Ugrás a tartalomhoz

„Kegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a kozmetikai javítások
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
138 560 szerkesztés
a →Története: link kékítés AWB
 
(24 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
| magyar név= Kegye
| magyar név= Kegye
| történelmi régió= Partium
| történelmi régió= Partium
| fejlesztési régió = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
| megye= Szatmár
| megye= Szatmár
| rang= falu
| rang= falu
| községközpont= [[Érszakácsi]]
| községközpont= [[Érszakácsi]]
| népesség= 237
| népesség éve= 2002
| népesség forrás= http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002.htm
| magyar lakosság= -
| magyar lakosság= -
}}
}}
15. sor: 13. sor:


==Fekvése==
==Fekvése==
[[Szatmár megye|Szatmár megyében]], [[Érszakácsi]] déli szomszédjában fekvő település.

==Története==
==Története==
'''Kegye''' nevét az oklevelek [[1205]]-[[1235]] között már említették '''Tede''' néven, s ekkor a [[Váradi regestrum]] is megemlítette egy per kapcsán.
Első említése [[1300]]-ből származik.


[[1300]]-ban '''Kege''', [[1374]]-ben '''Kegye''', [[1446]]-ban '''Alsokege''', '''Felsewkege''', [[1629]]-ben '''Alsó-, Felső-Kege''' neveken, de '''Váralja-Kege''', '''Oláh-, és Magyar-Kege''' neveken is volt említve.
⚫
[[1919]]-ig [[Magyarország]]hoz tartozott, [[Szatmár vármegye]] részeként. [[1910]]-ben 996 [[magyarok|magyar]] és [[románok|román]] lakosa volt.
A település (Felsőkegye) régen nem a mai helyén, hanem a Komorós-erdő '''Várdomb''' nevű részén, a '''Régi falu''' nevű határrészen feküdt, s azt a gróf [[Károlyi család]] telepíttette át mai helyére.

[[1361]]-ben ''Kegyei Márton'' fia János és ennek fiai eladták vagy elzálogosították a falut, de ez ellen a Szakácsi család tagjai tiltakoztak.

[[1374]]-ben Szakácsi Erdélyi Gergelynek és fiának Jakabnak birtoka volt.

[[1410]]-ben a [[Báthori-család]] volt Kegye birtokosa.

[[1629]]-ben [[Bethlen István (főispán)|Bethlen István]] és neje '''Széchi Mária''' birtoka volt, akik királyi adománnyal kapták meg.

[[1700]]ig a [[Rákóczi-család]] birtoka volt, azonban 1700 szeptember 27-én ötvenezer forintért a kegyei uradalmat zálogba adták gróf Bánfi György erdélyi kormányzónak. Ekkor az [[Ecsedi uradalom]]hoz tartozónak mondták.

[[1717]]-ben gróf [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kérte magának Alsó- és Felső-Kegyét, mint az ecsedi uradalomhoz tartozó birtokot.

[[1777]]-ben gróf Károlyi Antalt megerősítették kegyei birtokában.

[[1809]]-ben Kegyét a [[Károlyi család]] birtokának írták.

'''Kegye''' határában állt hajdan a '''Zálmoki vár''', melynek nyomait még a [[20. század]] elején is látni lehetett.

[[1890]]-ben 838 lakosa volt, melyből 38 magyar, 7 német, 70 tót, 717 oláh, 3 egyéb nyelvű volt. Ebből 85 római katolikus, 720 görögkatolikus, 2 evangélikus, 21 református, 7 izraelita. A házak száma ekkor 152 volt.
⚫
[[1919]]-ig [[Magyarország]]hoz tartozott, [[Szatmár vármegye]] részeként. [[1910]]-ben 996 [[magyarok|magyar]] és [[románok|román]] lakosa volt.


[[1992]]-ben 294 többségében román nemzetiségű lakos lakta.
[[1992]]-ben 294 többségében román nemzetiségű lakos lakta.

