Budapest villamosvonal-hálózata
Budapesti villamos | |
Budapest legújabb villamosa, a CAF Urbos 3 | |
Adatok | |
Ország | Magyarország |
Város | Budapest |
Működés kezdete | 1866. július 30. (lóvasút) 1887. november 28. (villamos) |
Járműfajta | villamos |
Megállók száma | 340 db |
Járművek száma | 609 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Üzemeltetés | |
Megrendelő | BKK |
Üzemeltető | BKV Zrt. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 03′47.500000°N 19.050000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 03′47.500000°N 19.050000°E | |
A BKK honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti villamos témájú médiaállományokat. |
Budapest villamosvonal-hálózata a magyar főváros villamosvonalainak az összessége. Az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, az akkor még különálló Pesten.[1] A járat útvonala az azóta is a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton haladt, végállomásai pedig a Széna (Kálvin) térnél és a mai Újpest-Városkapunál voltak.[2] A vonal üzemeltetője a Károlyi Sándor gróf által megalapított a PKVT (Pesti Közúti Vaspálya Társaság) lett.[1] 1868. május 18-án Budán is elindult a lóvasút a BKVT (Budai Közúti Vaspálya Társaság) üzemeltetésében.[1] A következő években Buda és Pest utcáin számos helyen jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek, és ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett. A PKVT és a BKVT 1878-ban egyesült Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven.[1]
A budapesti villamos létrejöttét Balázs Mór tervezete tette lehetővé: a nagykörúti próbavillamos két hónap alatt készült el keskeny nyomtávú vonalként (1000 mm).[3] Az alsóvezetékes vonalat 1887. november 28-án adták át.[3] Ezt követően megkezdődött a villamoshálózat kiépítése, a 19. század végén pedig újabb társaságok jöttek létre (BBVV, BLVV, BURV).[4] A fejlődés következtében a lóvasút háttérbe szorult: a BKVT utolsó lóvasúti vonalszakaszát 1898-ban villamosította, ettől kezdve lóvasút már csak a Margit-szigeten járt, egészen 1928-ig.[5]
1918-ban megtörtént a villamoshálózat egyesítése: létrejött a BEVV, a Budapesti Egyesített Városi Vasutak.[6] 1922. december 27-én a BEVV-ből létrejött a BEVV jogutódja, a Budapest Székesfővárosi Részvénytársaság, rövidítve BSZKRT (ejtsd: beszkárt).[6] Az új vállalat bevezette az egységes, négyjegyű pályaszámokat a villamosain,[7] jelentősen átszervezte a hálózatot (1926, 1930),[8][9] majd az 1930-as években fejlesztette kocsiszínjeit[10] és új járműveket (Stuka) szerzett be.[11]
A második világháborúban a villamoshálózat jelentős károkat szenvedett, majd Budapest ostroma miatt 1944. december 25-étől 1945. február 6-áig a villamosközlekedés szünetelt.[12][13]
1949-ben a BSZKRT-ot feldarabolták, a villamoshálózat üzemeltetője a Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), majd 1951-től a Fővárosi Villamosvasút (FVV) lett.[6] 1963 elején az FVV átvette a dél-budai HÉV-hálózatot és villamosjáratokat a korábbi törökbálinti és nagytétényi HÉV-vonalon.[14] 1964-ben újraindult a villamosközlekedés az Erzsébet hídon.[15] 1968. január 1-jén létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), az FVV pedig az új vállalatba olvadt bele.[10]
A villamoshálózat a szerepe a metróhálózat építése során jelentősen csökkent: az M2-es metróvonal második szakaszának megnyitása után (1972) az Erzsébet hídon megszűnt a villamosközlekedés, ugyanerre a sorsra jutott a Rákóczi úti vonalszakasz is.[15] Ezután a következő nagy változást az M3-as metróvonal 1976. december 31-ei átadása jelentette, ekkor megszűnt az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakaszán a villamosközlekedés,[16] majd 1980-ban a metró újabb szakaszának átadásakor a Nagyvárad tér és a Határ út között is.[16] A Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvágányok és a Váci úti villamosvonalak megszűnése is az M3-as metró bővítéséhez köthető: az előbbi 1980-ban,[17] az utóbbi pedig 1981 és 1985 között szűnt meg.[18]
Az 1980-as és ’90-es években az egyetlen jelentős fejlesztés a villamoshálózat történetében az 1-es villamos kiépítése volt.[19]
1997-ben a 14É villamos busszal való kiváltásával együtt megszűnt az éjszakai villamosközlekedés Budapesten.[20]
2000-ben befejeződött az 1-es villamos építése, a vonal elérte a Lágymányosi hídnál kialakított végállomást, melynél még 15 évig végállomásozott.[19] 2001-ben a 13-as és a 63-as villamos összekötésével létrejött a 3-as villamos.[21]
2011-ben újraindult a 6-os villamos vonalán az éjszakai közlekedés.[22]
2014-ben megkezdődött a budai fonódó villamoshálózat kiépítése és az 1-es villamos dél-budai meghosszabbítása.[23] Az 1-es villamos 2015-ben ért át Budára, a budai fonódó villamoshálózatot pedig 2016 januárjában adták át részlegesen, majd márciusban a Clark Ádám téri villamosalagút befejeztével teljesen.[24][25][26]
Viszonylatok
Budapest villamosvonalai | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Viszonylat | Végállomások | Típus | Megjegyzés | |||||
1 | Bécsi út / Vörösvári út | Etele út / Fehérvári út | Tatra T5C5, CAF Urbos 3, Combino Supra Budapest NF12B | Kelenföld vasútállomásig és Aranyvölgy megállóhelyig tervezik meghosszabbítását. | ||||
2 | Jászai Mari tér | Közvágóhíd H | Ganz KCSV7, Ganz csuklós | |||||
3 | Gubacsi út / Határ út | Mexikói út M | CAF Urbos 3, TW 6000 | |||||
4 | Széll Kálmán tér M | Újbuda-központ M | Combino Supra Budapest NF12B | |||||
6 | Széll Kálmán tér M | Móricz Zsigmond körtér M | Combino Supra Budapest NF12B | |||||
12 | Angyalföld kocsiszín | Rákospalota, Kossuth utca | Tatra T5C5K2 | |||||
14 | Lehel tér M | Káposztásmegyer, Megyeri út | Tatra T5C5K2 | |||||
17 | Bécsi út / Vörösvári út | Savoya Park | Tatra T5C5, Tatra T5C5K2, CAF Urbos 3 | |||||
19 | Bécsi út / Vörösvári út | Kelenföld vasútállomás M | Ganz csuklós, CAF Urbos 3 | |||||
24 | Keleti pályaudvar M | Közvágóhíd H | TW 6000, Ganz KCSV7 | |||||
24G | Keleti pályaudvar M (↓) Orczy tér (↑) |
Mester utca / Ferenc körút | Ganz csuklós, Ganz KCSV7, Combino Supra Budapest NF12B | Mester utca / Ferenc körút felől csak az Orczy térig közlekedik. | ||||
28 | Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) | Izraelita temető | Tatra T5C5, TW 6000 | |||||
28A | Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) | Új köztemető (Kozma utca) | Tatra T5C5, TW 6000 | |||||
28B | Keleti pályaudvar M | Új köztemető (Kozma utca) | Tatra T5C5, TW6000 | A 28-as villamos időszakos betétjárata mindenszentekkor. | ||||
37 | Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) | Új köztemető (Kozma utca) | Tatra T5C5, TW6000 | Csak hétfőtől péntekig 6:00–8:00 és 14:00–18:30 között közlekedik, egyéb időszakokban a 37A villamos jár a Sörgyárig. A külső szakaszon az egész nap közlekedő 28-as és 28A villamos helyettesíti. | ||||
37A | Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) | Sörgyár | TW 6000 | |||||
41 | Bécsi út / Vörösvári út | Kamaraerdei Ifjúsági Park | Tatra T5C5 | |||||
42 | Határ út M | Tulipán utca | TW 6000 | |||||
47 | Deák Ferenc tér M | Városház tér | Ganz csuklós | |||||
47B | Kamaraerdei Ifjúsági Park | Deák Ferenc tér M | Ganz csuklós | Csak a Deák Ferenc tér felé közlekedik. | ||||
48 | Deák Ferenc tér M | Savoya Park | Ganz csuklós | Csak szombaton közlekedik. | ||||
49 | Deák Ferenc tér M | Kelenföld vasútállomás M | Ganz csuklós | |||||
50 | Határ út M | Pestszentlőrinc, Béke tér | TW 6000 | |||||
51 | Mester utca / Ferenc körút | Nagysándor József utca | TW 6000 | |||||
51A | Mester utca / Ferenc körút | Ferencváros vasútállomás | TW 6000 | |||||
52 | Határ út M | Pesterzsébet, Pacsirtatelep | TW 6000 | |||||
56 | Hűvösvölgy | Városház tér | Tatra T5C5K | Csak hétfőtől péntekig reggel 6 és 9 óra között, valamint délután 13 óra és 19 óra között közlekedik. Egyéb időszakokban az 56A villamos közlekedik a Móricz Zsigmond körtérig, a Fehérvári úton pedig az egész nap közlekedő 17-es, 41-es és 47-es villamosok helyettesítik. | ||||
56A | Hűvösvölgy | Móricz Zsigmond körtér M | Tatra T5C5K | |||||
59 | Szent János Kórház | Márton Áron tér | Tatra T5C5K | A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás. | ||||
59A | Széll Kálmán tér M | Márton Áron tér | Tatra T5C5K | A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás. | ||||
59B | Hűvösvölgy | Márton Áron tér | Tatra T5C5K | Csak hétfőtől péntekig reggel 6:00 és 8:30 között közlekedik. Egyéb időszakokban a hűvösvölgyi szakaszon az 56-os, 56A és 61-es villamosokkal lehet utazni. A járat Szent János Kórház–Márton Áron tér közötti szakaszán engedélyezett a kerékpárszállítás. | ||||
60 (Fogaskerekű) | Városmajor | Széchenyi-hegy, Gyermekvasút | SGP | A Széll Kálmán tér és a Normafa felé tervezik a meghosszabbítását. | ||||
61 | Hűvösvölgy | Móricz Zsigmond körtér M | Tatra T5C5K | |||||
62 | Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) | Rákospalota, MÁV-telep | TW 6000 | Csak hétfőtől péntekig 5:30–8:30 és 13:45–19:00 között közlekedik. | ||||
62A | Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) (↓) Kőbánya alsó vasútállomás (↑) |
Rákospalota, MÁV-telep | TW 6000 | Rákospalota felé a Mázsa térről indul. Csak hétfőtől péntekig 5:00–22:00 között közlekedik. | ||||
69 | Mexikói út M | Újpalota, Erdőkerülő utca | TW 6000 |
A villamosvonalak számozása
A budapesti villamosvonalakat 1910 óta számozzák, jelenleg az 1-től 69-ig terjedő intervallumban. (E szabály alól 1955 óta lényegében csak öt kivétel volt: a Déli pályaudvar felújítása idején, 1999-ben néhány hónapig közlekedő 80-as; a korábban 29-es és 29Y-ként ismert, a Budapesti Nemzetközi Vásár 100. évfordulója tiszteletére, 1996 szeptemberében a vásár ideje alatt közlekedő 100-as és 100Y; a 18-as betétjárata, a néhány évig üzemelő 118-as villamos, illetve a 2015 óta az 1956-os forradalom évfordulójához kapcsolódóan október végén 1956-os jelzéssel közlekedő járat.) A betétjáratokat az alapjárat száma mellett egy A betűvel jelölik (pl. az 59-es villamos betétjárata 59A.) Korábban a betétjáratoknál az „Y” jelzést is használták, utoljára 1996-ban (100Y). A „B” betétjárati jelzést 2016-tól azok a vonalak kapják, amelyek csúcsidőben az alapjáratot hivatottak kiegészíteni hosszabb vagy kissé eltérő útvonalon (47B, 59B). A temetői járatok is a B jelzést kapják, melyek csak mindenszentek környékén közlekednek (28B, korábban 37B). A számozott vonalak mellett korábban menetrend szerint közlekedő, betűjelzéses viszonylatok is voltak, jelenleg betűjelzést csak az előre meghirdetett menetrend szerint, egy vagy néhány napig – általában hétvégén vagy ünnepnapokon – közlekedő nosztalgiajáratok viselnek. 2008-ig a Fogaskerekű vasút nem volt számozott vonal, azóta 60-as jelzéssel közlekedik.[27]
2008-ban jóformán a teljes tömegközlekedési hálózatot átszámozták, egyértelműsítették. Így nem fordulhat elő azonos számozású autóbusz- és villamosvonal.[27]
2014-ig a villamospótló járatokat az adott villamosvonal számával és egy V betűvel jelölték, azonban 2014-től a villamospótló autóbuszok csak az adott villamosvonal számát használják, a V betű megszűnt a jelölésben.[28][29] A villamospótlási célú, ideiglenes járat- vagy szakaszösszevonások esetén a járatszámokat kötőjellel kombinálva használják, pl. 18–47 (villamospótló számozása), illetve 2015 szeptemberében az 1–18-as, az 1–41-es és az 1–47-es villamosok közlekedtek összevont járatként.[30]
Története
A lóvasúti-hálózat kialakulása
1863-ban Károlyi Sándor vállalkozói csapata engedélyt kért a Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest közötti lóvasút kiépítésére a mai Kiskörúton és a Váci úton. Ez érdekében két évvel később, 1865. május 22-én megalakult Pesti Közúti Vaspálya Társaság, a PKVT. A részvénytársaság elnökének Károlyi Sándor grófot tették meg.[31] A lóvasúti közlekedés Pesten 1866. július 30-án indult meg. Két évvel később, 1868-ban újabb vonal épült a Kerepescher Strasse (magyarul: Kerepesi út; ma: Rákóczi út) – Árokvonal (Rottenbiller) utca – Damjanich utca útvonalon. Még ugyanebben az évben megindult a Köztemető utcán (ma: Fiumei út) át Kőbányára is a lóvasút. A vonalakon közlekedő kocsik első- és másod-, illetve harmadosztályúak voltak, ez utóbbit a tetőn alakították ki.[32]
Budán Festetich Béláék építették meg saját lóvasútjukat a Lánchídtól Zugligetbe, ami 1868. május 18-ától közlekedett a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltetésében. Az újonnan létrejött társaság „vezénylő igazgatója” Rechnitz Henrik lett.[31] Az óbudai vonalat egy évvel később, 1869-ben adták át. A PKVT 1878-ban 110 000 osztrák–magyar forintnyi összeggel levásárolta a BKVT-t és egyesítette a két vállalatot Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BpKVT,[33] majd BKVT) néven.
