Ugrás a tartalomhoz

Kodor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kodor (Codor)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségAlsógyékényes
Rangfalu
KözségközpontAlsógyékényes
Irányítószám407346
SIRUTA-kód55124
Népesség
Népesség357 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság285 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 38″, k. h. 23° 49′ 27″47.127207°N 23.824225°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 38″, k. h. 23° 49′ 27″47.127207°N 23.824225°E
SablonWikidataSegítség

Kodor románul: Codor, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Déstől délnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kodor Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1292-ben említették Kodor néven.

Első birtokosai 1305-ből ismertek: Kodori Márton fia János és testvérei Mog, Domokos, Herczeg és Lőrincz és ennek fia Péter voltak.

1305-ben Kodor-i Márton fia János és testvérének: Lőrincnek fia Péter Kolozs vármegyében Rücs föld és Szentpéter föld között fekvő Komlós nevű örökölt földjüket rokonuknak Fekete Péternek adták.

1609-ben Mátisfalván: Katona Gerely és Mihály (régi lófők) Kekedi uram Kodori jobbágyaiként voltak említve. Kodor egykor tiszta magyarlakta község volt. Magyar lakossága 16021603 között és 16571660-ban, de főleg 1696-ban a török uralom alatt nagyon megapadt, később 1706-ban a labancok majd az egész községet elpusztitották. Az elpusztított lakosság helyére románok és velük együtt magyarok telepedtek itt le, de a magyarok nagy része beolvadt a románságba. A lakosság foglalkozása főleg földművelés és baromtenyésztés volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

1910-ben 502 lakosából 23 magyar, 478 román volt. Ebből 470 görögkatolikus, 15 református, 17 izraelita volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Kodor egy régi térképen