'''Kegye''' a [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szilágy vármegye]] Tasnádi járásához tartozott.

==Nevezetességek==
* Görögkatolikus fatemploma – [[1766]]-ból való, melyet a régi faluból telepítettek át.
* Görögkatolikus kőtemploma a '''Szent arkangyalok''' tiszteletére épült. Anyakönyvüket 1830-tól vezetik.


==Hivatkozások==
==Hivatkozások==
{{jegyzetek}}
<references/>

==Források==
* {{Petri|3|622–627|330}}


{{csonk-dátum|csonk-Szatmár|2007 júniusából}}
{{Szatmár megye közigazgatása}}
{{Szatmár megye közigazgatása}}
{{portál|Erdély||Földrajz|-}}


[[Kategória:Szatmár megye települései]]
[[Kategória:Szatmár megye települései]]
[[Kategória:Szilágy vármegye települései]]

[[eo:Chegea]]
[[ro:Chegea, Satu Mare]]

A lap jelenlegi, 2023. május 21., 20:14-kori változata

Kegye (Chegea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségÉrszakácsi
Rangfalu
KözségközpontÉrszakácsi
Irányítószám447276
SIRUTA-kód138798
Népesség
Népesség145 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 34″, k. h. 22° 40′ 47″47.459334°N 22.679819°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 34″, k. h. 22° 40′ 47″47.459334°N 22.679819°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kegye (románul: Chegea) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmár megyében, Érszakácsi déli szomszédjában fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kegye nevét az oklevelek 1205-1235 között már említették Tede néven, s ekkor a Váradi regestrum is megemlítette egy per kapcsán.

1300-ban Kege, 1374-ben Kegye, 1446-ban Alsokege, Felsewkege, 1629-ben Alsó-, Felső-Kege neveken, de Váralja-Kege, Oláh-, és Magyar-Kege neveken is volt említve.

A település (Felsőkegye) régen nem a mai helyén, hanem a Komorós-erdő Várdomb nevű részén, a Régi falu nevű határrészen feküdt, s azt a gróf Károlyi család telepíttette át mai helyére.

1361-ben Kegyei Márton fia János és ennek fiai eladták vagy elzálogosították a falut, de ez ellen a Szakácsi család tagjai tiltakoztak.

1374-ben Szakácsi Erdélyi Gergelynek és fiának Jakabnak birtoka volt.

1410-ben a Báthori-család volt Kegye birtokosa.

1629-ben Bethlen István és neje Széchi Mária birtoka volt, akik királyi adománnyal kapták meg.

1700ig a Rákóczi-család birtoka volt, azonban 1700 szeptember 27-én ötvenezer forintért a kegyei uradalmat zálogba adták gróf Bánfi György erdélyi kormányzónak. Ekkor az Ecsedi uradalomhoz tartozónak mondták.

1717-ben gróf Károlyi Sándor kérte magának Alsó- és Felső-Kegyét, mint az ecsedi uradalomhoz tartozó birtokot.

1777-ben gróf Károlyi Antalt megerősítették kegyei birtokában.

1809-ben Kegyét a Károlyi család birtokának írták.

Kegye határában állt hajdan a Zálmoki vár, melynek nyomait még a 20. század elején is látni lehetett.

1890-ben 838 lakosa volt, melyből 38 magyar, 7 német, 70 tót, 717 oláh, 3 egyéb nyelvű volt. Ebből 85 római katolikus, 720 görögkatolikus, 2 evangélikus, 21 református, 7 izraelita. A házak száma ekkor 152 volt. 1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 996 magyar és román lakosa volt.

1992-ben 294 többségében román nemzetiségű lakos lakta.

Kegye a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus fatemploma – 1766-ból való, melyet a régi faluból telepítettek át.
  • Görögkatolikus kőtemploma a Szent arkangyalok tiszteletére épült. Anyakönyvüket 1830-tól vezetik.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 622–627. o. Online elérés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kegye&oldid=26129847”