A helyiérdekű vasútvonalak létrejötte
Már az új BKVT létrejöttekor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű vasút építésének ötlete. Az első, Közvágóhíd – Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról a BKVT 1882. április 4-i közgyűlésén határozott. Még javában folyt a vonal építése, de a BKVT előmunkálati engedélyt kért a Soroksár – Dunaharaszti szakasz kiépítésére, melyeket meg is kapott. Az első, Soroksárig tartó szakaszon 1887. augusztus 7-én, a Soroksár – Dunaharaszti vonalrészen pedig november 24-én indult meg a közlekedés.[31]
1887-ben létrejött a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV), ami a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyár fővárosból való megközelítését biztosította HÉV-vonalával.[31]
1888. július 20-án adta át a BKVT a Kerepesi út – Cinkota, majd augusztus 17-én a Filatori gát – Szentendre vonalakat. A HÉV-ágazat kiválására 1889. december 29-én került sor: megalakult a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság, a BHÉV.[31]
Balázs Mór ötlete, a BVV létrejöttétől az első világháborúig
A lóvasúti hálózat azonban hiába növekedett (1885-ben már 15 viszonylat járt), kezdett elavulttá válni.[10] Az 1880-as években Balázs Mór tervezetet írt a „várost és környékét felölelő közúti vaspályahálózat kiépítésére”, ezek közül egy vonalat villamos energia felhasználásúvá, a többit (pl. a Stáció (Baross) utcai és a Podmaniczky utcai vonal) pedig gőzvontatásúvá akartak kiépíteni.[34] Ezt követően Balázs Mór új tervvel állt elő, mely szerint két hónap alatt próba jelleggel egy alsóvezetékes, 1000 mm nyomtávú villamosvonalat létesítene a Nyugati pályaudvar és a Király utca között.[35] Az engedélyt Baross Gábor adta meg 1887. október 1-jén.[3] A rövid, négy megállóhelyes szakasz átadására november 28-án került sor.[3] A vonalon három zöld színű kocsi (két motor és egy pót) közlekedett.[10] A vonal üzemeltetésére alapított Nagykörúti villamosvasút 1888-ban a Budapesti Városi Vasút (BVV) nevet vette fel.[3]
A nagykörúti villamos jó fogadtatást kapott, így Balázs Mór módosította korábbi tervét: a Stáció (Baross) utcába és a Podmaniczky utcába tervezett gőz tramway-ek helyett villamos energia felhasználású járművekre tett javaslatot.[3] Az engedélyt megkapták, azonban a megadott 120 napos határidőt nem sikerült tartani egyik vonalnál sem.[3] Budapest első, normál nyomtávolságú (1435 mm) villamosvonalát 1889. július 30-án indították el az Egyetem tértől a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren és a Stáció utcán át egészen a Köztemető (Fiumei) útig.[10] A vonalat a próbavillamoshoz hasonlóan alsóvezetékessé építették ki, felsővezetékes vonalak kiépítését esztétikai okokból csak a külvárosban engedték. A villamospályát alkalmassá kellett tenni gőzmozdonyok közlekedésére is az esetleges áramkimaradások érdekében.[3] A Podmaniczky utcai vonalat másfél hónappal később, szeptember 10-én adták át az Akadémia és az Aréna (Dózsa György) út között.[3] A BVV elbontotta a próbavillamost, helyére normál nyomtávú vonalat hoztak létre, mely 1890 márciusától a Nyugati pályaudvar és a Kerepesi (Rákóczi) út, majd augusztustól az Üllői útig járt.[10]
Az Angol-Magyar Bank 1891 márciusában felvásárolta a BVV-t és új részvénytársaságot alapított Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) néven, melynek vezérigazgatója Balázs Mór lett.[31] Ebben az évben nyitotta meg a BVVV a 2 kilométer hosszú Király utcai villamosvonalat a Nagykörút és a Városliget között,[36] illetve a gőzüzeműre kiépített Új köztemetői útvonalát. 1892. június 5-étől a nagykörúti villamosok déli végállomása a Boráros tér lett, a vonal hossza ekkor érte el a 3,7 kilométert.[37] 1893. augusztus 5-én a Király utcai vonal újabb szakaszát adták át a Nagymező utcán át az Andrássy útig.[36]
1896-ban megalakult a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV), melynek első vonala január 12-én[31] indult „B” jelzéssel a Ferdinánd hídtól Újpesten át a megyeri kápolnáig.[38] Még márciusban elindult az „A” járat Rákospalotára, majd augusztus 8-án az „F” villamos is a Lehel utcától az akkor átadott Aréna úti aluljáróig.[38]
A BKVT utolsó lóvasúti vonalszakasza 1898. július 2-án, a Széna tér és a Déli pályaudvar közötti pálya villamosításával szűnt meg.[39] Ugyanebben az évben a BKVT megszerezte a BURV részvénytöbbségét.[38] 1899-ben megalakult a Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamos Vasút Rt. (BBVV), melynek HÉV-járata már villamos üzeműre épült ki.[4] 1900. november 16-án az „A” és „B” villamosok belső végállomását a Ferdinánd téri villamos-végállomás megszűnése miatt a Nyugati pályaudvarhoz helyezték át.[38] 1900-ban a BLVV is villamosította a vonalát és a Szarvas csárda térig hosszabbította, így Budapest utolsó lóvasúti vonala a margitszigeti maradt: ezt 1928-ban számolták fel. A 19. század végére a villamosvonalak kiépítésével együtt megtörtént a lóvasúti telephelyek villamosítása is: átalakították a Damjanich és a Pállfy telepet, illetve a Szépilona és az Újpest kocsiszínt. Modernizálták a járműparkot, illetve áttértek a láncmeghajtásról a fogaskerék-meghajtásra.[32]
1905. november 21-én a BVVV a Nyugati pályaudvartól Sertésvágóhídig közlekedő járatát a Gubacsi úton át Erzsébetfalváig hosszabbította.[40] Ez volt akkoriban a leghosszabb villamosjárat és a BVVV egyetlen járata, amely elhagyta a főváros területét.[40] A villamos Erzsébetfalvát egy vágányon járta be Vezér (Jókai Mór) utca – Nagy Sándor (Nagysándor József) utca – Kossuthfalvi (Szent Erzsébet) tér útvonalon.[40] A járat létesülésének előzményeként január 13-án a BVVV megnyitotta a Ferencváros kocsiszínt és 30 új motorkocsit rendelt.[41] 1907. július 7-én a BHÉV is elindította saját járatát Erzsébetfalván a Vágóhídtól a Pöltenberg utcáig, a BVVV-hez hasonlóan körforgalomban.[41] Ugyanebben az évben átadták az Óbudai kocsiszínt,[42] illetve még ebben az évben indította el a BURV a „C” jelzésű járatát az Istvántelki Főműhelyhez.[38] Innen egy körforgalmi szárnyvonalat hoztak létre a Mária utca – Ősz utca – Viola utca – Vasút utca útvonalon, amelyen elindult északi irányba a „D”, a déli irányba pedig az „E” villamos.[38]
1909. január 20-án megnyílt a Határ út – Baross utca – Nagy Sándor utca – Török Flóris utca hurokvágány, ezzel a BVVV a konkurens BHÉV-et kívánta kiszorítani Erzsébetfalva nyugati részéről.[41]
A 20. század elejére már több, mint 30 villamosvonala volt a fővárosnak, ekkora már kezdett bonyolulttá válni a színes zászlós jelzés. Ennek következtében 1910-ben bevezetésre került a számjelzés, ettől kezdve a BKVT járatai a páratlan, a BVVV viszonylatai pedig a páros jelzést kapták. A BURV a vonalait változatlanul betűvel jelölte.[39]
1913. január 1-jén elindult a BURV akkor leghosszabb útvonalon (26 km) személyforgalmat lebonyolító járata, a „H”: a 95 perces menetidővel rendelkező járat a Nyugati pályaudvarról indult és a Lehel úton haladva érte el Újpestet. Innen Rákospalotára ment és a Széchenyi téren becsatlakozott a BHÉV rákospalotai szárnyvonalába. A „H” ezen folytatta útvonalát és a gödöllői vonalra kanyarodva érkezett annak budapesti végállomásához, a Keleti pályaudvarhoz. 1914-ben a BURV megszüntette a „D” és „E” jelzésű vonalát.[38]
1914. december 17-én a kishurok kibővült, a BHÉV járatai ettől kezdve az Előd utcában végállomásoztak (mai pacsirtatelepi végállomás).[41]
Az integrált hálózat és annak feloszlása – a BEVV és a BSZKRT
1918 novemberének elején megalapították BEVV-t (Budapesti Egyesített Városi Vasutak), mely jogtulajdonosának a fővárost nevezték ki.[43] A BKVT, a BURV és a BVVV az új vállalatba olvadt.[31] 1922. december 27-én megszűnt a BEVV, a jogutód az új közlekedési vállalat, a Budapest Székesfővárosi Részvénytársaság (BSZKRT; ejtsd: beszkárt) lett.[44] 1923. június 7-én jóváhagyták a BSZKRT villamosain az egységes, négyjegyű pályaszámok bevezetését, mely 1924-ig meg is történt.[7]
1926. július 12-én a BSZKRT nagyszabású menetrend-módosítását vezetett be, melynek következtében 13 járatot megszüntettek (1, 17, 21vrr, 23, 26, 39, 43, 45, 57, 58, 63, 75, 77) és 8 útvonalát módosították (11, 31, 44, 49, 51, 61, 65, 71).[8] A BSZKRT az elavult kocsijaiat korszerűsítette, illetve újakat is beszerzett: ezek voltak a középajtós 3200-as és 3300-as ikerkocsik (később a 3100-as kocsiszámokat kapták), illetve a 70–87 és 3500–3529 pályaszámú motor-, valamint az 5600–5649, 5700–5714 és 9900–9911 pályaszámú pótkocsik (ez utóbbi kettő tartomány 1950-ben 5650 és 5675 közötti kocsiszámot kapott).[45][46][47] 1929-ben az Üllői úti villamospálya Vecsés-határ végállomásig (ma: Pestszentlőrinc, Béke tér) épült ki, ezzel együtt az 50-es villamos útvonalát idáig hosszabbították.[48] 1930. szeptember 15-én újabb nagyméretű menetrend-módosítás lépett életbe, ez 16 villamosjáratot érintett: megszűnt a 15-ös, a 31-es, a 33-as, a 35-ös, az 54-es, a 65-ös, a 69-es és 77-es villamos, illetve módosult az útvonala a 8-as, a 19-es, a 37-es, a 44-es, a 48-as, a 49-es, az 53-as és a 71-es villamosnak.[9]
Az 1930-as években megtörtént több forgalmi telep, kocsiszín és karbantartó bázis fejlesztése is.[10] 1939-ben bemutatták a Ganz TM típusú (Stuka) villamosokat, az UV-k elődjét. A 75 villamos (3600–3674) forgalomba állítása 1940 és 1943 között történt meg, elsőként a 44-es vonalon.[49][11]
1941. november 9-én bevezették Budapesten a jobb oldali közlekedést.[50]
A második világháború alatti gumiköpeny- és benzinhiány miatt a BSZKRT 1942–43-ban 41 autóbuszt sínautóbusszá épített át, ezek a 10-es és 37-es villamos vonalán közlekedtek.[51]
A második világháborúban 900 villamoskocsi megsérült, illetve 40 km vágány és 300 km felsővezeték, valamint az áramátalakító kapacitás 41 százaléka megsemmisült.[12] Budapesten a villamosközlekedés 1944. december 25-étől szünetelt.[52]
1945. február 7-én újraindult a városban a villamosközlekedés, elsőként az Újpesti víztorony és a Forgách utca között. Buda és Pest között a villamoskapcsolat 1946. augusztus 20-án valósult meg az újjáépített Szabadság hídon.[10]
1947. július 25-én kigyulladt a Kispesti kocsiszín, a tűz során 70 motor- és 6 pótkocsi kiégett.[53] 1947. november 16-án újraindult a 4-es villamos, a járat a Margit híd budai és pesti hídfője között közlekedett egy vágányon, ingajáratként 3 darab 4 vagy 5 kocsis szerelvényekkel.[54] Az ingajárat 1948. július 28-án szűnt meg,[54] augusztus 1-jén pedig teljes szélességében átadták Margit hídat.[55]
1949 márciusában megszűnt az Akadémia utcában a villamosközlekedés, a vágányokat a rakpartra helyezték át.[56]
1949. szeptember 30-án feloszlott a BSZKRT, a villamosvonalak üzemeltetését a Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV) – 1951-től Fővárosi Villamosvasút (FVV) – vette át.[6]
Az FVV-korszak (1949–1967)
1949. december 11-én megszűnt a Király utcai villamos, december 21-én átadták az első pesti trolibuszvonalat, mely a 70-es számot kapta.[57]
1950-ben átépült a Dózsa György úti aluljáró, a Váci út és az Ajtósi Dürer sor közötti villamosvágányokat új nyomvonalra helyezték át.[58]
1950. május 1-jén átadták a Kádár utcai hurokvégállomást a Marx térnél.[59]
1950. november 7-én átadták a Sztálin (Árpád) hidat, vele együtt pedig a 33-as villamost, ami a jelzését az 1917-es októberi orosz forradalom 33. évfordulója alkalmából kapta.[59]
1951. április 30-án a 2-es villamos útvonalát a Dimitrov (Fővám) tértől a Boráros térig hosszabbították, a Dimitrov téri aluljáró átadására azonban több, mint két hónappal később, júliusban került sor.[56]
1952-ben a Felvonulási tér kialakítása miatt megszűnt a Dózsa György úti villamos.[58]
1952. november 22-én a Petőfi híd átadásával a 4-es villamos útvonalát a Móricz Zsigmond körtérig, majd a 6-osét december 21-én a Petőfi híd budai hídfőjéig hosszabbították.[55]
1955-ben vezették be a villamosjáratok az 1 és 69 közé sorolását: a 81-es villamos jelzését 58-asra, a 83-asét 56-osra, a 90-esét 12-esre, a 91-esét 14-esre, a 93-asét pedig 8-asra módosították.[60]
1955. május 23-án új járat indult 5-ös jelzéssel a Flórián tér és a Bogdáni út között.[61]
1955. július 7-én átadásra került a Nagy Lajos király útján a Bosnyák tér és a Mogyoródi út között kiépített második vágány, illetve a Vezér utcán a Mogyoródi út és a Füredi út között létesített egyvágányú vonalszakasz, így ezen a vonalon megindult a 64-es villamos.[62]
1955. október 26-án a Bihari úti ipari vágányok villamosításával átadták a 13-as villamost a Mázsa tér és az Üllői út között, ami az azonos jelzésű autóbuszjáratot váltotta ki.[63]
Villamosok az ’56-os forradalomban
|
1956-ban megkezdődött az UV1 típusú villamosok sorozatgyártása, az első villamos április 3-án állt forgalomba a 2-es vonalon.[64]
1958. november 12-én az 5-ös vonalát a Hévízi útig hosszabbították.[65]
