a (pátriárka). Sámsonnál és Zsuzsannánál hagynám a (Biblia)-t. Helyesebben nem szűkíteném le egy könyvre. Sámson máshol is előfordul, Zs.re meg nincs érvem. :) Vagy: "Sámson (bíra)", bár a bírák egyes számban hülyén hangzik és keverhető a sörrel. :) • Lesznek (illetve máris vannak) olyanok, akik csak a Bibliában szerepelnek, sehol másutt.

Ha a "tisztség" is játszik, akkor ezek vannak: király/királynő, próféta (prófétanő? - van, csak furán hangzik), bíra/ó; pátriárka; apostol. Több most nem jut eszembe. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 7., 10:05 (CEST)

Terah: "Terah (Ábrahám apja)". --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 7., 10:09 (CEST)

Nagyobb fórum??? Az melyik?

Kik azok, akik ezek közül nem szerepelnek a Pentateuchusban, illetve más zsidó írásokban? Sámson és Zsuzsanna esetében én is gondolkodtam, mi legyen, Zsuzsanna esetleg maradhat Biblia, ha mondjuk a rabbinikus irodalomban sem szerepel. Sámson esetében nem hiszem, hogy kizárólag a keresztény Biblia lenne az előfordulása. Bár mindkettőnél a Dániel könyve és a Bírák könyve egy-egy zsidó irat, amelyekben először fordulnak elő.

Terah egyelőre semmi és senki más nincs. Nem kell egyértelműsíteni.

A próféták most XY próféta néven vannak. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 13:09 (CEST)

Talán a Javaslatok (vagy az Egyéb) KF. A helyesírásit sztem kevesebben nézik. Inkább csak azt nem szeretném, h itt mi ketten-hárman megbeszélünk vmit, aztán a végén meg népharag legyen belőle. Ez meg így már lényegében javaslatnak tűnik nekem, mert nem egy szócikket érint, hanem sokat, és a jövőre nézve is irányadó lehet.

Egyelőre így képzelem:

1. akiknek vmi fontosabb (általánosságban bevett, használt, jól megkülönböztethető és egyértelműen értelmezhető) címük van, azok legyenek "X (király(nő)/bíró/próféta/pátriárka/apostol/...)" formájúak; (ezek konkrét darabszámúak is, így kaphatnak majd saját kategóriát is);
2. akiknek nincs, legyenek "X (Y fia/lánya/apja/(anyja))" formátumúak;
3. akiknél jobb az "X (Y felesége /(Z férje)", mert pl. könnyebben azonosíthatóak így, vagy igazából csak erről ismertek, azoknál ez legyen;
4. akik csak a Bibliában szerepelnek azok, ha nincs jobb, "X (Biblia)", esetleg "X (Y könyv)", sztem az előbbi jobb, mert tágabb (de lehet, hogy nem).

Az, hogy mi van a Talmuddal meg egyéb zsidó iratokkal, az fogós, mert azokban gyak mindenki előkerül, viszont az én értelmezésemben az csak adalék a bibliai szereplőhöz. Viszont igazság szerint nem igazán gondolkoztam még ezekről, úh ez csak egy skicc. Meg kéne nézni más wikik gyakorlatát is, hiszen ezek össze lesznek iwézve. A Terah-ot nem értem, ő mért marad szegény egyértelműsítés nélkül? :) --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 7., 13:55 (CEST)

Átnéztem most mindet. Ennek alapján Séthet is javítottam. Terah, Énokh, Énós, Sém és Séth nem kíván egyértelműsítést, mert nincs homonímájuk. Illetve Séth talán mégis, mivel Széth gyakori változata a Seth. Énok és Énos keresztnevek nem azonos alakúak. A többirl egyértlap is volt, vagy most csináltam. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 15:46 (CEST)

Akkor így már értem. Csak annak legyen zárójeles egyértelműsítése, amiről van hasonló nevű szócikk. • Séth-ről is lehetne egyért vagy egyértlap. És bele lehetne vonni a Széthet is, mert hasonló és általában keverni szokták. Ahogy a Sárához is be lehetne tenni a Sara-t. Vagyis a nagyon hasonló és csak apró dolgokban (k/kh, o/ó, a/á, ...) eltérőeket is.

Ez a "kh" amúgy is problémás. "Magyar szemmel" ez "k+h" ejtést jelez, holott ilyen hang nincs a héberben (de még hangkapcsolat sem), amit meg átír, az valami egészen más, ráadásul nem is konzekvens, mert hol a chet-et (ח) írják át így, hol a lágy "k"-t (ךְ, ך, כ, mint jelen esetben is: חֲנוֹךְ ḥănôḵ.Ez meg még külön felveti azt a problémát, hogy az eredeti név az nem (H)Énok(h), egyúttal ez az az eset, amit fent említettem, hogy egyazon névnek a magyar b.kiadásokban eltérő változatai is lehetnek, pl.:

• Káin fia Hánókh (Lxx: Ενωχ és Ενως(!);Gen 1:17-18),
• Járed fia Énókh (Lxx: Ενωχ; Gen 5:18),
• Midián fia Hánok (Lxx: Ενωχ; Gen 25:4),
• Rúben fia Khánokh (Lxx: Ενωχ; Gen 46:9),

pedig ez mind ugyanaz a Chanóch (jobb híján Hanókh). Ez mind a Károli 1937-esből (az ún."régi Károli", az újfordítású előtt a legelterjedtebb). Ezért nincs értelme sztem a wp-s elnevezéseket a b.kiadások gyakorisági mutatójára alapozni (magyarul egyébként nincs erről megfelelő szakirodalom). --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 8., 09:40 (CEST)

Valamilyen alapon mégis csak ki kéne választani az alkalmazandó nevet, a többiről persze átirányítás kell. Az talán járható lenne, hogy ha valamelyik név ma is anyakönyvezhető Magyarországon, akkor a bibliai személynek is azt a nevet adjuk. Mondjuk Énokh esetében az Énok. – LA^pankuš 2012. szeptember 8., 09:55 (CEST)

Én ezeket tartanám szem előtt: 1. Legyen minél egyszerűbb (tehát elhagyni a régies "kh, th" és hasonló formákat; alapvetően funkciótlanok, mind görög-latin alapúak (ezek jelesül a χ és θ átírásai); 2. ami egyazon név, csak különféle átírásai vannak (mint fent; de ide sorolnám az egyes kiadások eltérő átírási gyakorlatait is, pl. Hóseás/Ozeás), azok mind legyenek egyformák, redirekkel és egyértlappal (hacsak valamiért nem a "helytelen" nevükön ismertek, pl Énok - de ebben nem vk biztos, h jó ötlet); 3. és hát amiben persze én elfogult vagyok: amik nem közismertek, azok az eredeti héber nevükön szerepeljenek (azt a részt most hagyjuk ki, hogy az Lxx hamarabbi vagy sem, mert pont az Lxx-ből fakad ez a zavaros átírási gyakorlat), fenntartva azt a kivételt, hogy akik más néven ismertek, azok maradjanak úgy (tehát Nevúchadneccár marad II. Nabú-kudurri-uszur, Artahsaszt(á) I. Khsajársá perzsa király, stb. (Nekem megvan egyébként az összes név, csak még mindig a másik gépemen. Ha majd előbányászom, könnyebb lesz.)--eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 8., 10:35 (CEST)

Jól gondolom-e, hogy a „X (Y könyv)” forma gyakrabban lesz semleges vallási szempontból, mint a „X (Biblia)”? Vagy éppen fordítva van? Ha valaki több könyvben is előfordul, akkor azt a könyvet lehetne választani, ahol a legmarkánsabban esik szó róla.

--Karmela posta 2012. szeptember 7., 16:04 (CEST)

Nem a vallási semlegesség a lényeg szerintem, hanem az, hogy a Biblia mint olyan egy jóval későbbi kanonizáció eredménye. Egyes zsidó iratokat beválogattak a keresztény szentírásba. De attól még ezek a zsidó iratok nem egyenlőek a Bibliával. Így a Bírák könyve vagy a Dániel könyve pontosabb és nem anakronisztikus egyértelműsítés. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 17:48 (CEST)

Tovább módosítottam a táblázaton a fentiek alapján. Séthből elhagytam a h-t, és nem kell egyértelműsítő zárójel, csak egyértlap Széth miatt. Énok és Énos így a keresztnévnek megfelelő alakú, akkor viszont zárójelezni kell őket is. A többiek nagyjából az ismert vagy egyszerű alakjukban voltak eddig is. – LA^pankuš 2012. szeptember 9., 12:52 (CEST)

Senki többet? A pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs. – LA^pankuš 2012. szeptember 10., 18:09 (CEST)

Folyamatban van. Ha a táblázat első oszlopa bezöldül, kész van. – LA^pankuš 2012. szeptember 12., 19:19 (CEST)

Emberek, az ilyen cikkeket mindenképpen át kell nevezni, mivel Sára nem egy Biblia, hanem egy bibliai alak. Ugyanez vonatkozik az összes többire, Biblia helyett bibliai alak legyen a zárójelben, ha marad az első változat, hacsak nem akarjuk kiröhögtetni magunkat. Majdnem lekapartam a falat kínomban ennyi értelmetlen cím láttán. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 14., 23:36 (CEST)

Így van. Ezért szoktam az XY (mitológia) formát is pucolni. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 19:17 (CEST)

hú, de jó, hogy mások is így gondolják, én is utáltam az ilyet :) Alensha 2012. szeptember 19., 21:41 (CEST)

No, akkor már csak Sámsonnak és Zsuzsannának kéne zárójeles tagot találni. Ha a Biblia nem jó, akkor a Bírák könyve és a Dániel könyve se lesz jó, mert Dámson nem egy Bírák könyve, Zsuzsanna pedig hasonlóképp nem egy Dániel könyve. Mi légyen velük? – LA^pankuš 2012. szeptember 26., 18:08 (CEST)

Sámson (bíró). --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 26., 21:16 (CEST)

Részemről OK. És Zsuzsanna? – LA^pankuš 2012. szeptember 28., 19:15 (CEST)

