Ugrás a tartalomhoz

Sáp

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sáp
A falu déli irányból a református templommal
A falu déli irányból a református templommal
Sáp címere
Sáp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásközség
PolgármesterVégh Imre József (független)[1]
Irányítószám4176
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség770 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 47° 15′ 31″, k. h. 21° 21′ 05″47.258531°N 21.351369°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 31″, k. h. 21° 21′ 05″47.258531°N 21.351369°E
Sáp (Hajdú-Bihar vármegye)
Sáp
Sáp
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Sáp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sáp község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén helyezkedik el, Hajdúszoboszlótól délre, Berettyóújfalutól nyugatra. A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Földes, kelet felől Berettyóújfalu, dél felől Bihartorda, délnyugat felől Bihardancsháza és Nagyrábé, északnyugat felől pedig Báránd.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központján a Debrecentől Bihartordáig húzódó 4805-ös út vezet végig, közúton csak ezen érhető el, Földes vagy Bihartorda érintésével. Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb megközelítési útvonala a 42-es főút, melyről földesi letéréssel lehet eljut ni a községbe.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van a településen. Sáp vasútállomás a belterület északi szélén található, a vonal állomásainak viszonylatában Báránd vasútállomás és Berettyóújfalu vasútállomás között, közúti elérését a 4805-ös útból kiágazó 42 311-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

1264-ben említik először Sáp települést a korabeli oklevelek.

A falu kisnemesi családok birtoka volt, a XIV. században a Sápi család és a földesi Nagy családok voltak a falu birtokosai.

Sáp a kiváltságokkal rendelkező falvak sorába tartozott, mely kiváltságait Bethlen Gábor is megerősítette.

1689-ben I. Lipót ugyancsak kiváltságokat adott a településnek, mely kiváltságokat egy év múlva hídvámmal egészítette ki.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Kaszás Lajos független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 FKgP[5]
2002–2006 Karacs Imre független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 független[8]
2014–2019 független[9]
2019–2024 független[10]
2024– Végh Imre József független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1002
975
972
805
790
768
770
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 21,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,4%, református 60,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,3% (15,5% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,1% németnek, 0,1% románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,9% volt református, 2,2% római katolikus, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 21,6% felekezeten kívüli (24,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma - 1892-ben fejezték be. Tornya 1810-ben épült.

Itt születtek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  10. Sáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Sáp Helységnévtár
  13. Sáp Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]