1959. április 30-án átadták a Schönherz Zoltán úti (Október 23. utcai) vonalszakaszt, ezért a 4-es útvonalát erre terelték és Budafok, forgalmi telepig (Budafok kocsiszín) hosszabbították. A Móricz Zsigmond körtérre ettől kezdve a 6-os villamos jár.[55]
A 13-as villamost 1959. november 21-én Pesterzsébet, Nagy Sándor utcáig hosszabbították az újonnan létesített Határ úti vonalrészen, illetve a mai Epreserdő utcával párhuzamosan kiépített vágányokon.[66]
1960. április 2-án az FVV átadta az Egressy tér és Örs vezér tere között kiépített 940 méter hosszú, kétvágányú vonalszakaszát, ezért a 68-as villamos végállomását a Bosnyák térről az Örs vezér terére helyezték át.[67]
1963. január 1-jén megszűnt a dél-budai HÉV-közlekedés, pontosabban villamossá alakult át: elindult a 41-es villamos, mely a törökbálinti HÉV-et váltotta ki, igaz immáron csak Budaörsig, illetve a 43-as villamos, ami a nagytétényi HÉV-et pótolta.[14]
1963. december 16-án villamos-végállomást alakítottak ki a Schönherz Zoltán úton, ami a „Lágymányosi lakótelep” nevet kapta.[68]
1964. május 11-én átadták a forgalomnak a Nagy Lajos király útja Bosnyák tér és Erzsébet királyné útja közötti szakaszán a villamosvágányokat, ennek következtében elindult a 62-es villamosjárat a Kerepesi úti lakótelep (Örs vezér tere) és Rákospalota, Pestújhely (Rákospalota, MÁV-telep) között.[69]
1964. november 21-én felavatták az újjáépített Erzsébet hidat, melyen villamosvágányokat is építettek, így Budapest újabb hídján indult meg a villamosközlekedés, emiatt több villamosjárat útvonala módosult: meghosszabbodott a 44-es és a 68-as villamos útvonala, a két járat a Felszabadulás tér (Ferenciek tere) helyett a Moszkva (Széll Kálmán) térig (44), illetve a Móricz Zsigmond körtérig (68) járt.[15][67] Módosult a 60-as villamos útvonala is, a Szabadság híd helyett az új hídon közlekedett a továbbiakban, illetve a belvárosi végállomását a Baross térre helyezték át.[70] Újraindult a 19-es a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között.[71] A 23-as és a 67-es villamos útvonalát a Baross térig vágták vissza, a 23A villamost megszüntették.[72]
1965. október 20-án a budai Szarvas téri végállomás átadásával a 67-es villamos végállomását a Keleti pályaudvartól ide helyezték át, illetve új járat indult 60A jelzéssel a Keleti pályaudvar és a Szarvas tér között.[73]
A BKV létrejötte és a villamoshálózat felszámolása a ’70-es években
1968. január 1-jén létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV. A korábbi üzemeltetők az új vállalatba olvadtak be, köztük az FVV is.[74]
1970. február 28-án megszűnt a Boráros teret és a Nagyvásártelepet összekötő 22-es villamos, pótlására K jelzéssel pótlóbuszt indítottak villamos-viteldíjjal.[75]
1970. április 2-án az M2-es metró első (Fehér út – Deák tér) szakaszának átadásával lerövidült a 42-es, módosult az útvonala 42A járatnak, új járat indult 44A jelzéssel, illetve megszűnt a 38-as, az 52A, a 60A, a 69-es és a 69A villamos.[76] 1970. április 3-ától 1972. december 22-éig a Margit híd és a Lánchíd között szünetelt a villamosközlekedés, ezért a korábbi a Margit hídig közlekedő 9-es villamos vonalát a Lánchídig vágták vissza.[77]
1971. március 7-én a szentendrei HÉV-nek ideiglenes végállomást alakítottak ki Császárfürdő néven, ezzel együtt itt egy ideiglenes villamos-csomópontot alakítottak ki, és több járat végállomását is ide helyezték át: dél felől a 4-es, a 4A és a 18-as, illetve északról a 11-es és a 17-es villamos érkezett ide. Ezzel együtt új járatot indítottak a Csörsz utcától idáig 57-es jelzéssel. A 66-os villamost a Nagyszombat utcai hurok felszámolása miatt megszüntették.[78][79]
1972. október 31-én megszűnt a Thököly út és az Állatkert közötti 25-ös villamos, pótlására szintén K jelzésű autóbusz indult, melynek jelzését 1973-ban 25-ösre módosították.[80]
1972. december 22-én megnyílt az M2-es metró második (Deák tér – Déli pályaudvar) szakasza is, illetve a metró átadásához kapcsolódóan a szentendrei HÉV budapesti végállomását a Batthyány térhez helyezték át a metróval való átszállási kapcsolat létesítésének érdekében. Ennek következtében a villamosjáratok útvonalát két ütemben, december 23-án és 31-én módosították.[81] Elsőként 23-án a 44-es, a 67-es vonalát a Baross térig rövidítették, a 44A és 67A jelzésű betétjáratot megszüntették.[81] December 30-án a 44É is megszűnt, részleges pótlására elindult a 68-as éjszakai járat a Keleti pályaudvar és az Örs vezér tere között.[81] 31-én a 4-es végállomása a Moszkva (Széll Kálmán) tér, a 9-esé és a korábban Pestre közlekedő 19-esé a Batthyány tér lett, valamint a 18-as északi végállomását a János Kórházhoz helyezték át.[82][81] A 11-es és a 17-es déli végállomása ismét a Margit híd lett.[81] A 41-es útvonalának Budafok, Forgalmi telepig, illetve a 43-as északi végállomásának Varga Jenő (Városház) térre való rövidítését és a 47-es villamos déli végállomásának ide helyezését is a szentendrei HÉV meghosszabbításával magyarázták.[81][83] A 65-ös útvonalát Rákospalota, Pestújhely (ma: Rákospalota, MÁV-telep) végállomásig, a 68-as vonalát a Baross térig vágták vissza.[81] A változások a 63-as villamost is érintették: Budapest egyetlen járata, melynek engedélye volt a Gellért tér északi feléről a Szabadság hídra kanyarodni jelentősen módosult, nem ment át Budára többet, végállomása a Madách tér lett.[84] A 4A, a 9A, az 57-es jelzésű villamosjáratot megszüntették. [81] Az év utolsó napján megszűnt a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon a villamosközlekedés.
1973. október 11-én átadták az új közvágóhídi villamos-végállomást, melynek következtében először a 24-es végállomását a Nagyvárad térről, majd december 14-én a 2-esét a Boráros tértől ide helyezték át. A 2-es korábbi útvonalán 2A jelzéssel betétjáratot indítottak.[85]
1973. december 29-én indult el a felújított és a Mexikói útig meghosszabbított kisföldalatti, ennek köszönhető, hogy a zuglói végénél új villamos-végállomást avattak fel. Az új végállomás új villamosjáratot is kapott, ez volt a 69-es, amely az Erzsébet királyné útjára rákanyarodva a 67-essel párhuzamosan közlekedett a MÁV-telepi hurokvégállomásig, de útvonala itt nem ért véget: egészen az akkor épülő Újpalotáig jutott az Erdőkerülő utcánál kialakított végállomásig.[86]
1974. január 1-jén megszűnt az óbudai 5-ös villamos, mely a Flórián tér és a Hévízi úti lakótelep között közlekedett. Pótlására 18Y jelzéssel autóbuszjáratot indítottak.[65]
1974-ben a 29-es villamosnak elágazójárata indult 29Y jelzéssel a Baross tér és a BNV főbejárat között.[87]
1974. október 4-én megszűnt a pesterzsébeti Baross utcában, illetve a Nagy Sándor (Nagysándor József) utca Baross utca és az Ady Endre utca közötti szakaszán a villamosközlekedés, ezért a 31-es villamos a Török Flóris utcán át közlekedett és útvonalát az akkor kiépített Nagy Sándor utcára kanyarodó vágányon keresztül a Pacsirtatelepig hosszabbították.[88][89]
1975. július 7-én az 58-as villamost ideiglenes jelleggel – majd véglegesen – Budagyöngyéig rövidítették.[90]
1975. augusztus 3-án megszűnt a Pestlőrinc, Béke tér és Pestimre, Vasút utca között egy vágányon közlekedő 40-es villamos. Pótlására elindult a 93Y busz.[91]
1975. szeptember 1-jén megszűnt az istvántelki hurok, a 14-es villamos végállomását az Angyalföld kocsiszínhez, a Pozsonyi utcába helyezték át.[92]
1976-tól az 58-as villamos a Szarvas Gábor utca és Zugliget közötti szakaszán csak egy vágányon közlekedett.[90]
Az M3-as metróvonal első (Deák tér – Nagyvárad tér) szakaszának 1976. december 31-i átadásával 1977. január 1-jén jelentősen megváltozott Budapest tömegközlekedése. A villamoshálózatot ez annyiban érintette, hogy az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakaszán megszűnt a villamosközlekedés, emiatt a Dél-Pest felől érkező villamosjáratok a részben átépített Nagyvárad téri végállomásra érkeztek.[93] A metró megnyitása miatt a 42-es villamos idáig rövidült, új járat indult 50A jelzéssel a Kispest, Villanytelepig, illetve ezek mellett a BKV megszüntette a 42A és az 52-es villamost, valamint bezárta a Kispest kocsiszínt.[93][94]
1977. január 17-én a zugligeti 58-as villamos a pálya rossz állapota miatt megszűnt. A pálya állapota ekkorra már annyira leromlott, hogy a járat megosztott útvonalon járt a Szarvas Gábor utcáig. Pótlására 58V jelzéssel villamospótló indult. A villamosvonal megszűnésének egyik oka az volt, hogy a BKV trolibusszal akarta kiváltani, azonban ebből nem lett semmi.[90]
1977. július 1-jén megszűnt a 41-es villamos budaörsi vonalrésze, ezért Kamaraerdőig rövidült. Ez volt az utolsó villamosjárat, mely elhagyta Budapest határát.[95]
1977. november 15-én megszűnt a Pozsonyi úton és a Dráva utcában közlekedő 15-ös és 15A villamos, pótlásukra a 15-ös jelzéssel villamospótló járatot indítottak a 79-es trolibusz Dózsa György út – Jászai Mari tér szakaszának kiépítéséig a Dráva utca – Váci út – Tisza utca – Hegedűs Gyula utca – Gogol utca – Rajk László utca – Csanády utca – Fürst Sándor utca – Budai Nagy Antal utca – Pozsonyi út – Dráva utca útvonalon, körjárati jelleggel. A pótlóbusz 1978. március 4-én megszűnt, 5-étől pedig a 79-es trolibusz közlekedett helyette a Jászai Mari térig.[96]
1978. április 18. és május 12. között típuscsere történt a 4-es és 6-os villamoson: a korábbi pótkocsis Ganz UV villamosok helyett forgalomba álltak a „Góliát”ok (csatolt Ganz CSMG-k) a Nagykörúton.[97]
1979. március 6-án megszűnt a pesterzsébeti Ady Endre utca Nagysándor József utca és Határ úti közötti szakaszán is a villamosforgalom. Ekkor jött létre a kapcsolat a pacsirtatelepi és a szabótelepi hurok között, a 31-es ettől kezdve a Jókai Mór utcán át érte el a Határ utat.[98]
1979. október 19-én megszűnt a Bosnyák tértől a Füredi utcáig részben egyvágányú szakaszon közlekedő 64-es villamos, melyet a 15-öshöz hasonlóan a trolibuszhálózat terjeszkedése indokolt: 1980. január 2-áig pótlóbusz közlekedett helyette, másnap már a 82-es trolibusszal utazhattak a zuglói lakosok.[99]
Villamosközlekedés a 20. század végén
A következő villamosvonal megszűnésére sem kellett sokat várni: az M3-as autópálya bevezető szakaszának építése miatt 1980. január 13-án a külvárosi utcákon, részben egy vágányon közlekedő 65-ös szűnt meg. A BKV helyette autóbuszjáratot indított.[100]
1980. március 30-án az M3-as metró II/A (Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest) szakaszának átadásakor ismét módosult Dél-Pest közlekedése: megszűnt a Nagyvárad téri villamos- és autóbusz-végállomás, ennek következtében a járatokat az új szakasz két állomásáig, a Határ útig (busz és villamos), illetve Kőbánya-Kispestig (busz) rövidítették. A 42-es és az 50-es villamos útvonala a Határ útig rövidült, illetve megjelent egy új járat 52-es jelzéssel Pesterzsébet, Pacsirtatelep végállomásig, mely szintén a másik két járathoz hasonlóan Határ úttól indult.[101] Az 51-es villamost a Használtcikk piacig vágták vissza, a Nagyvárad tértől idáig közlekedő 51A-t pedig megszüntették.[102]
1980. június 16-án megkezdődtek a Szabadság híd felújítási munkálatai, ennek következtében ideiglenes jelleggel szünetelt a közlekedés a 47-es és a 49-es villamos vonalán.[103] Ez azonban a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosközlekedés végét jelentette, ugyanis a két villamosjárat október 17-étől ismét közlekedett, azonban már csak a Deák Ferenc téri végállomásig.[17] A változás az M3-as metró II/B (Deák tér – Élmunkás tér) szakaszának építési munkálataihoz köthető, ugyanis a villamos az épülő metróval párhuzamosan futott. A metró újabb szakaszának átadásáig (1981. december 30.) a villamosjáratok pótlására 49V jelzésű autóbusz közlekedett a Deák tér és a Bulcsú utca között.[104]
1980. december 31-én megszűnt az újpesti 8-as villamos, mely az István tér és a Megyeri út között közlekedett. Pótlására elindult a 147-es busz.[105]
1981. januárjában két óbudai járat búcsúzott el: az egyik volt az utoljára 16-án közlekedő, a Marx (Nyugati) teret és a Bécsi utat összekötő 33-as, a másik pedig a 19-én megszüntetett Pacsirtamező utcai 11-es villamos. Mindkét járat megszűnését a BKV a Flórián tér és a Bécsi út átépítésével, illetve az Árpád híd felújításával indokolta.[106]
1981. április 1-jén az M3-as metró a II/B Deák tér – Élmunkás tér szakaszának építési munkálatai miatt megszűnt a Kádár utcai villamos-végállomás, ezért a 3-as és az 55-ös villamos útvonalát az Árpád hídig, a 12-esét és a 14-esét pedig az Élmunkás (Lehel) térig vágták vissza, illetve ezek mellett a 14-es újpesti végállomása az István tér lett.[107] A 3-as és az 55-ös villamosjárat 1982. május 2-án szűnt meg, ezzel együtt pedig a Váci úti villamosvonal Árpád híd–Újpest kocsiszín szakasza.[108] A két villamosjárat megmaradt szakaszán elindították a 10A villamost Rákospalota, Kossuth utca és Újpest, Fóti út között.[109] Július 1-jén bezárt az Újpest kocsiszín.[110]
1983. november 30-án megszűnt a nagytétényi 43-as, a 43A és a 43É jelzésű villamosjárat, pontosabban a BKV közleménye szerint a mai napig „szünetelnek”, azonban a nyomvonalnak már csak hűlt helye látható.[111]