Erre nincs ötletem (eddig se volt :). Sztem legyen amit te írtál: Zs (D könyve). Én nem venném ilyen szigorúan a zárójeles egyértelműsítést, mert sztem az lehet a) sima egyértelműsítés, mint az "X (Y fia)", de ha ezt nem lehet megoldani, mint ebben az esetben is, akkor lehet b) az egyértelműsítő tagot értelmezőként tekinteni: Zs (D könyve) = az a Zs, aki D könyvében szerepel. Aztán ha akad vmi jobb, majd átnevezzük. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 28., 19:31 (CEST)

Még egy igen izgalmas kérdés: József (Jézus nevelőapja). Na ez a cím aztán kifejezetten célorientált. A nevelőapaság kizárólag a kereszténység dogmája, amit sem a zsidók, sem a muszlimok nem gondolnak így. Hogy másról ne is beszéljünk. Vele lehetne valamit kezdeni? – LA^pankuš 2012. október 1., 11:12 (CEST)

Mea culpa. Ezt én követtem el, ezennel nyilvánosan beismerem. De mentségem, hogy kétségbeesésemben tettem, mert előtte az volt, hogy "József (ács)". Egyébként nincs rá más ötletem. A "József (Jézus apja)" nem jó sztem, mert az sem azt jelenti, ami. Lehetne a "József (Mária férje)", de sztem nem biztos, hogy mindenki egyetértene azzal, hogy erről lenne a legnevezetesebb és nem Jézusról (és Máriával amúgy is problémák vannak, mert akkor jöhet az, hogy Mária vagy Szűz Mária, ahogy a cikke is az utóbbi néven fut. Úgyhogy passz. :) Azt viszont nem tudom, nem is néztem, hogy más wikiken hogy van. De egyébként mivel az alapforrás az a Biblia, és az erre reflektáló zsidó, illetve muszlim hagyomány is későbbi (utóbbi jóval, úgyhogy ezesetben sztem nem lehet mérvadó), lehet hogy mégis a jelen változat a legkorrektebb. --eLVe ^abcdefg 2012. október 1., 12:00 (CEST)

Szent József, Názáreti József és hasonlók vannak más nyelveken. Egyébként a teológusok szerint is József csak mint Mária férje fontos személy, bár így nehéz a dávidi származással bármit is kezdeni (illetve vannak, akik Máriának is dávidi felmenőket tulajdonítanak, a paradoxon kiküszöbölésére). Az ács biztos nem jó, mert erősen vitatható (mondjam azt, hogy nem valószínű). Ezért kértem tanácsot. Akkor várjunk, hátha van valakinek ötlete. – LA^pankuš 2012. október 1., 12:35 (CEST)

A „nevelőapa” kifejezést egyébként már az Újszövetség alapján se tartom megfelelőnek. Márknál József az apja Jézusnak és kész. Máténál és Lukácsnál egyértelmű a betoldás, miszerint József csak Mária férjeként jön szóba („Jákob nemzette Józsefet, Máriának a férjét, aki a Krisztusnak nevezett Jézust szülte” Mt. 1.16, „Azt tartották róla, hogy Józsefnek a fia, aki Éli fia…” Lk. 2.22). De hogy miért görcsöltek József dávidi levezetésével – ami ugyebár az ószövetségi messiásság egyik kritériuma –, ha egyébként köze sincs Jézushoz, arról még nem olvastam hihető magyarázatot. Szóval ezt a „nevelőapát” mindenképp ki kellene cserélni. – LA^pankuš 2012. október 1., 13:43 (CEST)

Regények, filmek, alcímek

A Wikipédiában, ugye, általában a filmek alcímeit belevesszük a szócikkcímbe, a regényekét nem. Ez alapján a The Wettest County in the World Fékezhetetlen (regény), a Lawless című adaptációja pedig Fékezhetetlen (film) lenne, ugye? Vagy a kivételes helyzet miatt a regény szerepeljen teljes címen, mint Fékezhetetlen – A világ legszittyósabb megyéje, a film pedig egyszerűen Fékezhetetlen? – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2012. szeptember 30., 10:07 (CEST)

Szerintem az első változat: film és regény egyértelműsítéssel. Az alcím szerintem csak akkor kell bele, ha ugyanilyen címmel több film is van, vagy egy sorozatról van szó. – LA^pankuš 2012. szeptember 30., 15:19 (CEST)

Oké (amúgy itt csak a regénynek van alcíme). – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2012. szeptember 30., 15:22 (CEST)

Bocs. Egyébként ugyanaz a helyzet akkor is. – LA^pankuš 2012. szeptember 30., 15:27 (CEST)

mindennapi kezdőlapunk

• szeptember 30.: Szentírás Vasárnapja, Teremtés Hete, Szívünk Napja - a Szív Világnapja
• október 1.: Teremtés Hete, Vegetáriánus Világnap
• október 2.: Erőszakmentesség Világnapja, Teremtés Hete

1. Ezek mind nagybetűsek? 2. Nem lehetne, hogy valaki helyesíráshoz értő még kikerülés előtt átnézze a kezdőlapi ünnepeket? --Hkoala 2012. október 1., 12:10 (CEST)

Röviden: az ünnepek (karácsony; múzeumi világnap; a függetlenség napja stb.), illetve a nem intézményszerű rendezvény- és eseménynevek (a magyar nyelv hete; európai autómentes nap stb.) mind kisbetűvel írandók (OH. 139–140. o.). A tulajdonnevek persze kivételt képeznek (a Föld napja; a Szentírás világnapja stb.) Einstein2 ^{ide írj} 2012. október 1., 19:32 (CEST)

Névadás

Segítsetek, légyszi. Megkérdezem itt, mert nem akarok utólagos elnevezési szerkháborúkat. Tanácstalan vagyok, hogy milyen néven szerepeljen en:Junsu. Az enwiki koreai előadókra vonatkozó elnevezési policyja szerint a legismertebb koreai néven kell szerepeltetni, ez a legtöbb előadónál, ha nincs színpadi álneve, akkor a keresztnevet jelenti, ez is a szócikk címe. Nálunk a Wikipédia:Elnevezési szokások#Művésznevek szerint "ha a művész aktívan és jelentős mértékben alkot valamilyen latin betűs néven (például lemezborítókon, filmek stáblistájában stb. általában így szerepel a neve, illetve a saját nyelvén készült honlapján is ezt használja), akkor a cikkekben is az általa preferált latin betűs alakot használjuk művésznévként".

Na most Junsuval kis kavar van, ugyanis amíg a TVXQ-ban énekelt, a Junsu nevet használta. Szólóban viszont váltakozva használja a XIA/XIAH és XIAH JUNSU neveket, lásd XIA:Tarantallegra albumborító, Uncommitted borító (angol nyelvű lemez), de XIA JUNSU: hivatalos pressconf poszter, single cover, japán nyelvű EP cover. Koreában az újságok természetesen hangullal hivatkoznak rá, nem latin betűvel: 시아준수 (Szia Dzsunszu). Csakhogy a szólólemezei Koreában és Japánban, illetve az USA-ban is angol betűs névvel jelentek meg, XIA ill. XIAH JUNSU név alatt, nem hangullal. És nem releváns, hogy Koreában átírják-e, mert ott mindent átírnak, még a McDonald's logója is hangullal van (Mekdonaldu).

szóval kérdés, hogy Junsu legyen mint az enwikin, vagy figyelembe véve, hogy szólólemezein kizárólag latin betűs nevet használ, XIA vagy XIAH JUNSU. Ha utóbbi verzió, akkor Xiah Junsu-ra szavazok, több helyen szerepel. Huh. bonyolultak ezek a koreaiak. (ha Szia Dzsunszu lesz a szócikk címe, röhögőgörcsöt fogok kapni, a rajongótábor meg lincshangulattal fűszerezett szívrohamot) Teemeah poke me 2012. október 1., 14:16 (CEST)

Huszárvágással is meg lehet oldani: nem kell írni róla! Belehalunk? (Mit csinálnak ők pl. Dzsudzsákkal?) Wikizoli ^vita 2012. október 1., 14:29 (CEST)

Köszönöm a rendkívül tartalmas és releváns hozzászólást. Teemeah poke me 2012. október 1., 14:42 (CEST)

Szvsz Junsu legyen, ahogy látom az átfedés a két "korszaka" között? Peligro (vita) 2012. október 1., 17:20 (CEST)

Hát nem egészen. A Xiah nevet már a TVXQ-ban is használta, a szólódaloknál, pl. a Xiahtic-ban. http://kpculture.wordpress.com/2009/02/17/xiahtic/ itt a koncertplakáton is így hivatkoznak rá, mondjuk ez a japán promókra jellemző leginkább, mert könnyen megjegyezhető neveken próbálják a koreaiakat ott népszerűsíteni, Taeyang pédlául Japánban SOL, Seungri pedig V.I. Én a szólótevékenysége miatt maradnék a Xiah Junsunál, mert sok újságcikk így hivatkozik rá, megkülönböztetésül a 2PM énekesétől, akivel teljesen névazonos a születési neve (Kim Dzsunszu). Teemeah poke me 2012. október 2., 07:55 (CEST)

Az interwikik többsége is Xiah Junsuként hozza. azt hiszem ennél maradok, mert úgy látom, annyira nem érdekli a téma a közösséget... Ha valakinek gondja van vele, akkor szóljon. Teemeah poke me 2012. október 2., 11:18 (CEST)

...azon a ponton pedig már hivatkozhatsz erre a szakaszra, mondván, hogy ezt már megbeszéltük . Én egyébként a sok KNMH-s meg irányelves érv mellett szeretem azt is meggondolni, hogy az olvasó mennyire könnnyen vagy nehezen fogja beazonosítani a név viselőjét a Wikipédián kívül. Ebből a szempontból kétségtelenül a Junsu a legkívánatosabb írásmód. Malatinszky ^vita 2012. október 2., 14:01 (CEST)

cápaúszó leves vs. cápauszonyleves

Hogy helyes cápaúszó leves vagy cápauszonyleves? És egybe vagy külön írva? DenesFeri ^vita 2012. október 1., 17:39 (CEST)

