Ugrás a tartalomhoz

Znojmo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Znojmo
A Szent Miklós- és Szent Vencel-templom
A Szent Miklós- és Szent Vencel-templom
Znojmo címere
Znojmo címere
Znojmo zászlaja
Znojmo zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületDél-morvaországi
JárásZnojmói
Rangváros
PolgármesterPetr Nezveda
Irányítószám669 02
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség34 160 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság290 m
Terület65,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 16° 02′ 56″48.855541°N 16.048796°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 16° 02′ 56″48.855541°N 16.048796°E
Znojmo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Znojmo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Znojmo (németül Znaim vagy Znaym) város Csehországban, Morvaország egyik legjelentősebb városa.

Fekvése

[szerkesztés]

Dél-Morvaországban, a Dyje (Thaya) folyó bal partján, 290 méteres magasságban fekszik. 220 m hosszú és 45 m magas vasúti viaduktja van.

Története

[szerkesztés]

Egykor külön Přemyslida hercegség székhelye volt, amely cseh fennhatóság alatt állt. 1145-ben feldúlták. I. Ottokár 1226-ban városi kiváltságokat adott Znojmónak. Az 1278-as morvamezei csatában elesett II. Ottokár holttestét Znojmóban balzsamozták be, és a minorita kolostorban tették 30 hétig közszemlére, mígnem a kriptában eltemették. Csak 1297-ben vitték Prágába a holttestet. 1393-ban a Znojmótól délre fekvő loukai kolostorban (Klosterbruck) kötött szövetséget IV. Vencel ellen öccse, Zsigmond III. Albert osztrák herceggel és Jobst morva őrgróffal. A cseh királyt elfogták és Bécsbe vitték, mire ő Znojmóba szökött. A zavaros időkben a morva-osztrák határvidéken nagy konjunktúrája volt a rablólovagoknak. A két leghíresebb: Lamberg János (Sokol, vagyis sólyom) és Kunstatt Henrik (a „Sovány Ördög”). Az előbbit akarta kifüstölni Znojmóból 1404-ben Zsigmond magyar és német király és IV. Albert osztrák herceg. A leleményes Sokol lovag azonban biológiai fegyvert vetett be az ostromlók ellen: rozoga hordókat töltetett meg fekáliával, amit aztán a támadók közé gurítottak. Az eredmény nem maradt el: mindkét uralkodó elkapta a vérhast. A bécsi csodadoktor gyógymódja meglehetősen egyedi volt: a két uralkodót egy napra lábuknál fogva fellógatta a sátrukban, „hogy a rossz levegő kimenjen a szájukon”. Albert belehalt a kúrába, Zsigmond viszont akkor még meggyógyult. 1437-ben viszont éppen itt halt meg, miközben feleségét, Cillei Borbálát akarta kiostromolni a városból. Mikor a király érezte, hogy közelg a vég, felvette császári díszruháját, koronáját és az utolsó kenetet, felült a trónjára, halotti misét rendelt magának, és a trónon ülve másnap meg is halt. Holttestét az itteni Szt. Miklós templomban ravatalozták fel. 1468-ban Znojmo alatt néztek szembe egymással Podjebrád György cseh király és Mátyás magyar király csapatai. Innentől kezdve 1490-ig egész Morvaországgal együtt a város is magyar kézen volt. 1631-ben II. Ferdinánd és zsoldosvezére, Wallenstein között itt újból megkezdődtek az alkudozások és 1632 áprilisában eredményre is vezettek. A harmincéves háború végén elfoglalták a svédek, 1683-ban pedig a Bécset felmenteni igyekvő Sobieski János lengyel király csapatai Znojmónál keltek át a Thayán. 1742-ben Nagy Frigyes poroszai, 1805-ben pedig Napóleon franciái szállták meg. 1809. július 11-én Károly főherceg utóhadai itt ütköztek meg Marmont és Masséna francia csapataival (znaimi csata), amit a znaimi fegyverszünet (július 12.) és október 14-én a bécsi béke követett. A városnak 1890-ben 14 516 lakója volt. A német lakosok java részét 1945-ben kitelepítették Ausztriába.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • IV. Károly császár által 1348-ban építtetett gótikus plébániatemplom (Szt. Miklós);
  • kilenc csúcsú XV. századi toronnyal ellátott városháza;
  • a morva őrgrófok egykori vára (egy időben kaszárnyaként használták, ma egy része a Hostan sörgyár, a másik pedig barokk kastély;
  • rotunda a XI. századból (Régebben "pogány templomnak" nevezték, és Morvaország legrégibb épületének tartották.) Csehország legkorábbi freskói láthatók itt.
  • a kétszintes Szt. Vencel-kápolna
  • XIV-XV. századi katakombák a város alatt
  • loukai premontrei kolostor
  • minorita kolostor (ma Dél-morvaországi Múzeum)
  • Hradiště (Pöltenberg): a Nagymorva Birodalom egyik IX-X. századi központja volt itt
  • Charles Sealsfield (17931864) osztrák regényíró emlékei kötődnek a városhoz.

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Edénygyártás
    • A znaimi edényről A Pallas nagy lexikona írja: "finomabb, csinosság és tisztaság miatt kedvelt, belül világos-sárga, kivül barna színű főzőedény, melyet Znaimban számos iparos készít. A Z.-t tisztátalanabb kaolinból készítik és nyersen okrából és barnakőből álló engobebal leöntik. A megszikkadt edények barna engobe-rétegébe bekarcolják és bevésik az egyszerű díszítést, mely tehát barna alapon sárgásfehér mintákat mutat. A szárított és egyszer égetett edényeket ólmos-bóraxos mázzal vonják be. Egy másik neme a Z.-nek vörös-barna fazekas-agyagból készül s belül fehér agyaggal van engobozva."
  • bőripar,
  • ecetgyártás,
  • pamut- és posztószövés, zöldségtermesztés (uborka, mustármag)

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
10 415
35 758
25 993
21 696
39 271
35 758
33 823
33 780
33 370
34 160
1869189019211950198020012017201920222024
Adatok: Wikidata

Egyéb

[szerkesztés]

A város német nevére emlékeztet a znaimi marhasült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)

További információk

[szerkesztés]