Ugrás a tartalomhoz

Oltárc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oltárc
Oltárc címere
Oltárc címere		 Oltárc zászlaja
Oltárc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterJuranics István (független)[1]
Irányítószám8886
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség227 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség8,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 16° 49′ 60″46.533333°N 16.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 16° 49′ 60″46.533333°N 16.833333°E
Oltárc (Zala vármegye)
Oltárc
Oltárc
Pozíció Zala vármegye térképén
Oltárc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oltárc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Oltárc község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése

[szerkesztés]

Oltárc a Letenyei-dombság kicsiny zsákfaluja. Nagykanizsától 32 kilométerre, Letenyétől 24 kilomnéterre, Zalaegerszegtől 43 kilométerre található. Közúton csak Bánokszentgyörgy felől érhető el, a 7536-os útból kiágazó 75 137-es úton; egy közeli másik zsáktelepüléssel, Valkonyával földút köti össze.

Eredetileg kétutcás falu az Oltárci-vízfolyás – illetve az e mentén haladó erdei kisvasút – két oldalán. A község melletti bükkösökben bővelkedő táj a Natura 2000 ökológiai hálózathoz tartozó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület.[3] Az Oltárcra vezető közút erdészeti útként folytatódik egészen a Márki-vadászházig.

Története

[szerkesztés]

A közeli Márki-hegyen bronzkorból való erődítést is találtak. Oltárc a korai forrásokban Oltarcy (1290), Oltaruch, Vtaroch (XIV. sz.), majd Oltaroch-mege (XV. sz.) néven szerepel. A falut a török felégette és lerombolta. Majd a XVIII. sz. elején kezdték ismét benépesíteni. 1770-ben már 365-en laktak a faluban. A környék szántói gyengébbek voltak. A makkoltatás, juhászkodás, valamint az erdő javaival való gazdálkodás jellemezte a közösséget. A XX. sz. elején a férfiak gyakran távolabbi helyekre is elszegődtek a helyi szegénységet enyhítendő. A helyi megélhetést a föld és az állatok biztosították, úgy ahogy. A második világháború idején több mint ezer lakosa volt Oltárcnak. A háború után a falut elérte a zsáktelepülések sorsa, a gazdasági hanyatlás. Ennek következtében a lakosság a harmadára csökkent.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul két neve van. A tótszerdahelyi horvátok Ultarcnak, a petriventeiek Ultarecnek hívták.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Landi Miklós (független)[5]
  • 1994–1998: Lukjanov János (független)[6]
  • 1998–2002: Lukjanov János (független)[7]
  • 2002–2006: Lukjanov János (független)[8]
  • 2006–2010: Lukácsné Tamás Andrea Márta (független)[9]
  • 2010–2014: Lukács József (független)[10]
  • 2014–2019: Lukács József (független)[11]
  • 2019–2024: Juranics István (független)[12]
  • 2024– : Juranics István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
283
275
274
233
233
224
227
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 68,7%, cigány 30,7%. A lakosok 76,5%-a római katolikusnak vallotta magát (22,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 36,5% cigánynak, 3,9% németnek, 0,4-0,4% románnak, horvátnak, lengyelnek, bolgárnak és szlováknak (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 81,5% volt római katolikus, 0,9% református, 2,1% egyéb katolikus, 2,6% felekezeten kívüli (12,9% nem válaszolt).[14]

Látnivalók

[szerkesztés]
Oltárc környéki dombok

A falu temploma mellett találjuk az 1996-ban épült turistaházat. A települést átszeli a Törösznek-Bánokszentgyörgy-Oltárc kisvasút, amit 1922-ben adtak át. A 760 mm-es nyomtávolságú vonal az egykori Esterházy erdőterületeket kötötte össze a csömödéri fűrészüzemmel. Az igazi érdekességek, azonban a községen kívül vannak. Itt található a Zalai-dombság legmagasabb pontja, az Isten dombja. Az Oltárchoz közeli Vár-domb egy kb. 900 m hosszú ovális alakú földvárat takar az őskorból. (Az erődítés az ún. vörös sáncok jellegzetességeit mutatja – vastag gerendaszerkezetre agyagot döngöltek, majd ezt felgyújtva tégla keménységűre égették ki.) A Márki-rét szélén vadászház áll. Itt a török hódoltság előtt még egy teljes falu élte életét. A falu melletti védett területek gazdag növény és állatvilágot rejtenek. A zalai bükkösökben gazdag tájon olyan ritka növények találhatók, mint a szellőrózsa, erdei ciklámen, szártalan kankalin, zalai bükköny és a lónyelvű csodabogyó. A helyi orchideafélék a madárfészek kosbor, kétlevelű sarkvirág, széleslevelű és pirosló nőszőfű. Fekete gólya, ragadozó madarak leshetők meg. A lankás dombokon lelhetünk a szártalan bábakalácsra, amelynek virágát egykor megsütötték.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről és 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. ↑ Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  7. ↑ Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. ↑ Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. ↑ Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  12. ↑ Oltárc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Oltárc Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Garami László és Garami Lászlóné. 1999. Zöld utakon – Védett természeti értékeink útikalauza. Budapest: Mezőgazda Kiadó. Második kiadás. pp 157–158.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Oltárc
A Wikimédia Commons tartalmaz Oltárc témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oltárc&oldid=27595331”