A leves a cápa uszonyából készül, és nincs a szóban több mint 6 mássalhangzó, tehát: cápauszonyleves. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 1., 19:37 (CEST)

Szerintem szótagra gondoltál, a szóban egyébként 7 mássalhangzó van. :) Einstein2 ^{ide írj} 2012. október 1., 19:41 (CEST)

Magánhangzóval jó. Minden szótag egy és csakis egy magánhangzót tartalmaz. – LA^pankuš 2012. október 1., 23:20 (CEST)

Értelemszerűen magánhangzóra gondoltam, és szótagra is. :))) --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 2., 09:37 (CEST)

Ez csak a külső és belső ellenségek megtévesztése volt? Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. október 2., 09:43 (CEST)

Tehát cápauszonyleves. DenesFeri ^vita 2012. október 2., 14:03 (CEST)

Mely vagy amely

Igaza van ElVének és mindazoknak, akik kifogásolják nagyarányú melyről, amelyre való módosításaimat, ui. már az amely is éppen azért elavult forma, mert a mely már régen az!!! Nem kisebb szaktekintélytől, mint Nádasdy Ádámtól idézem: „... E változás mozgatója nyilván az, hogy a mely kérdőszó végleg elavult, már csak írásban, formális stílusban lehet használni: Mely kiadványainkat óhajtja megrendelni? Ám a vonatkozó névmások mind a + kérdőszó alakúak (a+ki, a+mi, a+melyik). Az amely alól a mely eltűnése kihúzza a talajt. A nyelv őrizni próbálja a rendszert, miszerint "vonatkozó = a + kérdő", s ebben az amely-nek nincs létalapja. Az ami terjedése ún. terapeutikus változás: a rendszeren esett sérülést így foltozza be a nyelv.” http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/14.html --Paxfax ^vita 2012. október 1., 17:10 (CEST)

Amúgy meg így keletkeznek a kivételek. Mellékesen mint már említettem valahol: éppen a nyelvészek kedvenc szavajárása – már ha azzal megerősíthetik a saját véleményüket –, hogy ha valamit sokan használnak, az nem lehet helytelen. Hát a „mely” kérdőszót is, de a „mely” vonatkozó névmást is még nagyon-nagyon sokan használják. Következésképp nem lehet elavult, és még inkább nem lehet divatjamúltnak tekinteni. Ha valamit kezdenek kevésbé használni, attól még nem kell siettetni a kimúlását, hivatkozva arra, hogy avítt (úgy-e mily szép szó?). – LA^pankuš 2012. október 1., 17:14 (CEST)

Sokan suk-sükölnek, mégis helytelen, elítélendő a köznyelvben. (Ugyebár az is ebbe a fogalomba tartozik, amikor valaki válassza a jelöltet és nem választja.) „A vonatkozó névmások mind a + kérdőszó alakúak (a+ki, a+mi, a+melyik)". Különben te is az újabb alakokat használod pl. a következésképp esetében, ami még fél évszázada is csak -képpen lehetett (esetleg -képp'). Nem újkeletű a mely elítélése, ui. 45 éve találkoztam vele először valami Stílus c. középiskolai tankönyvben.– Paxfax ^vita 2012. október 1., 17:30 (CEST)

Várjatok csak, itt most miről van tulajdonképp szó? Paxfax (meg a szakaszcím is) arról szól, hogy a 'mely' vonatkozó névmást le kell-e cserélni arra, hogy 'amely' (pl. azt, hogy „Gipsz Jakab háza, mely a Bodrog partján állt, 1973-ban leégett.” helyes-e arra átírni, hogy „Gipsz Jakab háza, amely a Bodrog partján állt, 1973-ban leégett.”).

Ezzel szemben Nádasdy az idézett cikkében arról beszél, hogy mikor szabad és mikor muszáj az 'amely' helyett 'ami'-t használni. „Leégett a kultúrház, amely azelőtt otthont adott a filmklubnak.” -- ez így teljesen jó. „Leégett a kultúrház, ami azelőtt otthont adott a filmklubnak.” -- ez szigorúan véve nem helyes, de sokan így használjuk. „Leégett a kultúrház, ami véget vetett a filmklubnak.” -- ez csak így jó, amellyel nem.

Malatinszky ^vita 2012. október 1., 17:32 (CEST)

Az utóbbi időben egyes körökben divat lett azt gondolni, hogy az „amelyezés” választékos, míg az „ami” használata igénytelen. Ennek sem alapja, sem értelme. Ráadásul 100-ból 90 esetben semmi szükség egyikre sem: „Leégett a filmklubnak otthont adó kultúrház.” CsGábor^[±]  2012. október 1., 18:09 (CEST)

Hát azért a „Leégett a kultúrház, ami véget vetett a filmklubnak.” és „Leégett a filmklubnak otthont adó kultúrház.” között van egy kis stílusbeli különbség. Mindkettő jó, de nem biztos, hogy egyik bármikor helyettesíthető a másikkal. Kérdezd csak meg egy írótól! Wikizoli ^vita 2012. október 1., 20:28 (CEST)

Az ami, a mely és az amely egyaránt élő magyar szavak, megvan a helyük a nyelvben. Csak tudni kell őket használni. Néhol némelyik felcserélhető, máshol meg nem helyettesíthetik egymást. De ez a nagy lufi, hogy valamelyik elavult volna, semmi alappal nem bír. Vagy tessék forrással igazolni, mármint olyannal, ami nem egy-egy személy vélekedése, hanem a nyelvészet (nyelvészek) véleményeinek fő trendjét mutatja be. --Peyerk ^vita 2012. október 2., 09:06 (CEST)

Megint csak Nádasdyt tudom idézni, aki nem a magánvéleményét mondja: „a vonatkozó névmások mind a + kérdőszó alakúak (a+ki, a+mi, a+melyik).” A forrást fentebb közöltem. Ha akarjátok, Grétsyt vagy Balázst is megkérdezhetjük. Hátha ők nem a „magánvéleményüket” közlik.--Paxfax ^vita 2012. október 2., 09:16 (CEST)

Szerintem te egyszerűen nem érted Nádasdyt, aminek nyilván az az oka, hogy a szemléleted teljesen ellentétes az övével: ő leíró módon közelít, te normatív módon.

Az általad idézett mondat arról szól, hogy mit gondolnak azok, akik az adott változás irányában mozognak a nyelvhasználatukban, nem pedig arról, hogy Nádasdy mit vél helyesnek. Ez két teljesen különböző dolog.

Ha a te értelmezésed volna a helyes,abból az következne, hogy se a mely (hiszen elavult), se az amely (hiszen a mely megszünte miatt alapját vesztette) nem volna helyes, csakis az ami. Ezzel azonban Nádasdy éppen ellentétes véleményen van.

A magánvélemény és a tudományos konszenzus viszonyáról nem kívánok értekezni, ismertnek tekintem azt.

--Peyerk ^vita 2012. október 2., 09:22 (CEST)

Még egy adalék a mely „kikopottságáról”: http://www.netlektor.hu/2010/03/08/%E2%80%9Evonatozo%E2%80%9D-nevmasaink/ Lehet persze, hogy ez ízlés kérdése is, amiről - köztudomásúlag - nem érdemes vitatkozni.– Paxfax ^vita 2012. október 2., 09:27 (CEST)

Hát bocs, de egy olyan "netlektor", aki ezzel a mondattal kezdi: "Szerintem kevesen tudják a vonatkozó névmások pontos használatát.", nekem nem fog stilisztikai tanácsokat adni.

(Helyesen: "Szerintem kevesen ismerik a vonatkozó névmások pontos használatát." vagy "Szerintem kevesen tudják a vonatkozó névmásokat pontosan használni.")

Az első bekezdésben egyébként minden mondatra jut egy-egy kisebb-nagyobb súlyú nyelvtani vagy stilisztikai hiba. Tök érdekes olvasni, mindenképpen tanulságos.

--Peyerk ^vita 2012. október 2., 09:29 (CEST)

Na ja. Egy újságíró, irodalmár diplomával. Kiegészíteném a helyes fogalmazást egy harmadik verzióval: „szerintem kevesen tudják, hogy egyáltalán mi az a vonatkozó névmás, és nagyon sokan használják helytelenül”. Ám hogy mi a helytelenség, azt nem ő mondja meg. – LA^pankuš 2012. október 2., 09:33 (CEST)

Minden tiszteletem a nyelvészeké, de sajnos – mivel szakmájuknál fogva olykor "túl közelről" szemlélik a dolgokat (= "csőlátás") – gyakran esnek abba a hibába, hogy az egyidejűleg létező, egymás mellett élő (és egyformán helyes!) nyelvi jelenségekről kategórice nyilatkoznak és (vicces módon zömmel a saját nyelvérzéküktől befolyásoltatva) ezek egyikét-másikát elavultnak / hibásnak / stb-nek tekintik, mást meg követendőnek, ami még önmagában nem lenne baj, csak ezt normatív módon rá is akarják kényszeríteni mindenkire. Ahogy a nyelvészetet is gyakran összekeverik a nyelvműveléssel. Holott a nyelv önmaga alakítja magát és egyszerre létezik benne régi és új, "elavult" (what the f* is "elavult"?) és modern. És óriási szerencsénkre nem a nyelvészek által megálmodott "helyes" nyelvi formákat kell használnunk, hanem a saját anyanyelvünket. Amit N.Á.-tól idéztél ("mely kérdőszó végleg elavult, már csak írásban, formális stílusban lehet használni"), azzal amúgy ellentmondasz magadnak, hiszen ez a lexikon itt éppenhogy egy írásos forma. Egy fecske meg nem csinál nyarat. A "mely" egyébként formailag nyugodtan lehet az "amely" apokopálódott változata is, mivel ez a jelenség is létezik a magyarban. • Az én kifogásom egyébként mindössze arról szólt volna, hogy nehogy megint egyéni nyelvhasználati okok miatt felesleges javítások tömege keletkezzen. --eLVe ^abcdefg 2012. október 2., 11:00 (CEST)

Nem hiszem, hogy Nádasdy a védelmemre szorulna, de mivel épp nincs itt, hadd mutassak én rá, hogy amikor azt írja, hogy a „mely kérdőszó végleg elavult, már csak írásban, formális stílusban lehet használni”, akkor ő minden bizonnyal a melyre, mint kérdőszóra gondol, nem pedig a melyre, mint az amely vonatkozó névmás apokopálódott változatára. Példamondattal illusztrálva, van a melynek olyan használata, hogy

(1) Mely honfi derűjét nem keseríti meg a hazai ebadórendszer chaoticus állapota?

