Ugrás a tartalomhoz

Dobra (Szatmár megye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobra (Dobra)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségSzopor
Rangfalu
KözségközpontAlsószopor
Irányítószám447291
SIRUTA-kód138949
Népesség
Népesség925 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1124
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 22° 49′ 39″47.494766°N 22.827622°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 22° 49′ 39″47.494766°N 22.827622°E
SablonWikidataSegítség

Dobra (románul: Dobra) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmár megyében, Nagykárolytól délkeletre, Krasznabéltek, Alsószopor, Nántű és Rákosterebes között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Dobra és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a határában az úgynevezett Pogányvár nevű dűlőben talált bronzkori leletek; bronzeszközök, karikák is bizonyítanak.

Nevét már a Váradi regestrumban is említették. Nevét akkor is mai alakjában Dobra néven írták.

A Bélteki uradalomhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. A Drágfiak birtoka volt.

1424-ben a Drágfiak osztozkodásakor a Bélteki ág szerezte meg a birtokot.

1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt a birtokot a Drágfiak szerezték meg, majd a család XVI. század közepe táján történt kihalása után a Kővári uradalomé lett, s később pedig az Erdődi uradalomhoz került.

1592-ben az Erdődi uradalommal együtt a Szatmári váré lett.

1636-ban Prépostvári Zsigmond és felesége Széchy Katalin lett az egész helység birtokosa.

Az 1600-as évek közepe tájától Rákóczi birtok volt.

1773-ban gróf Károlyi családé lett, a családból Károlyi Antal kapott rá királyi adományt a bélteki uradalommal együtt.

Károlyi Antal ide telepítette Béltek magyar lakosságát is.

A Károlyi család birtoka volt az 1900-as évek elején is.

Az 1900-as évek elején 271 házból álló magyar kisközség volt, 1318 református lakossal, és 5626 katasztrális hold határral.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott, a második bécsi döntés után 1944-ig Szilágy vármegye része.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Református temploma – 1797-ben épült.

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Hivatkozások

[szerkesztés]