A gránátalma a mirtuszvirágúak rendjébe és a füzényfélék családjába tartozó nemzetség egyik faja. Előfordul Nyugat- és Közép-Ázsiában és a Földközi-tenger térségében.
A nálunk is sok helyütt ültetett gránátalmát Egyiptomban legalább 4000, Izraelben pedig 5000 éve termesztik. Már az ókorban is a Kelet egyik legkedveltebb gyümölcse volt, melynek nem csak a levét itták, hanem bort is erjesztettek belőle.
A kéreg piperidin alkaloidokat (pszeudopelletierint, izopelletierint), cseranyagot és mannitot tartalmaz.
A kezdetben zöld, később narancssárga színű gyümölcs kinézetében egy bogyóhoz hasonlít. A gyümölcs átmérője kb. 10 cm.
Tartalmaz:→ A gránátalma polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot tartalmaz, különösen káliumban és B1–, B6-vitaminban gazdag, de szénhidráttartalma is jelentős (kb. 15%).
Gyógyhatása(i): A termés antioxidáns hatású. Tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a gránátalma fogyasztása az LDL (káros koleszterin) szintjét csökkentheti a vérben. Tumoros megbetegedések gyógyításában való hatásossága nem bizonyított.
A gyümölcsöket szeptember és december között szedik le. A gránátalma héja és a gyümölcslé évszázadok óta szőnyegek színezőanyaga. A gyümölcs főzése során fekete színű tintát kapunk. A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga.
A gránátalma, de a kifacsart gránátalma leve is világszerte, de különösen a Földközi-tenger vidékén, a Közel-Keleten, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Európában és néhány éve Közép- és Észak-Európában is elterjedt élelmiszer.
A Karib-szigeteken szirupot készítenek és több különböző koktél alapanyagaként használják az érdekes íze és a színe miatt.
Lásd még: Mit-mihez