Itt a mely, ugye, kérdőszó, és egyáltalán nem helyettesíthető amellyel. Ezzel szemben a következő mondatban vonatkozó névmás a mely (és nyugodtan lehetne helyette amely is):

(2) Gipsz Jakab 1987-ben írta meg korszakalkotó művét, mely később hét idegen nyelven is megjelent.

Namármost Nádasdy az (1) típusú melyről beszélt, és mellesleg az igaz, hogy ez már kikopott a beszélt nyelvből. Nincs szerintem olyan magyar, aki azt kérdezné, hogy „Mely sört szereted inkább, a Drehert vagy az Amstelt?” Malatinszky ^vita 2012. október 2., 14:23 (CEST)

Valós. Ezen az egy szón átsiklottam, úgyhogy ki is húztam a mondatot. --eLVe ^abcdefg 2012. október 2., 14:29 (CEST)

Na még ez se teljesen igaz. Többes számban például egyáltalán nem kopott ki. Minden matematika példatárban van olyan kérdés, hogy „melyek azok a síkidomok…?” – LA^pankuš 2012. október 3., 11:18 (CEST)

Muravyov-Amursky Peninsula

en:Muravyov-Amursky Peninsula – ennek mi lehet magyarul a neve? Murjanov–amuri-félsziget? A Cartographia világatlaszában nincs. – LA^pankuš 2012. október 3., 10:53 (CEST)

Ez egy ember volt: [1]. Eszerint Muravjov-Amurszkij-félsziget. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 3., 11:11 (CEST)

Ó, köszönöm. Én azt hittem, az Amur folyóval kapcsolatos lesz. – LA^pankuš 2012. október 3., 11:13 (CEST)

Még: [2]. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 3., 11:13 (CEST)

Na igen, az oroszt meg se néztem a hatalmas orosztudásommal (csak kilenc évig tanultam). Pedig annyit még meg is értettem volna belőle, hogy róla kapta a nevét. Köszi. – LA^pankuš 2012. október 3., 11:16 (CEST)

Tulajdonképp van köze az Amurhoz: Muravjov, aki kelet-szibériai kormányzó volt, megállapodott a kínaiakkal az Amur státuszáról, és ezzel megnyitotta az utat Vlagyivosztok megalapításához a később róla elnevezett félszigeten. (Vlagyivosztok jelentőségéről csak annyit, hogy a név jelentése Urald a Keletet.) Ennek jutalmául kapta Muravjov a cártól az Amur grófja (graf Amurszkij) címet, és így lett Muravjovból Muravjov-Amurszkij.Bandyka ^vita 2012. október 3., 16:24 (CEST)

Tag der Deutschen Einheit

MegoldvaMalatinszky ^vita 2012. október 3., 23:14 (CEST)

A német nemzeti ünnepről van egy cikkünk Német Egység Napja címmel, de ezzel az írásmóddal két problémám is van.

1) Ha nem tévedek, az ünnep neve folyószövegben kisbetűs kéne, hogy legyen („Ma ünnepelik a német egység napját Németországban.”) és így címként is csak az első kezdőbetű lesz nagy (Német egység napja).

2) Nekem kívánkozik egy névelő ebbe a címbe.

Ennek megfelelően javaslom átnevezni a cikket arra, hogy A német egység napja.

Vélemények?

--Malatinszky ^vita 2012. október 3., 19:28 (CEST)

Csak támogatni tudom. Semmi sem szól ellene. --Pagony^foxhole 2012. október 3., 20:48 (CEST)

Támogatom. Wikizoli ^vita 2012. október 3., 22:22 (CEST)

Abszolút. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. október 3., 22:51 (CEST)

Köszönöm, átneveztem. --Malatinszky ^vita 2012. október 3., 23:14 (CEST)

Portál: Kelet-Ázsia

Melyik a jó alak: Kelet-Ázsiaportál vagy Keletázsia-portál. Esetleg valami más? --Bandyka ^vita 2012. október 9., 14:05 (CEST)

Kelet-Ázsia-portál (Északi-Atlanti-óceán). – Winston ^vita 2012. október 9., 16:42 (CEST)

Nem jó analógia. Az egyik földrajz név, a másik nem. --Peyerk ^vita 2012. október 9., 19:12 (CEST)

Kelet-Ázsia-portál, a Kelet-Ázsia önmagában is kötőjeles. --→ Sasuke88  ^vita 2012. október 9., 22:30 (CEST)

Abból nem kövekezik a megfejtés: kerek fülbevaló -> kerekfülbevaló-gyártó. --Peyerk ^vita 2012. október 9., 23:13 (CEST)

Így van, ahogyan a személyi igazolványból is személyiigazolvány-igénylés lesz. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. október 9., 23:57 (CEST)

Akkor most melyik a jó? --Bandyka ^vita 2012. október 9., 23:41 (CEST)

Az eddigi portálnevek többsége Winston megoldását támasztja alá. A tieid közül egyik se jó, ez biztos. Én a különírást is megkockáztatnám: Kelet-Ázsia portál. Ide kellene hívni Bennót. --Pagony^foxhole 2012. október 10., 00:12 (CEST)

Természetesen a Kelet-Ázsia-portál a helyes, inadekvát hasonlatok dacára. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. október 10., 00:15 (CEST)

Kelet-Ázsia-portál, természetesen. Pont azért, hogy ne legyen vita belőle, megkérdzetem Bennót skype-on, mielőtt létrehoztam a portált. Teemeah poke me 2012. október 10., 10:40 (CEST)

Matrac

A matrac cikket egy kereskedő szerintem szeretné a saját reklámoldalává tenni. nem enciklopédia, hanem prospektusstílusban (kérdezz-felelek) ír, hogy az olvasó minél előbb a [3] oldalon kössön ki. A tartalma és a formája is silány szerintem. Mit lehetne tenni? Egyszer már eltávolítottam, visszarakta. Hidaspal ^vita 2012. október 10., 02:28 (CEST)

Gondolom, tévedésből került erre a kocsmafalra.(?) Egyenlőre tettem rá egy hetes teljes védelmet. Azért teljeset, mert regisztrált szerkesztő és anon is szerkesztett benne olyant, amit vissza kellett vonnod. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. október 10., 02:47 (CEST)

Nem tévedésből, hanem mert nem tudtam, hová tegyem. Először a véleménykérést böngésztem, de ebben a kérdésben még nem alakult ki vita. Vagy az admin üzenőfalra gondoltál? Hidaspal ^vita 2012. október 10., 03:15 (CEST)

Igen, az adminözenőre gondoltam. Ha vélhetően adminintézkedésre van szükség, akkor célszerű odaírni. Bizonytalanság esetén még a Járőrök üzenőfala jöhet szóba. A lényeg, hogy megoldódott. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. október 10., 10:44 (CEST)

Cartoon Network Közép-Kelet Európa

MegoldvaTambo ^vita 2012. október 10., 11:38 (CEST)

Mivel a címlapon szerepel, megkérdezném: helyes ez így? Tambo ^vita 2012. október 10., 09:16 (CEST)

Attól függ, mit akarsz mondani. Ez a kifejezés Kelet-Európa (Ukrajna) közepét jelöli, szemben a térségünk megnevezésére helyesen alkalmazandó Kelet-Közép-Európa kifejezéssel. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 10., 09:41 (CEST)

Nem helyes, ráadásul tele van a variációival a Wikipédia. Nem is értem, hogy mehetett át így a kiemelésen. Közép-Kelet-Európa a helyes, vagy ahogy Burum mondja, még helyesebb a Kelet-Közép-Európa. De így is, úgy is két kötőjel kell bele. --Pagony^foxhole 2012. október 10., 09:48 (CEST)

Nem lehetne Közép-Kelet-Európa?

És kérhetnék valkitől egy botszerkesztést, hogy az összes rá hivatkozó lapon írja át a hivatkozásokat? – áкos9702 ^posta 2012. október 10., 16:15 (CEST)

Állunk meg, két különböző dologról van szó. Az egyik egy politikai-történelmi régió, amit helyesebb Kelet-Közép-Európának hívni, mert Közép-Európa keleti részét jelenti, nem pedig Kelet-Európa középső részét. De amikor én érettségiztem, még én is Közép-Kelet-Európának tanultam, akkoriban így volt a tankönyvekben is, a rendszervált(oz(tat))ás után kezdték korrigálni, és ezzel egyetértek. Közép-Európa Ausztria is, sőt még Svájc is. Mi ezektől keletre vagyunk. A másik pedig egy tévétársaság, amelyik használ egy nevet, ezt nem kell átírnunk. A kötőjel természetesen jár neki. Azt én sem értem, hogy lett így kiemelt, de régi hasfájásom, hogy a kiemelés nem jelent kiemelt nyelvi színvonalat. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. október 10., 16:45 (CEST)

Értem, közben én is rájöttem. Ha jól tudom, Neked van egy botod. Azzal el tudnád végezni a munkát, amit fentebb írtam (az összes rá hivatkozó lapon átírni a hivatkozásokat)? – áкos9702 ^posta 2012. október 10., 16:50 (CEST)

Sydney-i Operaház

Áthozva az egyéb kocsmafalról, mert ide való - Gaja  ✉ 2012. október 11., 09:19 (CEST)

Szervusztok!
Melyik a helyes? Syidney-i Operaház, Sydneyi Operaház vagy Sydney-i operaház, illetve mondat közben Sidney-i Operaház vagy sidney-i Operaház? (Sztem mondat elején az első, mondat közben talán a sydney-i Operaház). Semmilyen „hivatalos” forrásom nincs. Köszönettel: --Ronastudor ^{a sznob} 2012. október 11., 08:49 (CEST)

