Gyapju
| Gyapju (Gepiu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Gyapju |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417149 |
| SIRUTA-kód | 28291 |
| Népesség | |
| Népesség | 1604 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 13 [1] |
| Népsűrűség | 35,09 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 45,71 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 10″, k. h. 21° 47′ 19″46.936067°N 21.788607°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 10″, k. h. 21° 47′ 19″46.936067°N 21.788607°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyapju (románul Gepiu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyváradtól délnyugatra, az Inándi patak mellett, a Nagyvárad–Nagyszalonta vasútvonal mentén, Váradles alatt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falu neve már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is volt.
1398-ban a település a Csanád nemzetségből származó Thelegdy Miklós főajtónállómester fiának Jánosnak a birtokosa volt, akinek leányait Zsigmond király ez évben fiúsította az itteni, továbbá az őrvéndi, jenei, bottyáni, szabolcsi, gálospetri és csekei birtokrészekben is.
1503-ban István kincstartó kap a birtokra új adományt. Ekkor a település mint vámszedő hely is fel van tüntetve. A későbbi időkben azután a Csáky család birtokába jut, aki itt szép kúriát is épített. A 19. század elején a Pálinkás családnak is volt itt birtoka, később pedig Blaskovics Sándornak, József főhercegnek, majd báró Königswarter Hermannak is volt itt birtoka.
A településhez tartozott Pankota, Nagy-Méhes, Kis-Méhes kés Kis-Oroszi puszta is.
1910-ben 1621 lakosából 407 magyar, 29 szlovák, 1149 román, 35 cigány volt. Ebből 132 római katolikus, 89 református, 1262 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 1130 lakója közül 920 fő (81,4%) román nemzetiségű, 191 fő (16,9%) cigány etnikumú, 18 fő (1,6%) magyar, 1 fő (0,1%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma 1868-ban épült.
- Római katolikus kápolnáját 1860-ban építették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}