1984. november 6-án elindult az 1-es villamos a Bécsi út és a Lehel utca között, melyet akkoriban gyorsasága miatt „gyorsvillamos”ként emlegettek. A 4,4 km hosszú villamosvonal átadását az M3-as metró III/A Élmunkás tér – Árpád híd szakaszához időzítették. A vonalon az akkor beszerzett Tatra T5C5 típusú villamosokat állították forgalomba kettes csatlásban.[112][113]
1985. május 31-én újabb villamosvonal szűnt meg, ez volt az újpesti 10-es és vele együtt a Váci úton és az Árpád úton is megszűnt a villamos-közlekedés.[114]
1986. december 15-én a 14-es útvonala a káposztásmegyeri lakótelep déli részéig, a Szilas-pataknál kiépített végállomásig hosszabbodott.[115]
1987. július 21-én 1,2 kilométerrel hosszabb lett az 1-es, végállomását a Kacsóh Pongrác úthoz helyezték át. 1990. július 1-jén a Thököly útig, majd 1993. október 12-én a Kerepesi útig hosszabbodott, ezzel kiváltva 1990-ben az 55-ös (gyors 55-ös), majd 1993-ban az 55-ös buszt.[20]
1993. november 23-ától a 23-as villamos a Közvágóhíd helyett a Ferenc körútig közlekedett.[116]
1994. augusztus 31-én megszűnt a Keleti pályaudvartól a Kápolna térig közlekedő 36-os villamos és a Kápolna utcai a villamosközlekedés.[117]
1995. július 17-én az 1-est a Salgótarjáni utcáig hosszabbították.[20]
1995-ben közlekedett utoljára a 29-es és a 29Y villamos, a következő évben a BNV-re már 100-as és 100Y jelzéssel indítottak villamosjáratokat a BNV 100. évfordulójának alkalmából – ez volt az első eset 1955 óta, hogy 69 feletti jelzéssel indítottak menetrend szerinti villamosjáratot. 1996-ban közlekedett utoljára villamos az Expo térhez.[118]
1995. december 24-én megszűnt a Thököly út utolsó két villamosvonalának egyike, a 44-es.[15]
1995. december 27-én a 12-es villamos útvonalát Angyalföld, forgalmi telepig vágták vissza, a hármas csatolt szerelvények helyett két kocsiból álló Tatra T5C5-öket állítottak forgalomba a vonalon.[20]
1996. március 31-én bezárt az Óbuda kocsiszín.[20]
1997. március 10-én megszűnt az utolsó Thököly úti villamosvonal, a 67-es. Pótlására március 11-étől 67V jelzéssel pótlóbuszjáratot indítottak.[119]
1998. július 31-én a 14-es útvonala 1,9 kilométerrel és 4 megállóval meghosszabbodott, északi végállomása Káposztásmegyer, Megyeri út lett.[120]
1999. augusztus 30. és október 9. között a Déli pályaudvar lezárása miatt 80-as jelzéssel tehermentesítő járat közlekedett a Kelenföldi pályaudvar és a Szent János Kórház között.[121]
2000. május 29-én a 23-as villamos a Népligetig rövidült, a Vajda Péter utcában megszűnt a villamosközlekedés. Október 15-étől már csak Ferencváros pályaudvarig közlekedett, majd az 1-es Könyves Kálmán körúti szakaszának december 16-i átadása miatt megszűnt. Az 1-esnek és a 30-asnak ekkor betétjárata is indult 1A, illetve 30A jelzéssel.[122]
Hálózatfejlesztés a 21. században
2001. október 3-án összevonásra került a 13-as és a 63-as villamos az Örs vezér terén, létrejött a 3-as villamos. Az új, Zuglót és Pesterzsébetet összekötő, Kőbányán és Ferencvároson áthaladó járatra használt villamosokat szereztek be Hannoverből, ezek voltak a TW 6000-esek. A két villamosvonal összekötésével a 62-es villamost is meghosszabbították a Mázsa térig. Október 24. és 2002. február 28. között a TW 6000-esek fogadására átépült a Száva kocsiszín.[123]
2003 márciusától szeptember 7-éig az M4-es metróvonal építési munkálatai miatt a 18-as, 41-es és 47-es villamosok megosztott útvonalon közlekedtek. Július 25-étől október 21-éig átépült a Haller utca Soroksári út és Telepy utca között szakasza, a vágányokat itt is középre helyezték. Ez volt Budapesten az utolsó vonalszakasz, ahol a villamosok az úttest két szélén közlekedtek. Szeptember 8-án a Szilágyi Erzsébet fasor villamosforgalmának tehermentesítése érdekében a reggeli csúcsidőben minden második 18-ast 118-as jelzéssel Budagyöngyéig közlekedtettek. Október 20. és december 6. között átépült a 4-es villamos dél-budai végállomása. November 1-jén a 41-es villamost a Batthyány térig hosszabbították.[123]
2005. február 1-jén a 18-as villamost a Savoya Parknál újonnan épített végállomásig hosszabbították meg, a 118-as ezentúl a délutáni csúcsidőszakban is közlekedett, útvonala változatlan maradt. Július 4-én a 30-as vonalát a Nagysándor József utcáig rövidítették.[123]
2006. júliusában meghosszabbították az Angyalföldi kocsiszín tárolóvágányait, illetve újakat is építettek. Szeptemberben megkezdődött a Combino villamosok fogadásának érdekében a Hungária kocsiszín átépítése, az ott tárolt „Góliát” villamosokat (csatolt Ganz csuklós) a Baross fogadta be ideiglenesen, a Barossban tárolt Tátrákat pedig az Angyalföld. Szeptemberben új tárolóvágányok épültek a Ferencváros kocsiszínben is, erre azért volt szükség, hogy átvegye a Hungáriától a 37-es és a 37A villamos üzemeltetését. Ez utóbbi járatot még szeptember 1-jén a Sörgyárig rövidítették.[123]
Szeptember 3. és 30. között felújították a Kelenföld kocsiszínt is. November 14-én új megálló létesült a 41-es villamos vonalán Kőérberek néven. 23-án megszűnt a 3-as és az 52-es vonalon a Köteles utca megállóhely.[123]
2006. április 2-án új megállóhely létesült a 14-es vonalán Atlétikai stadion néven. Április 18. és június 9. között a nagykörúti 4-es és 6-os villamos vonalán átépültek a peronok, a felsővezeték és a villamospálya cseréje is megtörtént, ez utóbbi csak néhány helyen. Július 1-jén forgalomba állt – első körben csak hétvégén a 4-es vonalán – a magyar főváros első alacsonypadlós villamosa, a Siemens Combino. Augusztus 1-jétől a Száva kocsiszín nem ad ki Ganz UV villamosokat, megtörtént a típuscsere a 42-es és 52-es vonalán Ganz csuklósra.[123]
2007. április 2-ától az M4-es metró Kálvin téri építési munkálatai miatt a 47-es és 49-es villamos rövidített útvonalon, a Kálvin tér (Lónyay utca) néven kialakított ideiglenes végállomásig járt. Június 25-étől a metró Fővám téri építési munkálatai és az aluljáró átépítése miatt a 2-es villamos megosztott útvonalon, Közvágóhíd és Czuczor utca, illetve a Havas utca és Jászai Mari tér között közlekedett.[123]
2007. augusztus 20-án közlekedett utoljára Ganz UV villamos menetrend szerinti forgalomban Budapesten, utolsóként a 47-es vonalon. 21-én a Szabadság híd lezárása miatt átszervezték Buda villamoshálózatát, a 47-es és 49-es villamosok szüneteltek, a 118-ast megszüntették. A 18-ast Hűvösvölgyig, az 56-ost a Városház térig, az 59-est pedig a Szent János Kórházig hosszabbították. Új járat indult 41A jelzéssel a Batthyány tér és Albertfalva, Forgalmi utca között.
2008. augusztus 21-én a paraméterkönyv első ütemének bevezetésével a számütközések miatt a 30-as és 30A villamos jelzését 21-esre és 21A-ra módosították, ez utóbbi útvonalát Ferencváros vasútállomásig hosszabbították. A 62-es villamos útvonalát a 28-as vonalán a Blaha Lujza térig nyújtották, ez utóbbi járatot ritkították. A 62-es korábbi vonalán 62A jelzéssel betétjáratot indítottak. Az 59-es kora reggeli és késő esti meneteit az 59A betétjárat teljesíti ezentúl a Moszkva (Széll Kálmán) térig. A második ütem bevezetésével szeptember 5-én megszűnt a 67V, 6-án beleolvadt az új 5-ös buszba.[123]
2009. február 1-jén bevezették, hogy ha nincs leszálló, illetve felszálló utas a megállóban, akkor a villamos áthaladhat. Ezt elsőként az 59-es és az 59A vonalán vezetik be. Július 31-én újraindul a Döbrentei tér és a Batthyány tér között a villamosközlekedés, a Lánchíd és Ybl Miklós tér megállóhely összevonásra került Clark Ádám tér néven. Október 6-ától a Margit híd felújítása miatt a 4-es és 6-os villamos ideiglenes pályán közlekedett. A menetidő megnövekedése miatt ismét forgalomba álltak „Góliát”-ok a 4-esen. Október 31-étől a 2-es és a 2A villamos újra teljes vonalán közlekedik.[123]
2010. október 19. és 2011. április 29. között a Károly körút átépítése miatt a 47-es és a 49-es csak az Astoriáig járt. A munkálatok ideje alatt teljesen átépült a Deák téri végállomás, illetve a villamospálya is.[22]
2011. május 1-jén életbe lépett az új paraméterkönyv, melynek keretei közt ismét közlekedik éjszakai villamos a 6-os vonalán. A 21-es és a 21A jelzését 51-esre és 51A-ra módosították és a vonalon forgalomba álltak a TW 6000-esek. A 28-as és a 37-es végállomásait felcserélték, a 28-as az Izraelita temetőig, a 37-es a Kozma utcáig jár. A 28-as korábbi vonalán forgalomba állt a 28A betétjárat.[22]
2011. július 29. és augusztus 19. között átépült a Millenniumi Kulturális Központ megállóhely, a szűk oldalperonok helyett középperont létesítettek.[22]
2013. február 22-én megszűnt a 2A villamos, helyette a 2-es közlekedik sűrítve. Az intézkedés egyetlen hátránya, hogy megszűntek a H7-es HÉV-vel érkezőket váró, üres szerelvények.[124][125]
Az M4-es metróvonal átadásával új villamosjárat indult 48-as jelzéssel a Deák Ferenc tér és a Savoya Park között hétvégente.[22]
2015. február 7. és 2016. január 31. között átépült a Görgey Artúr utca: a Deák Ferenc utca és a Corvin utcai megállóhelyek összevonásra kerültek, Kiss Ernő utca néven új megállóhely létesült; a Szilágyi utcánál új visszafogóhely létesült.[22]
2016. június 16. és augusztus 27. között a CAF villamosok érkezése miatt a Fehérvári úti és a Bartók Béla úti villamosmegállóhelyek átépültek, ezzel párhuzamosan átépült a Városház téri végállomás vágánykapcsolata, a Budafok kocsiszín előtti vágányhálózat, illetve megszűnt az évek óta csak visszafogásra használt Albertfalva kitérő megállóhely kihúzóvágánya (rendszeresen a 118-as végállomásozott utoljára itt). A munkálatok augusztus 28-án a Villányi úton és az Alkotás utcában folytatódtak, október 17-én helyre állt a forgalmi rend.[22]
Az 1-es villamos felújítása és Dél-Budáig hosszabbítása (2013–2015)
A munkálatok 2013. szeptember 28-án kezdődtek meg, elsőként a Bécsi út és a Lehel utca között, az 1-es villamos a Lehel utcától indult a Közvágóhíd felé; az 1A betétjárat közlekedése szünetelt.[126] December 15-én újraindult a forgalom a Lehel utca és az Árpád híd metróállomás közötti szakaszon.[127][22] 2014. január 24-én megkezdődött a közvágóhídi végállomás átépítése, a villamos az Árpád híd metróállomás és a Mester utca között járt.[128] Április 1-jétől 10-éig a Vajda Péter utca és az Árpád híd, majd 11-étől a Népliget metróállomás és a Kacsóh Pongrác út között járt.[28] Május 5-én megnyitották az óbudai szakaszt, a villamos a Bécsi út / Vörösvári út és a Népliget metróállomás között közlekedett.[129] Június 10-étől az 1-es villamos a Bécsi út / Vörösvári út és a Lehel utca / Róbert Károly körút között járt.[29] Június 16-án megkezdték a meghosszabbítási munkálatokat a Rákóczi hídon és Dél-Budán.[23] Szeptember 7-én átadták a Puskás Ferenc Stadion metróállomás és a Közvágóhíd HÉV-állomás közötti vonalrészt.[130] Az 1-es villamos ettől a naptól kezdve megosztott útvonalon, a Bécsi út / Vörösvári út és a Lehel utca / Róbert Károly körút, illetve a Puskás Ferenc Stadion metróállomás és a Közvágóhíd HÉV-állomás között közlekedett.[130] November 19-étől újra teljes vonalon közlekedett az 1-es, illetve újraindult az 1A villamos is.[131] 2015. március 20-án átadták a dél-budai szakaszt, az 1-es villamos az Etele út / Fehérvári út végállomásig hosszabbodott, az 1A pedig megszűnt.[132][24]
A 3-as villamos felújítása (2013–2014)
A munkálatok 2013. november 4-én kezdődtek meg, elsőként a Kőrösi Csoma Sándor úton. A villamos az Örs vezér tere és a Mexikói út, illetve a Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) és a Gubacsi út között közlekedett.[133] 2014. április 28-án megkezdődött az Örs vezér téri megállóhelyek átépítése, a 3-as villamos a zuglói oldalon kiépített végállomásra érkezett.[134] Június 4-étől a déli 3-as csak az Ecseri út és a Gubacsi út között járt.[135] Június 28-ától az északi 3-as villamos nem közlekedett.[136] Augusztus 31-én átadták a Kőrösi Csoma Sándor úti vonalszakaszt, a munkálatok pedig továbbra is Zuglóban, illetve ettől kezdve Ferencvárosban folytatódtak: a 3-as villamos az Ecseri út és Újpalota, Erdőkerülő utca (a 69-es pótlása miatt) járt.[137] Október 18-ától a 3-as villamos csak az Ecseri út és a Bosnyák tér között közlekedett.[138] Október 31-étől a 3-as villamos a Határ úti szakasz átépítése miatt a Határ úti metróállomástól indult.[139] November 10-étől a 3-as ismét a Mexikói útig jár.[140] November 29-én befejeződött a déli szakasz átépítése is, 30-án helyreállt a forgalmi rend.[141]
Budai fonódó villamoshálózat
Kivitelezés
2014. április 13-án közműmunkálatok miatt a 17-es villamost megszüntették, helyette 17-es jelzéssel pótlóbuszt indítottak.[142] 2014 őszén megkezdődött a kivitelezés.[143] A projekt részeként új villamospálya épült a Bem rakpart Margit híd és Batthyány tér közötti szakaszán, a Margit híd alatt vágányfonódással és egy közbeeső megállóhellyel a Bem József téren. Átépült a Török utcai vágány és a lánchídi villamosalagút is.