Mivel ez a hivatalos neve angolul (Sydney Opera House), és mivel intézménynév, mindkét tagját nagybetűvel kell írni. S mivel a Sydney-hez (vigyázat: nem Sidney-hez!) kötőjellel járulnak a ragok, képzők stb., az egész így néz ki: Sydney-i Operaház. Mondat elején, közepén, végén. --Pagony^foxhole 2012. október 11., 08:56 (CEST)

Köszönöm, Pagony! Sejtettem, mert ez a neve, de annyiféle leírása van, hogy zavarba jöttem. (Ha valaki megmondaná nekem, hogy miért Sidney-t írtam Sydney helyett, holott tudom, hogy hogyan kell helyesen leírni, megköszönöm… Ronastudor ^{a sznob} 2012. október 11., 09:01 (CEST)

Az ilyeneket mindnyájan elütjük ezerszer, főleg mivel Sidney alak is van forgalomban bőven, helységekre is, nevekre is, hogy ne menjünk messzebb, Sidney Poitier. --Pagony^foxhole 2012. október 11., 09:10 (CEST)

Vagy pedig azért, mert szidni szerettél volna minket. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 11., 09:12 (CEST)

Ez remek! Ronastudor ^{a sznob} 2012. október 11., 09:30 (CEST)

Sisu SA–240

Sziasztok. Nem tudom hogy a megfelelő helyen vagyok. Magyar nem az anyanyelvem de megírtam egy cikket ide: Szerkesztő:Gwafton/Sisu SA–240. Valaki tud helyesírás és nyelvtanot elenőrizni? Az angol nyelvű cikk ugyanaz (én írtam azt is). --Gwafton ^vita 2012. október 12., 00:15 (CEST)

Hát én elkezdtem... De mindjárt az első szakaszban nem igazán értek két mondatot (A ZF-készült adatszolgáltatásban forgatónyomaték átalakító felszerelve volt, amely lehetővé tette rugalmas vezetés az úton és a terepen. A rendszert tesztelték vezetői a vizsgált járművel Hämeenlinnábol Sodankylébe azonos fogaskerekettel), hülyeséget meg nem akarok beleírni. A következő szakaszt meg egyáltalán nem értem. Talán lesz majd valaki, aki bővebb műszaki ismeretekkel helyre tudja billenteni. – LA^pankuš 2012. október 12., 01:35 (CEST)

Ezt a részt sikerült átfogalmaznom az angol cikk alapján. A többi szerkesztőnek megjelöltem, hogy eddig a szakaszig rendben van a cikk. misibacsi*^üzenet 2012. október 12., 07:12 (CEST)

Köszönöm a segítséget. Az angol cikk olyan mint a magyar. Ha a szövegem nem érthető, remélem, hogy ez fog segíteni. --Gwafton ^vita 2012. október 12., 10:23 (CEST)

Kész a cikk: Sisu SA–240. --Gwafton ^vita 2012. október 13., 23:53 (CEST)

Nepáli írás

A {{magyaros}}^(?) jelzésekben a WP:NEPÁLI link piros, ezért megcsináltam a nepáli írásról szóló cikket. A gondom az, hogy Nepálban főleg dévanágari írással írnak, arra meg a WP:ÚJIND az irányadó. Amikor meg nem ezt az írást használják, vagy használták (szent szövegeknél, templomok feliratainál, újságok fejlécén, ünnepi meghívókon stb.), akkor más írások mellett elsősorban az u.n. randzsana írásrendszer a használatos. Tehát a nepáli írás valójában írásrendszerek keveréke. Megoldás-e az, hogy a nepáli írásból csinálok egy útmutatót, amelyben a randzsana szerepel a dévanágarival együtt, vagy a {{magyaros}}^(?)ban a nepáli link mutasson egyből a WP:ÚJIND-re? Ogodej ^vitalap 2012. október 1., 23:17 (CEST)

A WP:BSZ, illetve a Nepáli írás alapján megcsinálom a WP:NEPÁLI irányelvtervezetet, majd véleményezitek, hogy mehet-e komolyban. Ogodej ^vitalap 2012. október 15., 11:13 (CEST)

Szerintem nagyon jó ötlet bármely még hiányzó átírási útmutató tervezetének el(ő)készítése. Hajrá! – Joey ^{üzenj nekem} 2012. október 15., 22:37 (CEST)

Olga Arkagyjevna Brizgina

Megoldva– Joey ^{üzenj nekem} 2012. október 16., 21:36 (CEST)

Régóta gondom van az 1988-ban és 1992-ben összesen háromszoros olimpiai bajnok szovjet-orosz hölgy vezetéknevével, jól mutatja a problémát, hogy az interwikik se egységesek ebben. A Брызгина névalak átírása valóban Brizgina lenne oroszból – ő maga születésileg orosz –, de ez csupán a férje után felvett neve, és a férje, a szöuli olimpián szovjet színekben szintén olimpiai bajnok Viktor Arkagyijovics Brizhin (Віктор Аркадійович Бризгін) viszont ukrán. Lányuk, Jelizaveta Viktorivna Brizhina (Єлізавета Вікторівна Бризгіна) ukránként, Ukrajna színeiben szerzett bronzérmet az idei olimpián.

Szerintem Brizgina nevét is ukránból kellene átírni a férje után, erősítheti még ezt, hogy amúgy is ukrajnai sportklubokban versenyzett a Szovjetunióban. Olimpiai adatlapja is „originális” névként az ukrán névalakot adja meg: http://www.sports-reference.com/olympics/athletes/br/olha-bryzhina-1.html Vélemények? --Joey ^{üzenj nekem} 2012. október 12., 21:24 (CEST)

Látom, brizgálja a fantáziádat a hölgy. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. október 12., 21:35 (CEST)

Megnéztem több nyelven is, hol így, hol úgy írják. Az Olga Brizgina magyarul jobban hangzik, mint az Olha Brizhina. Azért furcsa, hogy az ukránt miért h-val írjuk át magyarul. A g mindenképp jobban hangzik, lásd pl. Olga. És az is abszurd, amikor a Gergely magyar családnevet Kárpátalján a hivatalos cirillből visszaírják angol betűkkel, akkor Herhel lesz belőle. Nem kellene mindig az angolt venni alapul. Ha jól emlékszem, Hruscsovot pl. angolul Kruschovnak írták, és akkor ez nem zavart senkit (legalábbis nem merte mondani, ha zavarta is). Wikizoli ^vita 2012. október 13., 21:14 (CEST)

Az ukránok és a déloroszok is h-val mondják. Gorbacsov idején voltam először a Szovjetunióban. Egy dzsippel vittek bennünket Dubnába és az első benyomásaim egyike volt, hogy éppen Gorbacsov beszélt a rádióban, kérdésekre válaszolva - ez már maga hallatlan volt egy szovjet pártfőtitkártól. Egyik válasza az volt, hogy "Sok(an)", ami így hangott a szájából: "mnóha". A délieket ezért is hívják "hohol"oknak (ami "gogol" lenne irodalmi oroszul). Egy másik bnenyomásom, mint később kiderült, másokkal egyetemben a sorompó előtti felirat volt: "Vnyimányije! Avtomatyícseszkij slágbaum!" Azt mondják, a mai orosz nyelv szókészletének talán 30%-a szláv. Az előbbi feliratban éppen. A lengyel sokkal szlávabb ilyen szempontból. Hidaspal ^vita 2012. október 13., 23:32 (CEST)

Úgy emlékszem, korábbi hasonló kérdéseknél azt mondtuk, hogy azt a névváltozatot vesszük alapul, amelyiket az illető használja, de ezt nem tudjuk pontosan. Ha ez volt első házassága, akkor Vladikina néven lett világbajnok (?), azon a néven ismerte meg a világ. 1986-ban ukrán emberhez ment feleségül, fölvette férje nevét és most Ukrajnában él. Ha lányuk neve ukrán, akkor nyilván a férj is ukránul írta a nevét, ezért feltételezhetjük (bár nem tudjuk biztosan), hogy Brizhina is az ukrán változatot használja. Én is afelé hajlok, hogy az ukrán nevet vegyük alapul az átíráshoz. (Azt az olimpiai adatlapot nem tartom nagyon meggyőzőnek, hiszen a hölgy "original name"-je nem Brizhina, hanem Vladikina).--Vadaro ^vita 2012. október 13., 23:42 (CEST)

Vladikinaként született, de már Brizhin feleségeként lett világbajnok, először 1987-ben. Ez az egyetlen házassága, és a kimagasló sporteredményeit mind férjezettként érte el.

