Ugrás a tartalomhoz

Csesztreg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kerkaújfalu szócikkből átirányítva)
Csesztreg
Csesztreg címere
Csesztreg címere		 Csesztreg zászlaja
Csesztreg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterBécs Tibor (független)[1]
Irányítószám8973
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség770 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 28″, k. h. 16° 31′ 42″46.707789°N 16.528281°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 28″, k. h. 16° 31′ 42″46.707789°N 16.528281°E
Csesztreg (Zala vármegye)
Csesztreg
Csesztreg
Pozíció Zala vármegye térképén
Csesztreg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csesztreg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csesztreg Zala vármegye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka völgyében fekvő jelentősebb község.

Fekvése

[szerkesztés]

Csesztreg a 86-os számú másodrendű főúttól mintegy három kilométerre fekszik, arról letérve több irányból jól megközelíthető. A településen vezet keresztül a Lenti–Bajánsenye közt húzódó 7416-os út, amely jelentős átmenő teher- és személyforgalmat bonyolít Szlovénia irányában, valamint itt ér véget a Rédicsről induló 7418-as út és a Zalabaksa központjával közvetlen kapcsolatot teremtő 7419-es út. A faluból indul ki még egy út Szentgyörgyvölgy és Magyarszombatfa felé, ez a 7423-as út, amely a településközpont déli részén ágazik ki a 7416-osból.

Autóbusszal mind Lenti, mind Zalaegerszeg felől jól megközelíthető, a térség valamennyi járata érinti a települést.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A község elnevezése - nagy valószínűséggel - a horvát Čisty štrug kifejezésből ered, amelynek jelentése "tiszta patak".

Története

[szerkesztés]

A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven. A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert, 1322-ben már vámot is szedtek a folyón átkelőktől. Temploma 1334-től ismeretes. A település urai a Bánffyak voltak, a birtok személyzete nagyrészt a csesztregi lakosságból tevődött ki.

1469-ben mezővárosi rangot kapott a település, amely fényében megindult a polgárosodás. Iparosok, kézművesek költöztek Csesztregre, sőt több itteni fiatal külföldi egyetemeken folytatott tanulmányokat. Saját tanítóval a 17. századtól rendelkezik a település.

1690-ben az Esterházyak szerezték meg Csesztreget, amely a 19. század elején újból komoly fejlődésen ment keresztül. 1871-ben azonban elvesztette városi rangját, a fejlődése lelassult. Majd az 1890-ben elkészült Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal is elkerülte a települést, így jelentősége csökkent. Mindazonáltal a 20. században megint a térség központjává vált.

1942-ben hozzácsatolták Kerkaújfalut.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bagó József (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Bagó József (független)[4]
  • 1998–2002: Bagó József (független)[5]
  • 2002–2006: Czupi Sándorné (független)[6]
  • 2006–2010: Czupi Sándorné (független)[7]
  • 2010–2014: Czupi Sándorné (független)[8]
  • 2014–2019: Czupi Magdolna (független)[9]
  • 2019–2024: Bedő Róbert (független)[10]
  • 2024– : Bécs Tibor (független)[1]

Gazdaság

[szerkesztés]

A település határában lévő földek jó minőségűek, földművelésre kiválóan alkalmasak. Azonban a mezőgazdasági szektor csak kis hányadát teszi ki a falu gazdaságának.

Csesztregen ipari park működik, de a szolgáltatási szektor is jelentős, elsősorban kereskedelmi és idegenforgalmi létesítményeket lehet találni a községben. Az idelátogató turisták száma kiemelkedően magas.

Népesség

[szerkesztés]

A település önkormányzata célja alapvetően a falu méretének és jelentőségének növelése, ezért a földeket olcsón osztogatja az ide letelepedni vágyóknak.

Csesztreg ismeretes a népszokásairól, melyek közül az egyik leglátványosabb a farsangi „maskurázás”, amely során álarcba és jelmezbe öltözöttek járják a település házait. A községben tájház is működik, ahol a falu és környéke jellegzetes népi építészetét mutatják be.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
860
858
849
857
855
804
799
783
770
201320142015201620172021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,6%, cigány 1,77%, német 1,5%. A lakosok 69,9%-a római katolikusnak, 6,2% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 2,47% felekezeten kívülinek vallotta magát (20,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 1% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, horvátnak, szerbnek és szlovénnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62% volt római katolikus, 4,9% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 3,1% felekezeten kívüli (28,9% nem válaszolt).[12]

Természet

[szerkesztés]

Csesztreg környékén több védett növényfaj is honos (mint a mocsári kockásliliom és sárga sásliliom). Valamint jelentős szarvasállomány található erdeiben, amelyre a vadászturizmus épül.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Árpád-kori plébániatemplom
A csesztregi plébániatemplom részletformái és az épület arányai alapján a 13. század második felében épülhetett. Első írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric).
  • Csesztregi Kanászház
  • Tölgyfaliget Szabadidőpark
  • Kakukkvirág tanösvény
  • Kerkai Jenő-szobor
  • Hagyományok Háza

Testvértelepülése

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  6. ↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  7. ↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. ↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. ↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  10. ↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  11. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. ↑ Csesztreg Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csesztreg&oldid=27557388”