2016. január 16-án újraindult a villamosközlekedés a Bécsi úton és a Frankel Leó utcán. A 18-ast megszüntették, illetve 2 alap-, 2 kiegészítő és 1 betétjárat indult 17-es és 56-os; 47B és 59B, illetve 56A jelzéssel. A Bem rakparti ágon az 19-es járt ideiglenesen megosztott útvonalon, a Clark Ádám térig; a Széll Kálmán téri ágon a 17-es köti össze Óbudát és Dél-Budát. Március 14-ig, a Clark Ádám téri villamosalagút átépítésének befejezéséig a 109-es busz ideiglenesen a 19-es pótlóbuszként funkcionált a Szent Gellért térig.[25] A villamosalagút megnyitásával a 19-es és a 41-es teljes, meghosszabbított útvonalon a Bécsi út / Vörösvári útig jár.[26]
Tervek
Az 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig
Az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbításának előkészítését 2013 közepén kezdték el. A 2013–14-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmány alátámasztotta, hogy a fejlesztés jelentősen csökkenti az átszállások számát a kelenföldi lakótelepen élők, illetve a Kelenföld vasútállomásra érkezők számára. Az Etele úti villamospálya teljes egészében füvesített lesz és a jelenlegi Etele út / Fehérvári út és a leendő Kelenföld vasútállomás végállomás között két megállóhely létesül, az egyik a Bikás park metróállomásnál, a másik pedig a Bártfai utcánál. A megállóhelyek akadálymentesek lesznek.[144]
A fejlesztés részeként a Fehérvári út és az Etele tér között zöldfelületet alakítanak ki és több helyen fákat és cserjéket telepítenek. Új áramátalakítót építenek ki az Etele út és a Fehérvári út kereszteződésében a felszín alatt, az Etele úton megújul a közvilágítás és új felsővezeték-hálózat kerül kialakításra.[144][145]
2016. október 12-én a BKK kiírta az „1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig” projekt kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárást, melyet uniós finanszírozásból fognak megvalósítani.[145]
A 42-es villamos meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig
A 42-es villamos jelenleg Budapest második legrövidebb villamosvonala, mely a Határ út metróállomás és Kispest, Tulipán utca között közlekedik 3 kilométer hosszú útvonalon. A térséget jelenleg túlzsúfolt autóbuszok tárják fel, melyek részben a közúti torlódások, részben pedig a Budapest–Lajosmizse vasútvonal szintbeli kereszteződései miatt nem megbízhatóak. A villamosvonalat 2,7 kilométerrel hosszabbítanák meg a Havanna utcai lakótelep irányába egészen a Gloriett lakótelepig, így a két lakótelep térségéből kötöttpályás kapcsolat létesülne az M3-as metróvonal Határ úti metróállomásához. A meghosszabbítással a villamos kiválthatná a jelenlegi 136E, 194-es és 194B buszok jelentős részét.[146][147]
Járművek
Jelenlegi járművek
Budapesten jelenleg öt villamostípus kocsijai közlekednek (ha nem számoljuk az altípusokat): Az 1967 és 1978 között gyártott Ganz csuklós villamosok, az „ipari csuklósok”, „ICS-k” (1997 és 1999 között, a korszerűsített ICS-k neve KCSV–7-esre változott). Az 1975 és 1977 között gyártott TW 6000-esek (ezeket a BKV 2001–02-ben, illetve 2010–11-ben és 2015-ben szerezte be a németországi Hannoverből és Hágából). 1980 és 1984 között gyártott Tatra T5C5 típusú csehszlovák villamosokból a BKV 322 darabot szerzett be (80 villamosnak korszerűsítették a hajtásrendszerét 2003 és 2004 között, elektronikus kijelzőket szereltek fel kívül-belül, utastere fehérről narancssárgára változott, ezeknek a villamosoknak a típusjelzése Tatra T5C5K-ra változott; 2014-től pedig a maradékot is átalakítják T5C5K2, majd 2015-től T5C5K2M néven). 2006–07-ben szerezték be a Siemens Combinókat, ezek voltak Budapest első alacsonypadlós villamosai. A legújabb villamosok jelenleg a 2015–16-ban érkezett, baszk gyártmányú CAF Urbos 3-asok.
Ganz CSMG és Ganz KCSV–7
1964-re elkészült a villamos hattengelyes prototípusa, amely a 3730-as pályaszámot kapta. 1965. február 28-án befejezte a próbafutásokat, majd még ebben az évben nyolctengelyessé (két csuklóssá) bővítették. Ugyanebben az évben elkészült a második prototípus is (3731), ez eleve nyolctengelyesként lett megépítve. A két villamos a hatósági vizsgáját szeptember 4-én (3731) és december 30-án (3730) tette le.[148]
Az első szériát (1301–1335) 1967 novemberétől 1970 márciusáig vette állományba az FVV (1967), majd a BKV (1968–1970). Ezek a villamosok a „B” végükön is kaptak áramszedőt, azonban ezt az 1970-es évek közepéig leszerelték. Az eredeti 35 darabos szériából napjainkban már csak 3 közlekedik.[148]
A második szériát (1336–1390, 1420–1451) két szakaszban gyártották le: először az 1336 és 1390 közöttiek készültek el 1970 nyara és 1972 szeptembere között, majd 1975 első felében az 1420–1451 pályaszámúak. 1976 körül az 1371–1390 közöttiek az 1400–1419 közötti pályaszámokat kapták. Az eredeti 85 darabos szériából napjainkban már csak 34 közlekedik.[148]
A harmadik széria (1450–1481) 1977–78-ban készült el, ezeket már kifejezetten a nagykörúti 4-es és 6-os vonalra „Góliát” üzemmódra (csatolt CSMG) tervezték, ezért ezek a kocsik megerősített csatlásokat kaptak. Az eredeti 29 darabos szériából napjainkban már csak 1 közlekedik.[148]
Az 1990-es évek végén 30 CSMG villamost korszerűsítettek, ezek a 1321, 1325–1332, 1335–1337, 1339–1340, 1343–1348, 1350–1356, 1359, 1362, 1370 pályaszámúak voltak. A korszerűsített villamosok a Ganz KCSV–7 típusjelzést kapták. A villamosok forgóváz- és kocsiszekrény-megújításon estek át, a motorokat átalakították, így fékezéskor képes visszatáplálni a keletkező energiát. Az utastérbe FOK-GYEM kijelzőket építettek be, az ülések új huzatot kaptak, a kapaszkodók színe lila lett, illetve lehetővé vált az egyedi ajtónyitás is.[149]
2000-ben az 1347-es pályaszámú villamos szaggatóját Ganz-Transelektro gyártmányú IGBT (tranzisztoros) berendezésre lecserélték. Ezzel együtt a villamos a KCSV–7A típusjelzést kapta.[149]
Tatra T5C5 és Tatra T5C5K
1975-ben a Minisztertanács 1,7 milliárd forintos fejlesztési programot indított a budapesti villamos rekonstrukciójára, melynek keretei közt a BKV felvette a kapcsolatot a csehszlovák ČKD gyárral. Ennek következtében 1975–76 fordulóján két próbavillamos érkezett Budapestre: a T3-as típusú brünni 1583-as pályaszámú szóló- és a K2-es típusú brünni 1013-as pályaszámú csuklós motorkocsi. A próbák után nemsokkal később a ČKD előállt a T3-as továbbfejlesztett változatának tervével, a Tatra T5-tel. A döntés a T5-ös típuscsaládra esett és létrejött a Budapest számára kifejlesztett altípus, a Tatra T5C5.[150]
A két prototípus, a 8011-es és a 8012-es 1978-ban készült el és Prágában kezdte meg próbafutását. 1979-ben a két villamos Budapestre került és a 4000–4001-es pályaszámot kapták. Az első széria további 170 járműve (4002–4171) 1980-ban érkezett meg. A villamosok érkezése miatt átalakították az Angyalföld, a Budafok és a Szépilona kocsiszínt. A kezdetekben a villamosok csatolatlanul közlekedtek az 59-es vonalon, majd később a járművek folyamatos forgalomba állásával bevezették az A–B végű csatlást is – itt mindkét kocsi menetiránnyal megegyező irányba nézett; „A” volt az eleje, „B” a hátulja –, erről azonban a szétválasztás nehézségei miatt hamar lemondtak.[150]
A második széria (4200–4349) 1984-ben érkezett meg, így a T5C5-ök száma 322-re ugrott. Ugyanebben az évben beindult a hármas csatlásos üzem is, elsőként a 12-esen.[150]
2002 és 2004 között 80 T5C5 villamost korszerűsítettek, ezek a T5C5K típusjelzést kapták.[151]
2010 és 2015 között folytatódott a T5C5-ök korszerűsítése: az ajtókat képessé tették az automatikus ajtó-visszazárásra, a szélvédő két vékony ablaktörlőjét egy nagyra cserélték ki.[152] Ezek a villamosok a ČKD-BKV VJSZ T5C5K2 típusjelzést kapták.[151] A 2014 és 2018 között felújításra kerülő kocsik típusjelzése is T5C5K2 lesz/lett, mert ezek a villamosok kompatibilisek a korábbi T5C52-esekkel.[151]
DÜWAG TW 6000 és LHB TW 6000
2000-ben az ÜSTRA (Überland- und Strassenbahnen AG; hannoveri tömegközlekedési vállalat) új járművek beszerzése miatt döntött a DÜWAG TW 6000-eseitől való megválásról. A típusból több tömegközlekedési vállalat is rendelt, többek között a BKV is, összesen 68-at. Ezekkel a 24-26 éves járművekkel a Ganz UV-kat kívánta kiváltani a BKV. A BKV élt az elővásárlási jogával és további 8 villamost rendelt, így a beszerzett kocsik száma 76-ra ugrott. A villamosokat a korábbi zöld színükről narancssárgára fényezték át, és a kocsikat később az 1500-as csoportba (1500–1575) számozták. Az első járművek (akkor még 6061-es és 6070-es pályaszámmal) 2001 tavaszán érkeztek meg a BKV Rt. Fehér úti főműhelyébe. Pár nappal később megkezdődött a villamosok 10 000 kilométeres próbafutása a 13-as villamos vonalán. 2001. július 13-án bemutatták a típust az 50-es vonalon, a premiert azonban a 13-as és a 63-as villamos összekötése jelentette, ugyanis az új 3-ason, illetve az 50-es és a 62-es vonalon csak ezzel a típussal lehetett találkozni. Az 1503-as pályaszámú kocsi a próbaútján üzemképtelenné vált, ezért alkatrészbányaként használták közel egy évtizedig, majd 2012. december 14-én forgalomba állították.[153]
A Fővárosi Közgyűlés 2010 áprilisában ismét újabb villamosok beszerzéséről döntött.[154] A BKV Zrt. a 16 darab villamos szerzett meg a HTM (hágai tömegközlekedési vállalat) állományából.[155] Ugyanekkor a BKV Zrt. és a BKV-VJSz. Kft. Hannoverből 4 darab üzemképtelen kocsit szerzett be alkatrész-utánpótlás céljából.[155] Ennek a 4 kocsinak az egyike volt az ÜSTRA egykori 6023-as pályaszámú villamosa, melyet végül felújítottak és 1592-es pályaszámon forgalomba állítottak a BKV-nál 2012 végén.[155]
2011-ben a BKV további 10 járművet szerzett be, ezek a korábbi típustól eltérően nem DÜWAG, hanem LHB gyártásúak.[155] A kocsikat az 1600-as csoportba sorolták be 1600–1609 intervallumban.[155] Ezek a kocsik az 1500-asoktól kismértékben térnek el, például: 10 ellenállásmező helyett csak 8 van a tetőn; a homlokfalon az ablaktörlő oldalt van elhelyezve.[156] 2015–16-ban újabb kocsik érkeztek, ezek az 1610–1619 pályaszámokat kapták.[155]
Siemens Combino Supra
A nagykörúti villamosok járműveinek lecserélésére a BKV már 2001-ben kiírta a közbeszerzési eljárást, melyre az AnsaldoBreda, a Ganz és a Siemens adott be pályázatot. A nyertes a Siemens lett 2002 márciusában, azonban az eljárást érvénytelenítették. Az újabb közbeszerzésének kiírására még 2002-ben sor került, ezen a tenderen az Alstom, a Bombardier és a Siemens vett részt. A nyertes ismét a Siemens lett az időközben módosított Combino villamosával. Az eredeti tervek szerint a villamos 9 részes lett volna, és az ülés- illetve az ajtóelrendezései is másak lettek volna. Ez a villamos az átalakítotthoz képest közel 1 méterrel rövidebb lett volna (53030 mm az 53990 mm helyett) és az áramszedőket a villamos első moduljaira (kocsirészére) helyezték volna.[157]
Budapest első alacsonypadlós villamosai 2006–07-ben érkeztek meg 2001–2040 pályaszámmal. A villamosokat 36 milliárd forintért vásárolták meg. A villamosokkal a kezdetekben több probléma is volt, több kocsinak ajtóhibája volt, illetve egész egyszerűen leálltak a forgalomban. A villamosokat klimatizált utastérrel alakították ki. A 40 villamos 2006–07-ben állt forgalomba a nagykörúti 4-es és 6-os villamos vonalán.[157]
CAF Urbos 3
2013-ban a pályázatot a CAF nyerte el összesen 124 lehívható villamossal, amelyből elsőnek 37 darabot kért volna le Budapest, de 2014-ben ez a szám 47-re nőtt 27 milliárd forint értékben. A CAF 35 db rövid 34 méteres és 12 darab 56 méter hosszú alacsonypadlós villamos legyártására írt alá szerződést a BKV-val.[158]
A villamosok 2015–16-ban érkeztek meg Budapestre, az első rövid villamos pedig 2015. szeptember 17-én állt forgalomba a 3-as vonalon, míg az első hosszú villamos 2016 március végén kapta meg üzembe helyezési engedélyét. A rövidebb változat a 3-as villamoson illetve a budai fonódó vonalain, a hosszabb pedig az 1-es villamos vonalán közlekedik. A későbbiek folyamán további 77 villamos lehívása lehetséges, hosszú vagy rövid kivitelben, amelyből 2016-ban újabb 10 rövid és 12 hosszú villamos lehívására lesz lehetőség.[159][160]
Összefoglaló táblázat
Az alábbi villamosok vesznek részt jelenleg Budapest tömegközlekedésében.[161][162][151][155][163][164]
|
A dőlt betűvel jelölt kocsik még nem vesznek részt menetrend szerinti forgalomban! A vastagított pályaszámú kocsik felújítás alatt vannak! |
Kép | Típus | Eredeti darabszám | Jelenlegi darabszám | Pályaszámok | Gyártási év | Budapesten közlekedik | Kocsiszín |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Ganz CSMG–1 | 35 db | 3 db | 1301, 1313, 1318 | 1967–1968 (56-57 évesek) |
1967 óta | Baross, Budafok*, Ferencváros, Kelenföld | |
Ganz CSMG–2 | 85 db | 34 db | 1341–1342, 1349, 1357, 1360–1361, 1363–1367, 1369, 1400–1402, 1404, 1407, 1418–1419, 1427, 1433–1434, 1437–1445, 1448, 1450–1451 | 1970–1972, 1975 (49 és 52-54 évesek) |
1970 óta | ||
Ganz CSMG–3 | 29 db | 1 db | 1461 | 1977 (47 éves) |
1977 óta | Kelenföld | |
Ganz KCSV–7 | 30 db | 1321, 1325–1332, 1335–1337, 1339–1340, 1343–1348, 1350–1356, 1359, 1362, 1370 | 1997–1999 (25-27 évesek)[* 1] |
1997 óta | Ferencváros | ||
Tatra T5C5 | 322 db | 162 db | 4002, 4009–4011, 4014–4015, 4021, 4028–4029, 4031, 4034–4037, 4044–4046, 4048–4049, 4052, 4054–4055, 4057–4059, 4061, 4070, 4074, 4085–4087, 4091, 4103, 4107, 4113, 4116, 4127, 4131–4132, 4135, 4140, 4149, 4151–4171, 4200, 4202–4203, 4206, 4210, 4216, 4218–4219, 4221, 4223, 4227–4228, 4230, 4232, 4234, 4236, 4238–4241, 4245–4246, 4248–4250, 4252, 4254, 4257–4259, 4261–4264, 4267–4273, 4275, 4277–4303, 4306–4313, 4315, 4317–4323, 4325–4326, 4328–4329, 4332, 4335–4336, 4339, 4341, 4344–4346, 4349 | 1978, 1980, 1984 (40, 44 és 46 évesek) |
1978 óta | Angyalföld, Baross, Budafok* | |
Tatra T5C5K Tatra T5C5K2 Tatra T5C5K2M |
158 db | 4001, 4003–4008, 4012–4013, 4016–4020, 4022–4027, 4030, 4032–4033, 4038–4043, 4047, 4050–4051, 4053, 4056, 4060, 4062–4069, 4071–4073, 4075–4084, 4088–4090, 4092–4102, 4104–4106, 4108–4112, 4114–4115, 4117–4120, 4122–4124, 4125, 4126, 4128–4129, 4030, 4133–4134, 4136–4139, 4141–4148, 4150, 4201, 4204–4205, 4207–4209, 4211–4215, 4217, 4220, 4224–4226, 4229, 4231, 4233, 4235, 4237, 4242–4244, 4247, 4251, 4253, 4255–4256, 4260, 4265–4266, 4274, 4276, 4304–4305, 4314, 4316, 4324, 4327, 4330–4331, 4333–4334, 4337–4338, 4340, 4342–4343, 4347–4348 | 2002–2004, 2009– (20-22, 8-15 évesek)[* 2] |
2003 óta | Szépilona, Angyalföld | ||
DÜWAG TW 6000 | 93 db | 1500–1592 | 1975–1978 (46-49 évesek) |
2001 óta | Ferencváros, Száva, Zugló | ||
LHB TW 6000 | 20 db | 1600–1619 | 1980–1982 (42-44 évesek) |
2012 óta | Száva | ||
Siemens Combino |
40 db | 2001–2027, 2029–2040, 2028[165] | 2006–2007 (17-18 évesek) |
2006 óta | Hungária | ||
CAF Urbos 3 hosszabb |
12 db | 2101–2112 | 2014–2016 (8-10 évesek) |
2016 óta | Budafok*, Hungária, Száva | ||
CAF Urbos 3 rövidebb |
35 db | 2201–2231, 2232–2235 | 2014–2016 (8-10 évesek) |
2015 óta |
*Budafok kocsiszín jelenleg felújítás alatt áll.