Az adatlap megbízható, zárójelben feltünteti a születési családnevet is, lásd ott: Ольга Аркадіївна Бризгіна (Владикіна-) – Joey ^{üzenj nekem} 2012. október 15., 00:31 (CEST)

Vagy még pontosabban Vlagyikina. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 13., 23:43 (CEST)

Az orosz szócikk szerint: до замужества Владыкина. Ez átírva: Vladikina. --Vadaro ^vita 2012. október 13., 23:48 (CEST)

Ja, azt nem néztem. :) Kösz, --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 13., 23:50 (CEST)

Gond egy szál se. Jó éjt! :-) --Vadaro ^vita 2012. október 13., 23:54 (CEST)

Fentieket én is így tudom. Offolok egy kicsit: a vezetéknév, amit csak néhány nép ír előre (rajtunk kívül pl. a japánok), nem helyesen fejezi ki a többiek családnevét, mivel ők a listázás esetén kívül, a végére teszik, ezért itt nem használnám. (A vezeték különben azt jelenti, hogy elől van, pl. a vezetékló a fogatban).--Paxfax ^vita 2012. október 14., 07:40 (CEST)

Az oroszok éppenséggel listázás esetén vagy lexikoncikkek címében például gyakran írják előre a családnevet, de még újságcikkben, folyó szövegben is akár, ráadásul még vesszőt sem tesznek a sorrendváltoztatás jelzésére, mivel a három névelem alaki különbségei általában elég egyértelműek. --Peyerk ^vita 2012. október 14., 14:00 (CEST)

A fentiek alapján átnevezve: Olha Arkagyijivna Brizhina. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. október 16., 21:36 (CEST)

Sokgyermekes

Hogy íródik helyesen: „tizenkét-gyermekes család”? Egybe vagy kötjellel (esetleg külön)? Akela ^vita 2012. október 14., 10:23 (CEST)

6 szótag, egybe. – Winston ^vita 2012. október 14., 10:38 (CEST)

A helyesírási szabályzat 119. pontja szerint: tizenkét gyermekes, mivel az első szó összetett. Példaként adja: tizenkét emeletes, negyvennyolc órás stb. -- Wikizoli ^vita 2012. október 14., 10:48 (CEST)

Jogos, ha a "tizenkét" összetett. – Winston ^vita 2012. október 14., 10:50 (CEST)

Köszönöm, javítottam az előfordulást itt. Akela ^vita 2012. október 14., 12:27 (CEST)

KSI (elnevezés)

Sziasztok! A KSI szócikk elnevezésével kapcsolatban lenne kérdésem: A szócikk jelenlegi címe Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület, a közismertebb neve Központi Sportiskola. Mi a célszerűbb elnevezés? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2012. október 15., 09:40 (CEST)

A szócikk legyen a hivatalos néven, minden más legyen redir. – Winston ^vita 2012. október 15., 16:08 (CEST)

Lahor / Láhaur / Lahór

A Lahor cikk elején kétféle helyi kiejtés van megadva, a cikk címe viszont egyikkel se egyezik, ahogy a magyar atlszokban lévő elnevezésekkel sem.

Mi legyen a neve?

--Peyerk ^vita 2012. október 16., 18:17 (CEST)

Pakisztánnak két hivatalos nyelve van, az angol és az urdu. Ezek mindketten idegen nyelvek Lahore-ban, ezért többé-kevésbé a mi választásunk, hogy az urduból átírt Láhaurt vagy az angol Lahore-t használjuk. Én az elterjedtebb Lahore mellett vagyok. --Malatinszky ^vita 2012. október 16., 18:29 (CEST)

A WP:NEMLATIN alapján a pakisztáni földrajzi neveknél az urdu elnevezést kell alapul vennünk, tehát az urduból átírt Láhaur lesz a helyes megfejtés. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. október 16., 20:43 (CEST)

Az OH és a Magyar helyesírási szótár hallgat. --Pagony^foxhole 2012. október 16., 18:32 (CEST)

Re:Peyerk, Malatinszky:Pakisztáni nyelvterületen, hiába is hivatalos nyelv az angol, urduból írunk át, mint ahogy az indiai nyelvek különböző területein az ott használt államnyelvből, pl. hindi, bengáli, tamil, telugu, malajálam stb. Ha angolból írnánk át, akkor máris ütköznénk saját irányelveinkkel, illetve a KNMH-val. Urduból valóban Lahaur, azonban ez már egy viszonylag rögzült név, aminek van magyaros átírása, ez pedig a Lahor, a KNMH szerint is. A WP:ÚJIND úgy rendelkezik erről, hogy a KNMH az elsődleges, mivel az figyelembe veszi az esetleges rögzült formákat is. („...a meghonosodott írásmód tekintetében a Keleti nevek magyar helyesírása és az OH. művek példaanyaga és a szójegyzéke a mérvadó..”) Ogodej ^vitalap 2012. október 16., 20:50 (CEST)

Nagyszerű. De akkor mi az a Lahor? Honnan jön, mikor és hol "honosodott meg"? A Kartográfia atlaszaiban ugyanis nem ilyet látok.--Peyerk ^vita 2012. október 16., 20:54 (CEST)

Fogalmam sincs, hol és mikor honosodott meg, valószínűleg a hazai indológiában, Baktay Ervin is így használja, de egyébként a KNMH 346. o. Ogodej ^vitalap 2012. október 16., 21:04 (CEST)

Az honnan van, hogy az urdu kiejtése "Láhaur"lenne? Már a cikken kívül. --eLVe ^abcdefg 2012. október 16., 21:11 (CEST)

Nem tudom ki rakta bele, ahogy olvasom, nekem szimplán Lahúr, de urduból nem vagyok perfekt. Ogodej ^vitalap 2012. október 16., 21:31 (CEST)

 megjegyzés sokszor tapasztalom úgy az átírásoknál, hogy a helyes kiejtéssel a KNMH szembe megy. pl. Konáraki naptemplom helyesen Konárk, szó szerint a nyelvből átírva. A KNMH szerint viszont Konárak. Na ez az érdekes, hol honosodhatott meg itt ez az indiai tengerparti műemlék Magyarországon? És ki honosította meg? A KNMH átírási irányelveinek elsődlegességét azonban nem dobnám a kukába ilyen gyorsan. Sok olyan név van, amiket bizonyos terminológiákban honosodottnak tekint. Ezeket nem írnám felül.Ogodej ^vitalap 2012. október 16., 21:31 (CEST)

Én se vk perfekt urduból :), de az urdu így simán "Láhúr" v "Láhór" nekem is. Hogy rendesen "-hau" legyen (=a+u, két db magánhangzó), kéne bele egy hamza, ami nincs. Viszont az urduban a váv jelölhet "au" diftongust is. Arra azonban rendes forrás kéne, hogy ez itt ezt jelöli, és tényleg így ejtik, mert egyébként kár ezzel ennyit pepecselni. Egyébként itt egy "forrás" (legalábbis a dewiki ezt hozza): a pandzsábiban ‏لہور‎ és gurmukhival ਲਾਹੌਰ. Utóbbi ejtése valóban "Lāhaur" (diftonggal). De nemwikis forrás akkor is kéne. --eLVe ^abcdefg 2012. október 16., 22:00 (CEST)

Igen, urduban Láhúr, gumurkhiban Láhaur (ਲਾ=lá ਹ=h ੌ=au ਰ=r). az „au” tehát innen jön (eddig a gumurkhit nem láttam :) Ogodej ^vitalap 2012. október 16., 22:15 (CEST)

Szerintem, ha találunk egy nemwikis forrást a gumurkhi írásra, odatesszük, ha nem, lehet egy kis forráskérő index mellette. Vagy a pandzsábit kicseréljük a gumurkhi írásra, ott úgyis főleg azzal írnak. Ogodej ^vitalap 2012. október 16., 22:22 (CEST)

Köszönöm, megint sokat tanultam. Bár elolvasni nem foom már megtanulni ezeket, az szinte biztos :) --Peyerk ^vita 2012. október 17., 08:35 (CEST)

Tudom, h a wiki nem forrás, de jobb nem jutott eszembe és ezek talán azért itt mégis autentikusnak tekinthetőek valamennyire. Ja és persze az egész saját kutatás. :D Tehát: Lahor azokon a wikiken, ahol valszeg a legjobban tudhatják, hogy kell írni az eredeti alakot:

• az urdu wikin: لاہور Láhó/or – biztosan hosszú "á";
• a pandzsábi wikin:
  • لہور Lahó/or – biztosan rövid "a"; (لعور La'ó/or – ez nem játszik, csak variáns, de ez is rövid "a");
  • gurmukhi írással: ਲਾਹੋਰ Láhór – biztosan hosszú "á" és "ó" ( ੋ = "ō", IPA: [o]).
    • Ehhez képest van a dewikin ਲਾਹੌਰ Láhaur, aminek az ejtése viszont Láhor – rövid "o"-val ( ੌ = "au", de ejtése csak rövid "o", IPA: [ɔ]; en:Gurmukhī alphabet).
• a hindi wikin: dévanágarival लाहौर Láhaur – itt azonban nem tudni (= nem tudom :), az "au"-t minek ejtik (elmosódott emlékeim szerint "o"-nak, de ez nem számít), meg hogy írjuk át magyarra, mert Murphy törvénye szerint világos, hogy épp ez a jel hiányzik a WP:ÚJIND-ből. :-) (A többi dévanágari-alapú írású wp-n ez variábilis: hol rövid "o" van ो, hol "au" ौ.)

Az arab-alapú urdu írásból az "o/ó" hosszúsága kideríthetetlen, akkor is, ha a váv (و) elméletileg hosszú magánhangzót jelölne. ; A vávról (urduban váó :) még: "Wā'o is used to render the vowels "ū", "o" and "au" ([uː], [oː], and [ɔ] respectively)" en:Urdu alphabet. Vagyis az "au" ejtése ezek szerint nem "au", hanem rövid "o". ; A végén semmi nincs, hogy honnan jön az angolban a végére az "e", arra nem találtam semmit. ; Fentiek alapján (sztem) ezek játszanak: Lahor, Lahór, Láhor, Láhór. Hát akkor valaki rakja össze. --eLVe ^abcdefg 2012. október 17., 12:16 (CEST)

A WP:ÚJIND, és a KNMH is elveti a hosszú /ó/ és /é/ átírását (szerintem helyesen, mert ha valahol, ebben igen nagy kutyulások vannak még az eredeti írásokban is, van amikor jelölik, van amikor nem), bár megjegyzi, hogy terjed. Ennek megfelelően elvetném a hosszú /ó/-t az átírásban. A WP:ÚJIND csak annyit mond, hogy bár a nyugati dialektusokban o-vá alakul az /au/, meg kívánja tartani az /au/-s írást. Persze az /á/-t szigorúan jelöli, mint ahogy a gumurkhi is, holott az valójában nem á, hanem aa. És csakugyan nem írja a ौ jelet, majd kiegészítem esetleg a dévanágari írásban leírtakkal, az teljesebb. A cikkben, meg a KNMH ajánlása alapján megtartanám a Lahor nevet. Rendbeteszem majd. Ogodej ^vitalap 2012. október 17., 13:10 (CEST)

Maradnék én is a Lahor mellett. Ez a legbiztosabb alak, ráadásul létezik is, a többi meg mehet a cikkbe zárójelben. --eLVe ^abcdefg 2012. október 17., 13:21 (CEST)

Azért az angol is segít egy keveset. A név végére írt "e" egyértelműen azt jelzi, hogy az utolsó szótag nyílt, vagyis a magánhangzója hosszú vagy (az "r" által jelzettől eltérő) kettőshangzó. Ez persze az angolnál soha nem 100%, de az sem igaz, hogy az angol helyesírás ne követne szabályokat. Emiatt nekem viszont éppen a Lahor verzió tűnik kiesni, amit egyébként a többi megközelítés egyike sem támaszt alá.

