Ugrás a tartalomhoz

Gyulakeszi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulakeszi
Gyulakeszi címere
Gyulakeszi címere		 Gyulakeszi zászlaja
Gyulakeszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterKutasiné Papp Éva (független)[1]
Irányítószám8286
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség628 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 59″, k. h. 17° 28′ 55″46.866519°N 17.481861°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 59″, k. h. 17° 28′ 55″46.866519°N 17.481861°E
Gyulakeszi (Veszprém vármegye)
Gyulakeszi
Gyulakeszi
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Gyulakeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulakeszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyulakeszi község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Szent István magyar király korától egészen az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

A község a Balaton-felvidéken, Tapolcától alig 4 kilométerre, a Csobánc hegy nyugati lábánál fekszik, a Badacsonytomajt Tapolcával összekötő 7316-os úton. A település déli szélén ér véget az előbbi útba csatlakozva, közel 20 kilométer után a Zánkától induló és a Káli-medence területén kelet-nyugati irányban végighúzódó 7313-as út is.

Élővilága

[szerkesztés]

A posta melletti épület kéményén gólyafészek található.

Története

[szerkesztés]
Csobánc vára légi fotón
Gyulakeszi, Csobánc vára légi felvétel

Az ősrégi településen minden kor nyomai megtalálhatók. Először 1180-ban említi oklevél Kesző néven, 1522-től Gyulakeszi. 1678-tól a herceg Esterházy család volt a település földesura. 1869-ben nagy tragédia érte a községet: egy tűzvészben az egész falu leégett templomostól. A tragédia után csak lassan épült fel újra.

Csobánc vára

[szerkesztés]
Bővebben: Csobánc vára

A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el (1255-ben tesznek először említést a korabeli feljegyzések), de az 1270-es években már mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték.

Az 1550-es-'60-as évek Csobánc ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt.

Ezekben az években Csobáncot több alkalommal is ostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták.

Az 1600-as évek sem voltak kevésbé mozgalmasak. 1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgotthárdnál vesztes csatát vívó török haderő, soraiban Evlija Cselebi történetíró-világutazóval, aki műveiben meg is említi Csobáncot.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Tóth József (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth József (független)[4]
  • 1998–2002: Pappné Ruska Éva (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth József (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth József (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth József (független)[8]
  • 2014–2019: Szennyainé Kovács Veronika (független)[9]
  • 2019–2024: Orbán József (független)[10]
  • 2024– : Kutasiné Papp Éva (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
710
703
695
686
628
639
628
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 1,7% németnek, 2,4% cigánynak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (23,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 1,1% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% szlováknak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 2,9% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (49,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Csobánc vára
  • A felfelé vezető út mellett az elpusztult Csobáncszögi község templomának falai omladoznak. A 13. század elejéről származó román kori épületet a környékbeli nép „Rossz-templomnak” nevezte el.
  • A Szent Márton püspök római katolikus templom eredetijét valószínűleg az Esterházyak építtették a 18. században. 1869-ben leégett, és az Esterházy család újjáépítette. Napjainkra a templom elhagyatottá vált, a vakolat omladozik, körülötte elvadult a bozótos növényzet.
  • Mögötte található Merencsics Tibor alkotása, Gyulaffy László bronz mellszobra. A „magyar Achilles”, Csobánc várának védője innen őrzi a síkságból kiemelkedő szépséges bazalthegyet, a Csobáncot.
  • Szent Donát kápolna a szőlőhegyen
  • Esterházy-kastély (18. század)
  • Csigó-kastély (18. század)

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Szent Márton püspök római katolikus templom
    Szent Márton püspök római katolikus templom
  • A Szentháromság-szobor
    A Szentháromság-szobor
  • Kereszt 1853-ból
    Kereszt 1853-ból
  • A Csobánc látképe
    A Csobánc látképe

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  6. ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  7. ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  8. ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  9. ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  11. ↑ Gyulakeszi Helységnévtár
  12. ↑ Gyulakeszi Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Gyulakeszi
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulakeszi témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyulakeszi&oldid=27503074”