Ugrás a tartalomhoz

Mezőaranyos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőaranyos (Arieșu de Câmp)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségErdőszáda
Rangfalu
KözségközpontErdőszáda
Irányítószám437006
SIRUTA-kód107029
Népesség
Népesség230 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 23″, k. h. 23° 23′ 55″47.639770°N 23.398726°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 23″, k. h. 23° 23′ 55″47.639770°N 23.398726°E
SablonWikidataSegítség

Mezőaranyos falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Máramaros megye nyugati részén, Erdőszádától keletre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Mezőaranyos a XIV., XV. században Felsew et Also-Aranyasként volt nevezve, tehát két község volt. Később azonban csak Aranyos néven jelölik.

Aranyos (Mezőaranyos) Kővár tartozéka volt.

1573-ban Dálnoki Székely Gáspár és Boldizsár kapott benne részbirtokot, majd kamarai birtok lett, s Lisibona János özvegye Perecsényi Erzsébet kapta cserébe egy másik faluért.

1642-ben az erdőszádai uradalom része volt, és a szatmári várhoz tartozott.

1810-ben a gróf Korniss család, majd pedig a báró Apor és a gróf Károlyi családé lett.

A 20. század elején Mezőaranyos Szatmár vármegyéhez tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus templom – 1870-ben épült.

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek

[szerkesztés]