Persze ha a keleti nevek... ezt tartalmazza, akkor ezt használjuk.

--Peyerk ^vita 2012. október 19., 12:10 (CEST)

Tahó terület

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ugye jól képzelem, hogy a Nulladik év szócikkben szereplő area vulgaris és area martyrum nevű területek valójában aera vulgaris illetve aera martyrum néven korszakok akarnak lenni? --Malatinszky ^vita 2012. október 16., 18:56 (CEST)

Persze hogy éráról van szó. Könnyű összekeverni és elírni is. – LA^pankuš 2012. október 16., 22:19 (CEST)

Oké, javítottam. Köszönöm a megerősítést. --Malatinszky ^vita 2012. október 19., 16:56 (CEST)

Hogy értelmesebb?

MegoldvaTomi3 ^vita 2012. október 19., 16:24 (CEST)

Hogy értelmesebb: hogy "ő idéz", vagy "ő idézik"? Tomi3 ^vita 2012. október 19., 15:16 (CEST)

Szerintem az idézni nem ikes ige. A műsorvezető Kosztolányi verséből idéz Nekem ez így magyaros. Teemeah poke me 2012. október 19., 15:29 (CEST)

+1: egyértelműen az idéz alak a helyes. Lásd még: Alaktani táblázatok. ✮ Einstein2 ^vitalap 2012. október 19., 15:35 (CEST)

Nyelvnevek magyarul (1) /ISO 639-1 kétbetűs kódok és nyelvnevek/

Megoldva--eLVe ^abcdefg 2012. október 25., 09:41 (CEST))

(Előre is elnézést, hogy hosszú, de nem akartam szétszaggatni.) Napokban megcsináltam az ISO 639-1 kódtáblájának aktuális változatát. Ez így most a jelenleg is érvényes kódokat és nyelveket tartalmazza (mert a korábbi változat óta sok változtatás történt; aki nem ismeri: minden nyelvnek vannak nemzetközi kódjai, ebből egyik az ISO 639 szabvány, ezek a kódok kerülnek be minden egyes nyelv, nyelvcsoport, nyelvcsalád infoboxába; jelenleg ezek nálunk tragikus állapotban vannak, = zömmel helytelenül vannak megadva, ezért veselkedtem neki, hogy megcsináljam).

A nyelvek magyar neveivel azonban (elsősorban azokkal, amikről még nincsenek cikkeink) problémáim vannak, főleg mert momentán nincs hozzáférhető szakirodalmam. Itt elsősorban "A világ nyelvei" c. könyv játszana szerepet (illetve bármilyen, de valóban komoly szakkiadványok), ezért szeretném kérni, hogy akinek megvan ez a könyv, vagy ért a témához, és van ideje/kedve ilyesmikkel foglalkozni, segítsen ebben. A kérdés: mi legyen ezen nyelvek magyar neve, illetve van-e rájuk már elfogadott elnevezés? (A máswikiket is lehet nézni, bár minden itt szereplő esetben teljes az egyöntetlenség, ahogyan az ISO-ban, a SIL-ben és az Ethnologue-ban is.) A javaslatokhoz kérem, hogy mindenki tegye oda a forrást is, ha van. Akinek van kedve, az term. az egész táblázatot átfuthatja (csak 184 tétel – azért "csak", mert a következő már 480 lesz :), bármilyen javaslatot szívesen fogadok (sőt!), viszont annyi lenne a kérésem, hogy mindenki vagy csak vagy ide, vagy a cikk vitalapjára írjon, a cikkbe ne.

!Az elnevezések befolyásolni fogják a máswikik elnevezéseit is, itt: Wikipédia:Wikipédiák listája, itt: {{Wikipédiák}}), valamint ezeket a sablonokat is: {{ISO 639}}^(?), {{nyelv}}^(?) és az ezeket felhasználókat is.

1. hogy helyes? : camorro v. cemorro? -u? -r-/-rr-? (a "csamorró" biztos nem jó, ld: en:Chamorro language/Orthography, a nyelvben nincs "cs"; ennek ellenére a ruwikin "Чамо́рро"); akan/ákán; fuláni: ful/fula/fulah (én a fuláni-ra emlékszem a szakirodalomból,de ez most nem mérvadó); odzsibve/odzsibva? – csamorro, akan, ful, odzsibva
   1. földrajzi névből képzett nevek: Marshall-szigeteki/marshall-szigeteki; nauru/naurui; szundanéz/szunda/szundai (angol:Sundanese); tongai/tonga? – Marshall-szigeteki nyelv, naurui, szundai, tonga
2. tok piszin-problémák (ha még emlékszik valaki :) : bislama/biszlama; malagasz/malgasz/malgas? – biszlama, malgas (a fr. malgache-ból)
3. w/v/u: Itt a kérdések: Minden "w"-t mindig át kell-e írni magyarra? Ha igen, akkor mi szabályozza, hogy mikor legyen "v" és mikor "u"?: eve/ewe; guarani/gvarani/í (IPA: [gwarəni:]); twi/tvi (IPA: [tɕɥi], kb. tshui/csui); + a lenti táblázatban: cseva, kv/w/uanyama, kinyarvanda/rwanda/ruanda, szvázi/szvati, cvana/tswana? • Ha jól látom, itt az érvényesül, hogy magyarul kimondható-e: a) intervokális helyzetben igen: eve, cseva; b1) msh+w+mgh igen: gvaraní, tvi, kvanyama, kinyarvanda, szvati/szvázi, cvana – de: szvahili helyett szuahélink van; b2) msh+w+mgh nehezen: rvanda/ruanda (ellenben a ndebele, ndonga se mondható ki könnyebben) (oka az egésznek, hogy a "guaraní"-n kívül itt minden "w" bilabiális spiráns ) – eve/gbe, guarani, twi/tvi, cseva/csicseva/nyandzsa, kvanyama (vambo), kinyarvanda/(ki)rundi), szvázi, csvana, ndebele, ndonga (vambo)
4. bantu nyelvek: Ez speciális kérdés, azért is tettem táblázatba mindet. A bantu nyelvekben ún. névszóosztályok vannak = minden névszó egy prefixummal (előtaggal) van ellátva és ezáltal besorolva egy bizonyos kategóriába (pl. fák, állatok, emberek, elvont dolgok kategóriái, pl.: (b)u|ganda=Uganda, lu|ganda: ganda nyelv; ki|swahili: sw. nyelv, wa|swahili: szuahéli emberek). A felépítés tehát: prefix+szógyök, és maguk a szógyökök e nyelvekben soha nem is fordulnak elő önállóan, prefix nélkül. Emiatt e nyelvek nevei összevissza szerepelnek mindenhol. (Ami a táblázatban vastagított, az az, ami most szerepel magyar névként. A prefixek kisbetűvel vannak, utánuk Nagybetűvel a szógyök (pl. kiRundi).) Jó lenne egységesíteni ezeket a későbbiekre nézve is, hogy hogyan szerepeljenek a huwikin, mert lesz belőlük sok. Azt kellene eldönteni, hogy a nyelvnevek prefixált alakjukban (lingala, kikongo, kirundi) vagy anélkül (ngala, kongo, rundi) legyenek nálunk. Én utóbbit javasolnám, a "szuahéli" mintájára (ami prefixxel "kiswahili" lenne) mivel a) ahogy látható is, van mikor több prefixált alak is létezik, b) több nyelvet eleve prefix nélkül ismerünk (zulu, szuahéli, xhosa, sona), c) a prefixált alakok átírása újabb kérdéseket vetne fel (pl. a szuahéli prefixálva "kiswahili", ami lehet ugyan még "kiszvahili", de "kiszuahéli" már nem). – (lu)ganda, szuahéli, (ki)rundi, lingala, (ki)kongo, zulu, szuahéli, xhosza, sona

Bantu nyelvek elnevezései
önálló (=szógyök)	prefixált alak		egyéb problémák	talált alak
	angol	magyarul így lenne
cseva	chiChewa	csicseva		cseva/csicseva/nyandzsa
herero	otjiHerero, ochiHerero	ocsiherero	(fr: héréro) ó?	herero
kongó	kiKongo	kikongo/ó	o/ó?	(ki)kongo
kuanyama/kwanyama/kvanyama	oshiKwanyama	osikvanyama	a szuahéli mintájára lett, ami eredetileg "swahili:szvahili" lenne (kiSwahili)	kvanyama (vambo)
ganda	luGanda, oluGanda	luganda	ejtésben "gánda" lenne	(lu)ganda
ngala	lingala			lingala
ndonga	oshiNdonga	osindonga		ndonga (vambo)
ndebele	isiNdebele, siNdebele	(i)szindebele		ndebele
rundi	kiRundi, ikiRundi	(i)kirundi		kinyarvanda / (ki)rundi
kinyarvanda	Rwanda, Ruanda, (i)kiNyaRwanda, (o)ruNyaRwanda, uruNyaRuanda	rvanda, ruanda, (i)kinyarvanda, (o)runyarvanda, urunyarv/uanda	ez a legizgalmasabb :): (i)ki-/(o)ru-/uru-: prefix; -nya-: "of"; -rwanda: szógyök; sztem rvanda vagy ruanda kellene legyen	kinyarvanda / (kirundi)
sona	chiShona	csisona		sona
szvázi	Swati/siSwati (szvati), Swazi/isiSwazi	sziszvati/isziszvazi	a következő a probléma: a nyelv saját neve a "szvati" lenne, ugyanakkor mi "szvázi" néven ismerjük (ld.: Szváziföld Umbuso weSwatini), ez azonban nem a sajátnév, hanem a zulu elnevezés	szvázi
déli szotho	seSotho	szeszotho	ejtése: (szi)szuthu (a "th" "th" kéne, hogy maradjon, mivel hehezetes)	szoto
szuahéli	kiSwahili	kiszvahili	lényegében ez az alappélda az összesre	szuahéli
cvana	seTswana	szecvana/szecua/ána	csakhogy: Botswana – itt sem írjuk át a "ts"-t "c"-re	csvana
conga	xiTsonga	siconga		conga / tszonga
venda	tshiVenda, luVenda	csivenda, luvenda		venda
xhosa	isiXhosa	isziXhosza	a "Xh" nem tehető át magyarra, mivel csettintőhang	xhosza
zulu	isiZulu	iszizulu		zulu

+1: A legáltalánosabb kérdés: mennyiben kell ragaszkodni az írott alakhoz, ami általában az angolból van, ill. annak magyarításához, és mennyiben kell tekintetbe venni a magyarításnál a kiejtett alakot (pl. "(sze)szotho", ami ejtve "(szi)szuthu"; "tw/vi" ami ejtve kb. "tshui/csui", de mindenesetre nem "tvi"; stb)? (És itt sajnos felmerül az első közlés problémája is, mivel nem vagyok meggyőződve, hogy mind az összes nyelv (jelenleg cirka 7800) nevének létezik magyar – és ami ennél sokkal lényegesebb: elfogadott és bevett – megfelelője már.)