Fontosabb egykori járművek
Ganz TM
1940 és 1943 között gyártotta a Ganz.[166] A BSZKRT a 3600–3674 pályaszámokkal vette állományba a 75 villamost.[166] A villamos a korábban gyártott járművekhez képest hangosabb, viszont komfortosabb volt (több ajtó, jobb futási teljesítmény, bőrülés).[167] A második világháború közben kapta meg a típus a „Stuka” becenevet a német „Sturzkampfflugzeug” után, mert az utasok a németek zuhanóbombázójához (Junkers Ju 87) hasonlították a hangját.[168] A villamosok selejtezése 1972-ben kezdődött, az utolsót pedig a BKV 1980-ban törölte az állományából.[166]
Ganz UV
Az Ganz UV a legnagyobb példányszámban gyártott magyar villamostípus, melyből a 375 kocsi készült. Az összes villamos az FVV (majd a BKV) állományába tartozott. Négy szériában készült (UV1, UV2, UV3, UV5) 1956 és 1965 között. A kocsik selejtezése már 1975-ben elkezdődött, azonban az ezt követő 15 évben csak 10 kocsit töröltek az állományból. A kocsik létszáma a TW 6000-esek és a Siemens Combino villamosok beszerzésével drasztikusan csökkenni kezdett, 2000-ben még 251+20 (ez utóbbi MUV) kocsi közlekedett, azonban 2005-ben már csak 125 vett részt a forgalomban. A villamosoktól a vállalat 2007-ben vált meg, ekkorra befejeződött a nagykörúti vonalakon a típuscsere, így a budai vonalakon a Ganz CSMG-k váltották az UV-kat. 2007. augusztus 20-án közlekedtek utoljára menetrend szerint, utolsóként a 47-es vonalon.
1993–94-ben a BKV 20 kocsit felújított, ezek a Ganz MUV típusjelzést kapták (Modernizált UV). A villamosokat az Óbudai kocsiszín állományába sorolták, majd annak bezárása után a Száva kocsiszínbe kerültek. Selejtezésük 2003-ban történt meg.[169]
FVV CSM–2
A prototípus 1961-ben készült el 3720–3721-es pályaszámon (a 3720 a kocsi eleje, a 3721 a hátulja volt).[170] Októberben a kocsi végét is 3720-asra számozták át.[170] 1962–63-ban legyártották a további 28 kocsit, 1101–1128 pályaszámon (az 1101 rövid ideig 3721-es pályaszámot kapott).[171] A villamosok nagy hátránya volt, hogy a később kifejlesztett FVV CSM–4-esekkel ellentétben egy irányban tudtak közlekedni, emiatt csak olyan vonalakra lehetett kiadni, ahol csak szélsőperonos megállóhelyek, illetve a hurokvágányos végállomások voltak.[170] Az FVV összesen 38 kocsit vett volna állományba, azonban az 1129–1137-es kocsik egyből vidékre (Debrecen, Miskolc, Szeged) kerültek.[171] Ugyanerre a sorsa jutottak az 1119–1128-as pályaszámúak 1964–66-ban.[171] A Budapesten maradt kocsikat (1100–1118) 1979–80-ban selejtezték le, ezek közül három Szegeden került.[171]
FVV CSM–4
A kétirányú prototípus 1963-ban készült el 3740-es (rövid időn belül 3722-es) pályaszámon.[172] A villamosnak eredetileg nyolc ajtaja volt, a középső részre a későbbiekben építettek be 1-1 ajtót.[172] A budapesti széria gyártása 1963 és 1965 között történt meg és az 1201–1236 pályaszámon álltak forgalomba.[170] Ezek a villamosok már tíz ajtósan készültek (5-5).[170] A kocsik selejtezése 1982–83-ban történt meg, ezek közül 4 kocsi (1221, 1222, 1231, 1233) vidékre került.[172]
Hungaroplan
A BKV-Ikarus kooperációban készült villamost 1988-ban mutatták be 3750-es pályaszámon. A villamos önhordó vázszerkezetűnek épült meg, ajtajai pedig az Ikarus 400-as családjának ajtajaival egyeztek meg. Utastere az Ikarus buszokhoz hasonlított. A homlokfal fényszórói a Wartburg, a zár- és irányjelzőlámpái pedig a Zsiguli autókkal azonosak. A villamost 2008-ban selejtezték.[173]
Összefoglaló táblázat
Kép | Típus | Darabszám | Pályaszámok | Gyártási év | Budapesten közlekedett |
---|---|---|---|---|---|
Ganz TM | 75 db | 3600–3674 | 1940–1943 | 1940–1980 | |
Ganz UV | 375 db | 3200–3474, 3800–3899 | 1956–1965 | 1956–2007 | |
FVV CSM–2 | 29 db | 1100–1128 | 1961–1963 | 1961–1979 | |
FVV CSM–4 | 37 db | 1200–1236 | 1963–1965 | 1963–1983 | |
Hungaroplan | 1 db | 3750 | 1988 | 1988–2008 |
Nosztalgia járművek
L típus (436)
1913-ban gyártották Budapesten és a BVVV állományába került, ahol 436-os pályaszámmal látták el.[174][175] A BSZKRT-nál a 2900-as pályaszámot kapta.[174] 1956–62-ben hegyipálya üzemmódúra építették át 20 társával együtt.[174] 1962-ben ikresítették és a 2993-as kocsival együtt közlekedett.[174] 1980. június 12-én törölték az állományból.[174] A BKV 1987-ben az eredeti állapotára alakította vissza, majd a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumba szállította.[176] Az utóbbi években a BKV nosztalgiaállományát erősíti.[175]
FVV CSM–4 (492)
1964-ben gyártották a Füzesi Főműhelyben, és még ugyanebben az évben 1233-as pályaszámon állományba vette az FVV.[172][177] 19 évig közlekedett a fővárosban, a jogutód BKV 1983. december 23-án törölte az állományából.[172] Ezután Debrecenbe került, ahol a 492-es pályaszámot kapta.[178] 2012-től ismét Budapesten közlekedik, ezentúl a BKV nosztalgiajárműveként.[179][177]
S típus (611)
1908-ban gyártotta a Schlick a BKVT-nak.[180] A BSZKRT az 1850-es pályaszámot adta neki, melyet 1950 júniusáig viselt.[181] Ekkor ikresítették és a pályaszámát 1715-ösre módosították.[181] Selejtezése 1976. június 10-én történt meg, ekkor már a villamos 68 éves volt.[181] Társa (1714) már 1975 óta a Közlekedési Múzeum védelme alatt át, az 1715-össel nem akartak semmit sem kezdeni.[182] 1987-ben az 1715-öst eredeti állapotára építették át és újra a 611-es pályaszámot kapta.[180][182]
V típus (1074)
A villamost 1912-ben gyártotta a Ganz a BKVT számára.[183] Acélvázasítása 1958-ban történt meg.[183] A villamost a BKV 1984. szeptember 1-jén törölte az állományából, a kocsi egyike volt az utolsó forgalomban lévő 1000-eseknek, melyeket ugyanezen a napon állítottak le.[184] 1991-ben a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum felújította és favázassá építette vissza, ezután a múzeumban állították ki.[183][185] 2009 augusztusában a BKV Budapestre hozatta, azóta nosztalgiajárműveként közlekedik.[183][185]
G típus (2624)
A villamost 1906-ban gyártotta Schlick-Nicholson gyár Budapesten.[186] A BVVV a kocsinak a 270-es pályaszámot adta, ezt a későbbiekben a BSZKRT megváltoztatta 2624-re.[187] A kocsit 1959-ben az FVV acélvázasította.[187] A BKV 1981. április 1-jén vonta ki a forgalomból.[187] A villamos a 1986-ban Amszterdamba került és városnéző nosztalgiajáratként közlekedett egy ideig.[188] 2004 júliusában visszatért Budapestre, a Fehér úti főműhelybe.[188] 2010-ben átszállították a Zugló kocsiszínbe és megkezdődött a kocsi felújítása, amely 2012-ig tartott.[188] Azóta a BKV nosztalgiavillamosként közlekedteti.[189]
Ganz UV (3873, 3885, 3888, 3898)
A BKV nosztalgiaállományában jelenleg 4 UV villamos van, ezek csatlás szerint a 3873-as és a 3898-as, illetve a 3885-ös és a 3888-as kocsik. Mindegyik motorkocsit a Ganz gyártotta 1964-ben. A kocsik 2007-ig közlekedtek, azóta nosztalgia villamosként közlekednek.[190][191]
Karácsonyi fényvillamos
A BKV 2009-ben két UV típusú villamosát fényfüzérekkel díszítette fel.[192] A csatolt UV szerelvény „Karácsonyi villamos” néven futott akkoriban, és a 2-es, illetve a 2A villamosvonalon lehetett vele találkozni.[192] Ez a karácsonyi díszbe öltöztetett villamos egyedülálló volt akkor Budapesten, sőt Magyarországon is.[192] A csillogó villamossal az utazóközönség 2009 óta december elejétől január elejéig találkozhat. Ugyanebben az évben mutatkozott be a 19-es vonalon is, ahol kedden és pénteken közlekedett a késő délutáni-esti időszakban.[193] 2011-ben a 2A és a 61-es vonalon járt,[194] illetve különjáratként péntekenként elment Pesterzsébetre, Kőbányára és Káposztásmegyerre, emellett bejárta Kamaraerdőt is.[195] 2012-ben a 2A, a 19-es és a 47-es vonalon fordult meg,[196] majd 2013-ban a 2-esen hétvégén, a 19-esen pedig hétköznap lehetett vele találkozni.[197] 2014-ben ugyanezen a két vonalon járt, annyi különbséggel, hogy a 2-esen járt hétköznap és a 19-esen hétvégén.[198] 2015-ben a 2-esen (általában hétköznap), a 4-esen (december 12-én, 24-én és január 2-án), a 14-esen (december 19.) és a 47-esen (december 11-én) közlekedett.[199] 2016 januárjában fotósmenetet is szervezett a BKV: a villamos megfordult Albertfalván, Zuglóban, Kőbányán és Krisztinavárosban is.[200] 2016 december 5. és 2017. január 6. között ismét közlekedett, hétfőtől csütörtökig a 2-esen, pénteken a 19-esen, hétvégén pedig mindig más járaton.[201]
MWG EP pótkocsi (5869)
Az 5869-es pályaszámú, EP típusú pótkocsit a Magyar Waggon- és Gépgyár gyártotta Győrben 1951-ben. Az FVV 5974-es pályaszámon állította forgalomba ugyanebben az évben, február 24-én.[202] Pályaszámát novemberben 5869-esre módosították.[202] Korábban egy másik EP típusú pótkocsi közlekedett 5869-es pályaszámmal, ezt ugyanekkor 5861-esre változtatták.[202] A második 5869-est 1964-ben tolóajtóssá alakították, ettől kezdve az UV villamosok pótkocsija volt.[202] 1968-ban levegős ajtóműködtetésű lett.[202] 2007-ig közlekedett utoljára menetrend szerinti forgalomban.[203]
FP pótkocsi (6010)
A 6010-es pályaszámú, FP típusú pótkocsit a Dunakeszi Vagongyár gyártotta 1954-ben.[204] Az FVV ugyanebben az évben, július 9-én állományba vette.[205] 1959-ben UV-pótkocsivá alakították át, majd 1973-ban levegős ajtóműködtetésű lett.[205] 2007-ig közlekedett, azóta nosztalgiajármű.[204]
Összefoglaló táblázat
Kép | Típus | Darabszám | Pályaszámok | Gyártási év | Nosztalgiaként közlekedik |
---|---|---|---|---|---|
L típus | 1 db | 436 | 1913 | 1987 óta | |
FVV CSM–4 | 1 db | 492 | 1964 | 2012 óta | |
S típus | 1 db | 611 | 1908 | 1987 óta | |
V típus | 1 db | 1074 | 1912 | 2009 óta | |
G típus | 1 db | 2624 | 1906 | 2012 óta | |
Ganz UV | 4 db | 3873, 3885, 3888, 3898 | 1964 | 2007 óta | |
MWG EP pótkocsi | 1 db | 5869 | 1951 | 2007 óta | |
FP pótkocsi | 1 db | 6010 | 1954 | 2007 óta |
Megszűnt villamosvonalak
|
Budapest megszűnt villamosvonalai | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Viszonylat | Végállomások | Közlekedés ideje | Megszűnés oka, megjegyzés | |||||
1A | Bécsi út / Vörösvári út | Népliget M | 2000–2015 | Összevonásra került az 1-es villamossal. | ||||
1B | Bécsi út | Lehel utca | 2013 | Tehermentesítő betétjárat volt az árvíz idején. Csak hétköznap, a reggeli csúcsidőben közlekedett. | ||||
2A | Közvágóhíd | Március 15. tér | 2015 | Ideiglenes járat a Lánchíd alatti villamosalagút helyreállítási munkálatai idején. Korábban (1973–2013) a 2-es betétjárataként járt a Boráros tér és a Jászai Mari tér között. | ||||
3A | Marx tér (Kádár utca) | Újpest, Vasúti híd | 1964–1974 | |||||
4A | Lágymányosi lakótelep | Császárfürdő | 1963–1972 | A 4-es villamos útvonalának rövidítése miatt megszűnt. | ||||
4B | Lágymányosi lakótelep | Margit híd, budai hídfő | 1963–1964 | Összevonásra került a 4A villamossal. | ||||
5 | Flórián tér | Hévízi úti lakótelep | 1950–1974 | Forgalmát a 18Y jelzésű autóbuszvonal vette át. | ||||
