Magyargyerőmonostor
| Magyargyerőmonostor (Mănăstireni) | |
 | |
| A magyargyerőmonostori református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyargyerőmonostor |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407370 |
| SIRUTA-kód | 58400 |
| Népesség | |
| Népesség | 459 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 153 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 7,29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 727 m |
| Terület | 63 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 53″, k. h. 23° 04′ 59″46.781389°N 23.083056°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 53″, k. h. 23° 04′ 59″46.781389°N 23.083056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyargyerőmonostor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyargyerőmonostor (románul Mănăstireni, németül Ungarisch Klosterdorf/Deutsch Klosterdorf) az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Bánffyhunyadtól 14 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Magyargyerőmonostor Bánffyhunyadtól mintegy 18 km-re fekszik délnyugat Irányban, ott, ahol a Vigyázó és a Meszes hegység keleti nyúlványai a Gyalui-havasok északi lejtőivel találkoznak. Kalotaszeg egyik legdélibb pontja ez a magas fekvésű (750 m) hegyvidéki falu. Tőle délebbre a Mócvidék szétszórt havasi települései kezdődnek. Történetéről a XIII. sz.-tól fennmaradt okleveles adatok nyújtanak némi tájékoztatást. A XIII. sz. elején a falut körülölelő magaslatok déli oldalán feltehetően Szent-Benedek-rendi apátságot alapított a Kalota nemzetség Gerő ága. Az apátságot 1241 -ben feldúlták a tatárok, de később újra helyreállt egy földesúri donáció nyomán (Bunyitai Vince 1883-84.11.353). A falut, mely a monostorról kapta a nevét, 1241-ben a tatárok kirabolják (Rogerius IV.T.319).
1910-ben 2197, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
1992-ben társközségeivel együtt 2227 lakosából 1949 román, 222 magyar és 56 cigány volt. A báró Kemény család egykori birtoka volt.
2011-ben a falu lakossága 532 fő, ebből 356 román, 153 magyar. A beosztott falvakkal együtt 1481 fő lakta.[3]
Látnivalók
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt halt meg 1872-ben Hory Farkas, haláláig a falu lelkésze, költő, Hory Etelka és Hory Béla apja.
- Itt született 1843-ban Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka írónő, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője.
- Itt született 1802-ben Debreczeni Márton költő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ transindex.ro. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Cluj (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}