+2: A kínai neveket majd külön. --eLVe ^abcdefg 2012. október 7., 13:40 (CEST)

Vitalapomról áttettem, hogy egy helyen legyen:

dzongkha (kh? - azzal kéne); balucsi (és nem "ch")?; szla/evi/e/é? (en: Slavey, Slave, Slavé; egy atapaszka indián nyelv); haida?; tamasek? (ez lehet a "tuareg" vagy a "tamazigt" alatt is, berbereknél nagy a káosz); – dzongkha/bhutáni/druk/bhotanto/lhoke, beludzs, <nem találtam ilyet>, haida, berber

a/á: biha/ári, ra/ádzsasztháni ("th"? - az kéne legyen); marwari/marvari/márvári? (a hindi alapján mind 'á'); delavár?; – bihári, rádzsasztháni, márvárí, delavár

o/ó: igbo/ó, oromo/ó, szango/ó? (eredetiben mind hosszú lenne); mandingo/ó/mandinka?; – igbo/ibo, oromo, szango, manding (mande nyelvek közé tartozik)

és ami teljesen kínai :) : nuoszu (régebb: szecsuáni ji; még "ji" nyelv(ek) alatt is lehet); zhuang/chuang (zs/csuang)? – <ilyent nem találtam>, csuang

Ezt is tessék nézegetni! - Gaja  ✉ 2012. október 11., 08:22 (CEST)

A VNy alapján

Itt rá lehet keresni a kérdezett nyelvekre: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, Tinta, 2004. --Panda10 ^vita 2012. október 7., 15:23 (CEST)

Fodor művét jogos és alapos részletkritikák érték, de a nyelvek nevei szempontjából szerintem nyugodtan lehet irányadónak tekinteni. Mindenképpen érdemes megnézni. Bennó^fogadó 2012. október 8., 09:42 (CEST)

Neki fogok esni a Világ nyelveinek, és csinálok egy felsorolást, amint lesz egy kis időm... Kis türelmet! - Gaja  ✉ 2012. október 8., 09:56 (CEST)

A világ nyelvei alapján feltöltöttem, zölddel jelöltem. A tvi van ahol twi-ként szerepel. - Gaja  ✉ 2012. október 8., 23:12 (CEST)

Nagyon kösz a segítséget! Akkor egyelőre nem bonyolítom túl, hanem a VNy neveit tartom meg. Ahol választék van, ott pedig veszem a bátorságot a választásra :), úh "twi/tvi" → 'tvi'; "cseva/csicseva" → 'cseva', "(ki)rundi" → 'rundi', "ganda/luganda" → 'luganda' lesz. --eLVe ^abcdefg 2012. október 9., 06:17 (CEST)

Pedig pont a csicsevát és a lugandát hozza a VNy... - Gaja  ✉ 2012. október 9., 08:05 (CEST)

Nade várj. :) Fenneb a #3-ban írtál "csevát" is. Akkor az most nincsen, csak "csicseva"? Vagy nem értek valamit. :) Vagy be kéne inkább szereznem nekem is ezt az opuszt. :) "Lugandát" hagytam, mert a kódja is lg, így legalább lesz valami közük egymáshoz, ami a "(csi)cseváról" nem mondható el, mert annak ny a kódja, mivel "nyandzsa" néven fut a szabványban. --eLVe ^abcdefg 2012. október 9., 08:28 (CEST)

Az az igazság, hogy a könyvnek van egy index része, ami felsorolja a nyelveket és vannak maguk a cikkek a nyelvleírásokkal. No, ez a két rész nem mindig van összhangban egymással... Végül is szerintem bármelyik jó lehet, csak lehet, hogy „egységesebb” lenne, ha a prefixum is szerepel a névben (persze ennek ellentmond a szuahéli...) Nem egyszerű, azt már látom... Az kifejezetten tetszett, hogy a fulnál másfél sor a nyelv egyéb neveinek felsorolása... és ez nem egyedi eset... - Gaja  ✉

Amennyire emlékszem, az a függelék az tényleg "függelék", kissé mintha csak úgy oda lenne biggyesztve a végére, hogy ami hiányzik, az is legyen benne valahol. • Már ott nem egységes, hogy "ndebele" meg "ndonga". Én szívem szerint az összes prefixet elhagynám, úgy valóban egységes lenne. Marad a szógyök és kész. A "lugandánál" is tényleg csak a kód miatt hagytam meg, mert a "ganda" sztem jobb és főleg szebb. Ja, meg tökösebb is. :) (Pláne hogy "gánda" kéne legyen, mert hiába latin betűs, de a hosszúságot nem tudja jelölni, mi viszont igen.) Prefixxel akkor lenne egységes, ha mindnek csak egy prefixe lenne, ami sokszor nincs így. Létezik egyébként egy egyetemi jegyzet (ELTE), "Afrika nyelvei" vagy vmi hasonló címmel, amit a nagy magyar szuahélistánk írt (kinek neve szégyenszemre napok óta nem jut az eszembe, pedig még hallgattam is), abban asszem benne van az összes bantu nyelv. (Mondtam, hogy nem egyszerű. :) --eLVe ^abcdefg 2012. október 9., 09:24 (CEST)

Szerintem a csicseva olyan... tökösebb. A cseva összetéveszthető az orosz "Csivó??" felsőbbrendű kérdőszóval... :))--Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 9., 08:41 (CEST)

Ezt az érvet feltétlen beépítem ezentúl. :) Lehet, hogy valami nevezéktani irányelvben is érdemes lenne rögzíteni. :) --eLVe ^abcdefg 2012. október 9., 09:24 (CEST)

Na, egy kicsit frissítettem a könyv cikkei alapján, a változások dőlttel jelölve. Ahol több adat van, ott az első a cikk címe, a többi a cikkben említett egyéb magyar(os) elnevezések. Remélem még jobban összezavartam a dolgot... - Gaja  ✉ 2012. október 9., 22:02 (CEST)

Hoppáhoppá! Akkor csak jól gondoltam, amit gondoltam. Hogy nagyon nincs terminológiai-nevezéktani egység. Ez alapján lehet némi kritikával kezelni a könyv nyelvneveit. De előbb alszom rá egyet. :) És persze köszönet a molyolásért! --eLVe ^abcdefg 2012. október 10., 06:34 (CEST)

Nincs mit, mindent a Kedves Kuncsaftért! - Gaja  ✉ 2012. október 10., 12:28 (CEST)

Apropó, hogy hívja a Világ nyelvei az aztékok nyelvét? Azték? Nahuatl? Navatl? Nahua? Náhua? Más? Malatinszky ^vita 2012. október 13., 16:30 (CEST)

"Navatl nyelvek (a médiában gyakran: azték) [...] a klasszikus nyelv, az Azték Birodalom nyelve..." p. 1008. misibacsi*^üzenet 2012. október 14., 09:27 (CEST)

Más források alapján

Nem igazán értek hozzá, de létezik egy modernebb magyar nyelven megjelent mű: (Crystal, David. A nyelv enciklopédiája (Osiris tankönyvek sorozat). Budapest: Osiris. ISBN 963 389 481 6 (2003) ) Kevésbé rendszerezett mint Fodor-é, ráadásul fordítás, de talán elfogadottabb, mégis csak újabb és egyben egyetemi tankönyv. Hátha segit a problémás kérdések eldöntésénél. Itt van a polcomon, ha van kérdés megpróbálok utánanézni – Texaner ^vita 2012. október 10., 14:10 (CEST)

Megköszönném. Tkp. továbbra is kérdés az összes fenti, azok is, amik már eldőltek, mert semmi se biztos :), (legyegyszerűbb a Gaja által zölddel beírt neveket nézni). Továbbra is az a kérdés, hogy milyen magyar alakot vagy alakokat hoznak ezekre. Külön kérdés a magánhangzóhosszúság (a VNy-ben sokminden rövid, ami az eredeti nyelvnévben hosszú, pl. igbo/igbó), és továbbra is nagy kérdés a bantu nyelvek úgy általában: prefixxel vannak, vagy anélkül (a VNy-ben ezeknél terminológiai zavar is van). Ám ha a könyv a nevezéktanhoz a VNy-t vette alapul, akkor valszeg ugyanezek lesznek az eredmények. Még Gaja vitalapján is vannak kérdéses nevek, az összes jelenleg kérdéses nyelvnév pedig itt található (főleg a pirosak), csak ezt még nem mertem belinkelni. :) --eLVe ^abcdefg 2012. október 10., 14:46 (CEST)

Átcuccoltam a vitalapomról a kérdéses neveket, hogy itt legyenek egy helyen. Lásd a bantu tábla alatt... - Gaja  ✉ 2012. október 11., 08:22 (CEST)