5A | Zsigmond tér | Széll Kálmán tér | 1944 | |||||
5B | Flórián tér | Nagyvárad tér | 1944 | |||||
6A | Tompa utca | Népszínház utca | 1944 | |||||
6B | Rudolf tér | Nyugati pályaudvar | 1944 | |||||
7 | Margit kórház | Margit híd, budai hídfő | 1950–1961 | |||||
7A | Vörösvári út | Nyugati pályaudvar | 1931–1935 | |||||
7i | Fóti út | Rákospalota, Kossuth utca | 1966–1971 | Korábban R jelzéssel közlekedett. | ||||
8 | Újpest, István tér | Január 10. tér | 1955–1980 | Forgalmát a 147-es busz vette át. | ||||
8A | Bajcsy-Zsilinszky út | Kossuth Lajos tér | 1946–1947 | |||||
9 | Batthyány tér | Budafok, Városház tér | 1946–1986 | A BKV kihasználatlanságra hivatkozva megszüntette. | ||||
9A | Móricz Zsigmond körtér | Albertfalva kitérő | 1961–1972 | |||||
10 | Rákospalota, Kossuth utca | Megyeri csárda | 1977–1985 | Forgalmát a 104-es buszcsalád vette át. | ||||
10A | Újpest, Fóti út | Rákospalota, Kossuth utca | 1982–1984 | |||||
10B | Újpest, víztorony | Egyesült Izzó | 1955–1961 | |||||
11 | Káposztásmegyer, Szilas-patak | Angyalföld, Forgalmi telep | 1990–1995 | A 14-es betétjárataként közlekedett. | ||||
12A | Nyugati pályaudvar | Rákospalota-Újpest, MÁV-állomás | 1961–1967 | |||||
13 | Örs vezér tere | Gubacsi út | 1955–2001 | 2001-ben összevonásra került a 63-as villamossal, az új járat a 3-as jelzést kapta. | ||||
13A | Nagyvárad tér | Használtcikk piac | 1978–1980 | |||||
13B | Nagyvárad tér | Mázsa tér | 1980 | A 13-as villamos az M3-as metró építése és a Zalka Máté tér átépítése miatt 1980-ban három részre szakadt. Később a 13B helyett K jelzéssel pótlóbusz indult. | ||||
15 | Jászai Mari tér | Megyeri csárda | 1940–1977 | Forgalmát előbb pótlóbusz, majd 1978-ban a 79-es trolibusz vette át. | ||||
15A | Jászai Mari tér | Váci út | 1963–1977 | |||||
16 | Nyugati pályaudvar | Gyöngyösi utca | 1956–1961 | |||||
16A | Eskü tér | Rudolf tér | 1932–1942 | Jelzése 2-esre módosult. | ||||
16i | Petőfi híd, budai hídfő | Újpest, Fóti út | 1966 | Munkásjárat; 1961 és 1966 között U jelzéssel közlekedett. | ||||
17A | Baross tér | Bosnyák tér | 1941–1942 | Jelzése 27-esre módosult. | ||||
18 | Széll Kálmán tér M | Savoya Park | 1949–2016 | A Budai fonódó villamoshálózat létrejöttével a 17-es és az 56-os villamos közlekedik útvonala nagy részén. | ||||
18A | Albertfalva, kitérő | Savoya Park | 2006–2007 | Az M4-es metró építése miatt a 18-as villamos megosztott útvonalon közlekedett. | ||||
19A | Kelenföldi pályaudvar | Gellért tér (Orlay utca) | 1945 | |||||
20 | Ganz MÁVAG gyár | Ferenc körút | 1963–1977 | Korábban N jelzéssel közlekedett. | ||||
20A | Üllői út | Ferenc körút | 1962–1963 | |||||
21 | Ferenc körút | Nagysándor József utca | 2008–2011 | Korábban 30-as jelzéssel közlekedett, 2011-ben átszámozták 51-esre. | ||||
21A | Ferenc körút | Ferencváros vasútállomás | 2008–2011 | Korábban 30A jelzéssel közlekedett, 2011-ben átszámozták 51A-ra. | ||||
22 | Nagyvásártelep | Boráros tér | 1950–1970 | 1975-ig K jelzéssel pótlóbusz járt helyette, forgalmát részben a 79-es busz vette át. | ||||
22A | Nagyvásártelep | Közvágóhíd | 1967 | A Soroksári úti építkezések miatt a 22-es 1967 nyarán megosztott útvonalon közlekedett. | ||||
23 | Ferencváros, MÁV-állomás | Ferenc körút | 1945–2000 | Az 1-es villamos meghosszabbítása miatt megszűnt. | ||||
23A | Népliget | Közvágóhíd | 1976–1980 | Az M3-as metró II/A szakaszának építési munkálatai miatt a 23-as villamos megosztva közlekedett 1976 és 1980 között. | ||||
23i | Közvágóhíd | Népliget | 1956 | Az 1956-os forradalom kitörése miatt megszüntették. | ||||
24A | Keleti pályaudvar | Nagyvárad tér | 1955–1957 | Jelzése 27-esre módosult. | ||||
25 | Állatkert | Thököly út | 1947–1972 | Forgalmát részben a 72-es trolibusz vette át. | ||||
26 | Akna utca | Orczy tér | 1945–1956 | |||||
26A | Kőrösi Csoma út | Orczy tér | 1942–1956 | |||||
27 | Nagyvárad tér | Keleti pályaudvar | 1957–1959 | |||||
27A | Baross tér | Városliget | 1938 | A Baross téri óvóhely építése miatt a 27-es 1938 októberében megosztott útvonalon közlekedett. | ||||
28C | Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) | Kőbányai út 21. | 2011 | Ideiglenes járat a 37-es pótlása alatt a 37A hétköznap esti, illetve egyes hétvégi meneteinek pótlására. | ||||
28Y | Keleti pályaudvar | Újköztemető | 1970–197? | Temetői járat volt. 1963-tól 1969-ig 28B jelzéssel közlekedett. Megszűnésének pontos időpontja ismeretlen. | ||||
29 | Blaha Lujza tér (Népszínház utca) | BNV főbejárat | 1966–1995 | 1996-ban a BNV 100. évfordulója alkalmából a 100-as jelzést kapta. | ||||
29Y | Baross tér (Festetics György utca) | BNV főbejárat | 1974–1995 | 1996-ban a BNV 100. évfordulója alkalmából a 100Y jelzést kapta. | ||||
30 | Ferenc körút | Nagysándor József utca | 1945–2008 | 1994 és 1995 között a közlekedése szünetelt. 2008-ban átszámozva 21-esre, majd 2011-ben 51-esre. | ||||
30A | Ferenc körút | Könyves Kálmán körút | 2000–2008 | 2008-ban átszámozva 21A-ra, majd 2011-ben 51A-ra. | ||||
31 | Közvágóhíd | Pestszenterzsébet, Szabótelep | 1945–1995 | A közvágóhídi végállomás elbontása miatt megszűnt. | ||||
31A | Határ út | Pesterzsébet, Pacsirtatelep | 1978–1981 | Temetői járat volt. | ||||
31É | Ferenc körút | Pesterzsébet, Pacsirtatelep | 1946–1993 | Azonos jelzéssel autóbuszjáratot indítottak helyette. | ||||
32 | Boráros tér | Pesterzsébet, Szabó-telep | 1945–1962 | |||||
32A | Közvágóhíd | Pesterzsébet, Szabó-telep | 1951–1952 | |||||
32i | Pesterzsébet, Pacsirtatelep | Ganz-MÁVAG | 1966–1975 | 1961 és 1966 között G jelzéssel közlekedett. | ||||
33 | Marx tér | Óbuda, Forgalmi telep | 1950–1981 | Az Árpád híd felújítása és a mai 1-es villamos építése miatt megszűnt, pótlására 33V jelzéssel villamospótló közlekedett 1984-ig. | ||||
33A | Váci út | Óbuda, Forgalmi telep | 1954–1979 | |||||
34 | Közvágóhíd | Kálvin tér | 1949–1951 | |||||
35 | Móricz Zsigmond körtér | Budafok, forgalmi telep | 1947–1951 | |||||
35A | Móricz Zsigmond körtér | Albertfalva, kitérő | 1950–1951 | |||||
36 | Baross tér (Festetics György utca) | Kápolna tér | 1945–1994 | Kihasználatlanságra hivatkozva megszüntették. | ||||
37B | Keleti pályaudvar M | Új köztemető (Kozma utca) | ?–2014 | A 37-es villamos időszakos, temetői betétjárata volt. | ||||
38 | József körút | Bajcsy-Zsilinszky Laktanya | 1945–1970 | Az M2-es metró Fehér út – Deák tér szakaszának átadásával megszűnt. | ||||
38A | Bajcsy-Zsilinszky Laktanya | Mezőgazdasági Kiállítás | 1958 | Sűrítő betétjárat az Országos Mezőgazdasági Kiállítás idején. | ||||
39 | Keleti pályaudvar | Új köztemető | 1927–1932 | Mindenszentekkor közlekedett. | ||||
40 | Pestimre, Vasút utca | Pestszentlőrinc, Béke tér | 1947–1975 | Forgalmát a 93Y busz vette át. | ||||
40A | Kispest, Határ út | Nagyvárad tér | 1945 | |||||
41A | Batthyány tér | Budafok, forgalmi telep | 2007–2008 | |||||
41B | Kamaraerdő | Budafok, forgalmi telep | 1972 | Majális járatként közlekedett április 30-án és május 1-jén. | ||||
42A | Madách tér | Határ út | 1961–1976 | Az M3-as metró első szakaszának átadása miatt szűnt meg. | ||||
42B | Nagyvárad tér | Tóth Árpád utca | 1970–1976 | Temetői járat volt. | ||||
43 | Nagytétény | Budafok, Varga Jenő tér | 1963–1983 | Korábban N jelzésű HÉV-járatként közlekedett. Forgalmát a 3-as buszcsalád vette át. | ||||
43A | Budatétény, Kultúrpark | Budafok, Varga Jenő tér | 1963–1983 | |||||
43B | Nagytétény | Budafok, forgalmi telep | 1972 | Majális járatként közlekedett április 30-án és május 1-jén. | ||||
43É | Móricz Zsigmond körtér | Nagytétény | 1963?–1983 | Útvonalát a Varga Jenő (ma: Városház) térig rövidítették és a 47É jelzést kapta. | ||||
44 | Zugló, Rákos-patak | Baross tér, Keleti pályaudvar | 1945–1995 | Kihasználatlanság és rossz állapotú villamosvágányok miatt megszűnt. Újraindítását és meghosszabbítását tervezték Újpalota felé. | ||||
44A | Zugló, Rákos-patak | Baross tér, Keleti pályaudvar | 1970–1972 | 1972-ben a 44-es a Keleti pályaudvarig rövidült, ezért megszűnt. | ||||
44É | Bosnyák tér | Moszkva tér | 1964?–1972 | 1972 végén megszűnt az Erzsébet hídon a villamosközlekedés, ezért megszüntették. | ||||
44Y | Városliget | Baross tér, Keleti pályaudvar (?) | 1970–197? | Nincs további információ a járatról, a BNV-re közlekedett, lehet, hogy csak 1970-ben. | ||||
45 | Felszabadulás tér | Keleti pályaudvar | 1952–1963 | Korábban 75-ös jelzéssel közlekedett. 1963-ban a 44A jelzést kapta. | ||||
45i | Felszabadulás tér | Keleti pályaudvar | 1966–1968 | 1963-tól 1966-ig „D” jelzéssel közlekedett. Csak nyáron, hétvégente közlekedett. | ||||
46 | Petőfi híd, budai hídfő | Déli pályaudvar | 1958–1962 | 1963-tól „D” jelzéssel közlekedett. | ||||
47A | Madách tér | Albertfalva, kitérő | 1979 | Tehermentesítő járatként közlekedett. | ||||
47É | Móricz Zsigmond körtér | Budafok, Varga Jenő tér | 1983–1984 | Pótlására 3É jelzéssel autóbuszt indítottak. | ||||
48 | Móricz Zsigmond körtér | Albertfalva kitérő | 1954–1957 | |||||
48A | Nyugati pályaudvar | Albertfalva kitérő | 1957–1960 | Szerepét a 47-es villamos vette át. | ||||
49A | Madách tér | Kelenföldi pályaudvar | ~1960–1963 | |||||
49É | Moszkva tér | Kelenföldi pályaudvar | ~1960–1996 | Azonos jelzéssel autóbuszjáratot indítottak helyette. | ||||
50A | Kispest, Határ út | Kispest, Villanytelep | 1980–1994 | |||||
51B | Használtcikk piac | Pestimre, Vörös fény utca | 1968 | |||||
52A | Kispest, Határ út | Pesterzsébet, Gubacsi út | 1981–1983 | |||||
52B | Marx tér, Nyugati pályaudvar | Kálvin tér | 1976 | Az M3-as metró Kálvin téri építési munkálatai miatt az 52-es 1976 nyarán egy hónapig megosztott útvonalon közlekedett. | ||||
52É | Kálvin tér | Pestlőrinc, Béke tér | 195?–1976 | Az M3-as metró első szakaszának átadása miatt szűnt meg. A Nagyvárad tér és a Béke tér között 50É jelzéssel új járatot indítottak helyette. | ||||
53 | Marx tér | Határ út | 1957–1963 | |||||
53A | Marx tér | Nagyvárad tér | 1957–1963 | |||||
54 | Nagyvárad tér | Pestimre, alsó vasútállomás | 1957–1961 | Megszűnése után az 51-es útvonalát meghosszabbították. | ||||
55 | Árpád híd | Rákospalota, Kossuth utca | 1945–1982 | Az M3-as metró III/A (Élmunkás tér – Árpád híd) szakaszának építése miatt megszűnt. | ||||
55 (Éjszakai járat) |
Árpád híd | Rákospalota, Kossuth utca | 1951–1982 | |||||
55A | Deák utca | Rákospalota, Kossuth utca | 1971–1974 | Az Árpád úti villamosfelüljáró bontási munkálatai miatt az 55-ös villamos 3 évig megosztott útvonalon közlekedett. | ||||
57 | Császárfürdő | Csörsz utca | 1971–1972 | A szentendrei HÉV meghosszabbítási munkálatai alatt közlekedett. | ||||
