Robert Stuart d’Aubigny
Robert Stuart d’Aubigny | |
Robert Stuart Merry-Joseph Blondel fiktív portréján (1834, versailles-i kastély) | |
Született | 1470[1][2] |
Meghalt | 1544 (73-74 évesen)[1][2] |
Állampolgársága | francia |
Rendfokozata | Franciaország marsallja |
Csatái | első olasz háberú |
Kitüntetései | Franciaország marsallja |
Házastársa | |
Szülei | Margaret Montgomerie John Stewart, 1st Earl of Lennox |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Stuart d’Aubigny témájú médiaállományokat. |
Robert Stuart d'Aubigny, másképp Stewart (1470 – 1544) Beaumont-le-Roger grófja, Aubigny ura, skót származású francia katona, Franciaország marsallja, VIII. Károly, XII. Lajos és I. Ferenc idején az itáliai háborúk sikeres hadvezére.
Származása, családja
[szerkesztés]A Skóciát uraló Stuart-házi királyok távoli rokona, John Stuart, Darnley bárója (1365–1429) 1421-ben érkezett Franciaországba egy 5-6000 főnyi skót sereg tagjaként, hogy a százéves háborúban segítséget nyújtson a dauphin, azaz a későbbi VII. Károly számára az angolok ellen, az „Auld Alliance” jegyében. Érdemeiért Károly a skót sereg fővezérévé (connétable) nevezte ki és birtokokat adott neki, köztük Aubigny-t 1423-ban, 1427-ben pedig Évreux grófjává tette (utóbbi címét nem örökítette tovább). Idősebb fia és örököse, Alan, 1437-ben visszatért Skóciába és lemondott francia területeiről öccse, John javára. Alan 1439-ben gyilkosságnak esett áldozatul, ekkor fia, John lépett az örökébe. Az 1473-ban Lennox grófjává váló John kétszer nősült, mindkét felesége a Margaret Montgomery nevet viselte – az előbbi Alexander Montgomerie, Montgomerie urának leánya, utóbbi az említett Alexander hasonló nevű fiának gyermeke volt. Második házasságából öt fia született:
- Matthew Stuart (1460–1513), Lennox 2. grófja
- Sir Robert Stuart (1470–1544)
- Sir John Stuart, Oison ura (1474 e. – 1512 k.)
- Sir William Stuart, Oison ura (1495 e. – 1504 e.)
- Alexander Stuart (1495 e. – 1509 e.)
A Franciaországban maradt Stuartok szerencséje közben magasra ívelt: nagyapja testvére, John Stuart a skót gárda kapitányaként szolgálta VII. Károlyt és utódát XI. Lajost, érdemeiért pedig az 1469-ban alapított Szent Mihály-rend első lovagjai közé fogadták. Az 1482-ben elhunyt John fia, Bernard (Bérault) számos diplomáciai küldetésen és hadjáraton vett részt VIII. Károly és XII. Lajos idején. 1493-ban maga is a skót gárda kapitánya lett. Szolgálatai elismeréseképpen 1495-ben a felesége hozományaként megszerzett Beaumont-le-Roger-i uradalmat grófsággá emelték, ő maga is a Szent Mihály-rend tagja lett, és később a Nápolyi Királyság és a Milánói Hercegség kormányzója lehetett az itáliai háborúk során. Az 1508-ban elhunyt Bérault grófnak egyetlen lánya született, Anne, akit 1504. február 2-án Robert Stuart vett feleségül. Házassága révén így ő örökölte meg Bérault birtokait és grófi címét.
Pályafutása
[szerkesztés]Robert Stuart, aki a család Skóciába visszatért ágához tartozott, már 1493-ban áttelepült a kontinensre, és maga is csatlakozott a skót gárdához. Részt vett VIII. Károly első itáliai háborújában , ahol kitűnt a nápolyi és aragóniai erők felett 1495-ben aratott seminarai csatában, majd XII. Lajos idején, 1507-ben, Genova bevételénél, 1509-ben a Velencei Köztársaság felett aratott agnadellói diadalban, 1512-ben Brescia ostrománál és a ravennai győzelemnél. Az előbbi küzdelmekben együtt harcolt a híres lovaggal, Pierre Terrail de Bayard-ral. 1513-ban II. Louis de La Trémoille alatt sikeresen védelmezte Novara városát.
Érdemeiért 1514-ben marsalli kinevezést kapott, amit 1515-ben az új király, I. Ferenc is megerősített. Ez évben részt vett a Milánó visszahódítását eredményező hadjáratban. La Palice marsall alatt az ő erői győzték le és fogták el Prospero Colonnát, a Francesco Sforzát támogató pápai hadak vezérét Villafranca Piemonte közelében. Részt vett a svájci zsoldosok felett döntő győzelmet hozó marignanói csatában, melynek eredményeképpen Milánó ismét francia kézre került. Az 1525-ös paviai vereségnél is jelen volt. 1536-ban még aktívan részt vett a Provence-ban V. Károly német-római császár ellen vívott harcokban.
Házasságai, örökösödése
[szerkesztés]Első felesége Bérault Stuart és második asszonya, Anne de Maulmont (Guy de Maulmont és Jeanne d'Alençon leánya) gyermeke, Anne Stuart volt (1484 k. után – 1516), később Jacqueline-t, a Châteauneuf-du-Drac-i François de la Queuille és első felesége, Marguerite de Castelnau-Bretenoux-Caylus gyermekét vette feleségül. Egyik házasságából sem született gyermeke. Örököse így skóciai rokonságából került ki.
Robert Matthew nevű fivére 1513-ban, csatában esett el. Fia, John Stuart, Lennox 3. grófja (sz. 1490 k.) 1526-ban gyilkosság áldozata lett, özvegye, Elizabeth Stuart atholli grófkisasszony pedig úgy döntött, hogy a lennoxi grófságot öröklő Matthew-t és John nevű fivérét rokonukhoz, Robert Stuart marsallhoz küldi Franciaországba. Matthew 1542-ben visszatért Skóciába, amelynek élete végén régense lett unokája, VI. Jakab skót király mellett. Robert marsall öccsét, Johnt szemelte ki örököseként, ennek érdekében adoptálta felesége féltestvérét, a François de la Queuille második házasságából származó Anne-t, akit feleségül adtak Johnhoz.
Robert Stuart 1544-es halálakor így sógora/veje, egyben unokaöccsének fia, John Stuart örökölte meg birtokait, köztük a Bérault által épített, Robert idején bővített oizoni La Verrerie-kastélyt. A Beaumont-le-Roger-i grófság visszaszállt a koronára. Az örökösödés kapcsán a marsall birtokairól és ingóságairól készült inventárium fennmaradt, ami értékes életmódtörténeti forrás. John fia és örököse, Esmé Stuart később Lennox első hercege és Skócia régense lett.
Galéria
[szerkesztés]-
Egykorú ábrázolása Római Aegidius „A fejedelmek kormányzásáról” (De regimine principium) c. munkájának francia változatából (16. század eleje)
-
Robert Stuart címere
-
Corneille de Lyon portréja feltételezhetően Anne Stuartról (1533-1536 k.)
-
Az oizoni La Verrerie-kastély, melynek déli, reneszánsz stílusú szárnyát Robert Stuart építtette
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Stuart d'Aubigny című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b p521.htm#i5206, 2020. augusztus 7.