Dobra (Szatmár megye)
Dobra (Dobra) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Szopor |
Rang | falu |
Községközpont | Alsószopor |
Irányítószám | 447291 |
SIRUTA-kód | 138949 |
Népesség | |
Népesség | 925 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1124 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 144 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 22° 49′ 39″47.494766°N 22.827622°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 22° 49′ 39″47.494766°N 22.827622°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dobra (románul: Dobra) település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megyében, Nagykárolytól délkeletre, Krasznabéltek, Alsószopor, Nántű és Rákosterebes között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Dobra és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a határában az úgynevezett Pogányvár nevű dűlőben talált bronzkori leletek; bronzeszközök, karikák is bizonyítanak.
Nevét már a Váradi regestrumban is említették. Nevét akkor is mai alakjában Dobra néven írták.
A Bélteki uradalomhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. A Drágfiak birtoka volt.
1424-ben a Drágfiak osztozkodásakor a Bélteki ág szerezte meg a birtokot.
1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt a birtokot a Drágfiak szerezték meg, majd a család XVI. század közepe táján történt kihalása után a Kővári uradalomé lett, s később pedig az Erdődi uradalomhoz került.
1592-ben az Erdődi uradalommal együtt a Szatmári váré lett.
1636-ban Prépostvári Zsigmond és felesége Széchy Katalin lett az egész helység birtokosa.
Az 1600-as évek közepe tájától Rákóczi birtok volt.
1773-ban gróf Károlyi családé lett, a családból Károlyi Antal kapott rá királyi adományt a bélteki uradalommal együtt.
Károlyi Antal ide telepítette Béltek magyar lakosságát is.
A Károlyi család birtoka volt az 1900-as évek elején is.
Az 1900-as évek elején 271 házból álló magyar kisközség volt, 1318 református lakossal, és 5626 katasztrális hold határral.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott, a második bécsi döntés után 1944-ig Szilágy vármegye része.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma – 1797-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.