58 | Budagyöngye | Zugliget | 1955–1977 | Korábban 81-es jelzéssel közlekedett. A Zugligeti úti villamosvágányok rossz állapota miatt megszűnt, 1977 elején két szakaszra vágták. Megszűnése után 58V jelzéssel pótlóbuszt indítottak. | ||||
60A | Keleti pályaudvar | Szarvas tér | 1965–1970 | |||||
61A | Móricz Zsigmond körtér | Vitézek tere | 1945 | |||||
63 | Örs vezér tere | Mexikói út | 2000–2001 | 2001-ben összevonásra került a 13-as villamossal, az új járat a 3-as jelzést kapta. | ||||
64 | Füredi út | Bosnyák tér | 1933–1979 | 1980 elejéig pótlóbusz közlekedett helyette, forgalmát a 82-es trolibusz vette át. | ||||
64A | Mogyoródi út | Bosnyák tér | 1960–1964 | |||||
65 | Rákospalota MÁV-telep | Rákospalota, Czabán Samu tér | 1954–1980 | |||||
65 (Éjszakai járat) |
Rákospalota, Pestújhely | Thököly út | 19??–1980 | |||||
65A | Rákospalota, Pestújhely | Thököly út | 1965–1970 | |||||
66 | Nagyszombat utca | Móricz Zsigmond körtér | 1945–1971 | A Nagyszombat utcai hurok elbontása miatt megszűnt. | ||||
66A | Török utca | Boráros tér | 1950–1952 | |||||
67 | Baross tér, Keleti pályaudvar | Rákospalota, MÁV-telep | 1945–1997 | A Mexikói úti villamosvágányok rossz állapota miatt megszűnt, pótlására a 67V jelzéssel pótlóbusz indult. | ||||
67A | Baross tér, Keleti pályaudvar | Rákospalota, MÁV-telep | 1970–1972 | Az M2-es metró második szakaszának átadása miatt a 67-es útvonala a betétjárat útvonalára rövidült le. | ||||
68 | Keleti pályaudvar | Örs vezér tere | 1945–1976 | A Nagy Lajos király úti pályafelújítás ideje alatt szünetelt, majd a munkálatok befejeztével a villamos nem indult újra. | ||||
68 (Éjszakai járat) |
Mogyoródi út | Március 15. tér | 1957–196? | Jelzése 68A-ra módosult. | ||||
68A | Mogyoródi út | Március 15. tér | 196?–1972 | Jelzése 68É-re módosult. | ||||
68É | Keleti pályaudvar | Március 15. tér | 1972–1976 | A 68-as járattal együtt megszűnt, helyette a 89A járatot hosszabbították meg az Örs vezér teréig. | ||||
69A | Mexikói út | Rákospalota MÁV-telep | 1997 | A 67-es részleges pótlására indult. | ||||
69É | Baross tér, Keleti pályaudvar | Újpalota, Erdőkerülő utca | 1973–1980 | 173É jelzéssel autóbuszjáratot indítottak helyette. | ||||
71 | Baross tér | Berlini tér | 1915–1939 | |||||
72 | Óbudai kocsiszín | Margit híd, budai hídfő | 1945–1950 | A Lajos utcai villamosközlekedés felszámolása miatt szűnt meg. | ||||
72A | Zsigmond tér | Batthyány tér | 1946–1947 | |||||
73 | Boráros tér | Óbuda, Vörösvári út | 1921–1933 | |||||
75 | Keleti pályaudvar | Március 15. tér | 1945–1952 | Jelzése 45-ösre módosult. | ||||
75A | Keleti pályaudvar | Hadnagy utca | 1932 | |||||
76 | Keleti pályaudvar | Déli pályaudvar | 1933–1944 | |||||
77 | Nyugati pályaudvar | Szépilona | 1926–1930 | |||||
79 | Nyugati pályaudvar | Városmajor | 191?–1926 | |||||
80 | Etele tér, Kelenföldi pályaudvar | Szent János kórház | 1999 | A Déli pályaudvar építési munkálatai alatt közlekedett. | ||||
81 | Moszkva tér | Zugliget | 1945–1955 | Jelzése 58-asra módosult. | ||||
81A | Széll Kálmán tér | Szépilona | 1945 | |||||
83 | Moszkva tér | Hűvösvölgy | 1945–1955 | Jelzése 56-osra módosult. | ||||
85 | Hermina út | Rácfürdő | 1920 | |||||
87 | Újpest kocsiszín | Megyeri csárda | 1945–1954 | A 10-es villamos meghosszabbodása miatt megszűnt. | ||||
87A | Újpest, vasúti híd | Fóti út | 1947–1954 | |||||
88 | Kálvin tér | Nagyvásártelep | 1947–1949 | Jelzése 33-asra módosult. | ||||
88A | Boráros tér | Nagyvásártelep | 1943–1944 | |||||
89 | Kálvin tér | Nagyvásártelep | 1946–1949 | Jelzése 34-esre módosult. | ||||
90 | Marx tér | Rákospalota, Kossuth utca | 1939–1955 | Jelzése 12-esre módosult. | ||||
90A | Újpest, Széchenyi tér | Rákospalota, MÁV-állomás | 1950–1953 | Jelzése 62-esre módosult. | ||||
91 | Marx tér | MÁV Landler Jenő Üzem | 1939–1955 | Jelzése 14-esre módosult. | ||||
91A | Újpest kocsiszín | Istvántelki főmühely | 1946–194? | Éjszakai járat volt. | ||||
92 | Nyugati pályaudvar | Újpest, Szent István tér | 1945–1952 | |||||
92A | Nyugati pályaudvar | Béke tér | 1947–1952 | |||||
93 | Megyeri út | Újpest, Szent István tér | 1945–1955 | |||||
100 | Blaha Lujza tér (Népszínház utca) | BNV főbejárat | 1996 | |||||
100Y | Baross tér, Keleti pályaudvar | BNV főbejárat | 1996 | |||||
118 | Budagyöngye | Albertfalva, kitérő | 2003–2007 | Lényegében a 18-as betétjárata volt, megszűnése előtt BKV Plusz megjelölést kapott. | ||||
M | Baross tér | Mezőgazdasági Kiállítás | 1958 | Ideiglenes járat az Országos Mezőgazdasági Kiállítás idején. |
Kocsiszínek
A BKV által üzemeltetett villamosjáratokat kilenc kocsiszín állítja ki: Angyalföld, Baross, Budafok, Ferencváros, Hungária, Kelenföld, Száva, Szépilona, Zugló, illetve a fogaskerekűt (60) a Városmajor.
Összesen 22 kocsiszín létesült Budapesten,[206] ezekből ma már csak 9 üzemel. Több kocsiszínt új telephelyek létesítése vagy a villamoshálózat felszámolása miatt zártak be, ilyen volt pl. az Újpest kocsiszín, melyet a Váci úti villamos megszűnése miatt zártak be.
Név | Létesítő vállalat | Cím | Létesítés éve | Viszonylatok | Járművek | Legközelebbi megálló |
---|---|---|---|---|---|---|
Angyalföld kocsiszín | BURV | IV. kerület, Pozsonyi utca 1. | 1896 | 1, 12, 14 | •Tatra T5C5 •Tatra T5C5K2 |
Angyalföld kocsiszín |
Baross kocsiszín | BVVV | VIII. kerület, Baross utca 132. | 1889 | 1, 17, 28, 28A, 37, 41 | •Ganz CSMG •Tatra T5C5 |
Orczy tér |
Budafok kocsiszín | BBVV | XI. kerület, Fehérvári út 247. | 1899 | Jelenleg felújítás alatt | Budafok kocsiszín | |
Ferencváros kocsiszín | BVVV | IX. kerület, Könyves Kálmán körút 7. | 1904 | 2, 19, 24, 28, 28A, 37, 37A, 51, 51A | •Ganz CSMG •Ganz KCSV–7 •TW 6000 |
Ferencváros vasútállomás |
Hungária kocsiszín | BVVV | VIII. kerület, Törökbecse utca 1. | 1912 | 1, 3, 4, 6, 17, 19 | •Siemens Combino Supra •CAF Urbos 3 |
Hidegkuti Nándor Stadion |
Kelenföld kocsiszín | BKVT | XI. kerület, Bartók Béla út 137. | 1912 | 19, 47, 47B, 48, 49 | •Ganz CSMG | Csóka utca |
Száva kocsiszín | BVVV | IX. kerület, Üllői út 197. | 1913 | 3, 42, 50, 52 | •TW 6000 •CAF Urbos 3 |
Határ út M |
Szépilona kocsiszín | BKVT | II. kerület, Budakeszi út 9-11. | 1870 | 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61 | •Tatra T5C5K | Budagyöngye |
Zugló kocsiszín | BKVT | XIV. kerület, Thököly út 173. | 1899 | 3, 62, 62A, 69 | •TW 6000 | Bosnyák tér |
Városmajor kocsiszín | Internationale Gesellschaft für Bergbahnen, Basel | XII. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 14-16. | 1874 | 60 | •SGP motorkocsi •SGP pótkocsi |
Városmajor |
Megszűnt kocsiszínek
Név | Létesítő vállalat | Cím | Létesítés éve | Megszűnés ideje | Egyéb | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Aréna úti kocsiszín | BVVV | VI. kerület, Aréna út | 1889 | 1896 | Villamosüzemi eredetű kocsiszín. Az M1-es metróvonal telephelyévé, majd főműhellyé alakították át, végül a MÁV kórház tulajdonába került. | ||
Csömöri úti kocsiszín | PKVT | Lóvasúti eredetű kocsiszín. Elbontották, helyén lakóházak épültek. | |||||
Damjanich utcai forgalmi telep | PKVT | VII. kerület, Damjanich utca 15. | 1869 | 1997 | Lóvasúti eredetű kocsiszín. Volt főműhely, áramfejlesztő telep, sínautógarázs, áramátalakító és troligarázs is. Épületében jelenleg élelmiszer-áruház működik. | ||
Kispest kocsiszín | BLVV | XIX. kerület, Üllői út 266. | 1887 | 1976. december 31. | 1947-ben tűz keletkezett a kocsiszínben, a tűzesetben 70 motor- és 6 pótkocsi kiégett.[53] Épületében 1999 óta élelmiszer-áruház működik. | ||
Kőbánya kocsiszín | PKVT | X. kerület, Kőrösi Csoma Sándor út 27. | 1868 | 1949 | Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. Megszűnése után teherautó-garázsként üzemelt, míg 1967-ben lerombolták és helyére lakóházakat építettek. 1897-ig Kőbánya forgalmi telep volt a neve. | ||
Nyugati pályaudvar kocsiszín | BVVV | VI. kerület, Teréz körút | 1887 | 1889 | A nagykörúti próbavillamos ideiglenes kocsiszínje volt. | ||
Óbuda kocsiszín | BKVT | III. kerület, Vörösvári út 111-117. | 1907 | 1996. április 1. | |||
Pálffy telep | BKVT | II. kerület, Feketesas utca 3. | 1869 | 1990-es évek elején | Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. Volt villamosfőműhely, áramfejlesztő telep, villamoskocsiszín, trolibuszfőműhely és áramátalakító is. | ||
Rákospalota kocsiszín | BVKV | nincs adat | 1903 | nincs adat | A BVKV elődjének állomása volt, később mozivá épült át. | ||
Újpest kocsiszín | PKVT | XIII. kerület, Váci út 201. | 1866 | 1982. július 1. | Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. A remiz épületében élelmiszer-áruház működik. Mellette áll az egykori lóvasúti épület, a „Bagolyvár”. | ||
Üllői úti kocsiszín | PKVT | (a mai Üllői út 115. helyén) | 1869 | nincs adat | Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. Elbontották, helyén lakóházak épültek. | ||
Vágóhíd kocsiszín | BKVT | IX. kerület, Soroksári út 60. | 1887 | 1995 | Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. Az 1876-ban épült forgalmi telep helyén építették fel. Több funkciót is betöltött üzemelése során: volt UV-főműhely, illetve HÉV-dízelműhely is, ez utóbbi 1998-ban szűnt meg. 2000-ben lebontották a telep épületeit, a déli oldalán 2006-ban meghosszabbították a Kvassay Jenő utat. 2012 óta nyaranta a Budapest Park szórakozóhely üzemel az egykori kocsiszín parlagon maradt területének legnagyobb részén. | ||
Teherszállítási telephelyek | |||||||
Horog utcai telep | nincs adat | X. kerület, Horog utca 1. | 1888 | 1995 | Az egykori kőbányai gyárakat és üzemeket szolgálta ki. |
A tervezett villamosvonalak
A BKK célja a legmagasabb szintű közlekedési szolgáltatást nyújtani a fővárosban közlekedőknek, ezért a tervezett változásokról kikérik a lakosság véleményét is.[207]
Jelenleg társadalmi egyeztetésen lévő ötletek | ||||
---|---|---|---|---|
Viszonylat | Végállomások | Bevezetés időpontja | Megjegyzés | |
Jelenleg (2024. december) nincs társadalmi egyeztetésen villamoshálózatot érintő változás. |
Aktuális fejlesztések | ||||
---|---|---|---|---|
Viszonylat | Végállomások | Bevezetés időpontja | Megjegyzés | |
Jelenleg (2024. december) nincs villamoshálózatot érintő változás. |
A budapesti villamosok a művészetben
A budapesti villamosok számos írót, költőt, zenészt, festőt, stb. megihlettek az évtizedek során
- A villamosok.hu irodalmi válogatása
- Babits Mihály: Haza a telepre
- Babits Mihály: Május huszonhárom Rákospalotán
- Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig [1]
- Boros Géza: 56-os villamos [2]
- Csuhai István: Mi a villamos? [3]
- Első Emelet: Lány a villamoson. YouTube
- Fenyő Miklós: Csavarog a villamos. YouTube
- Fodor András: 61-es villamos
- Gallai Péter-Fábri Péter: A híd felé [4]
- Gárdonyi Géza: Villamos kocsin
- Györe Balázs: A Siroki utcában (Városkép) [5]
- Kati és a Kerek Perec: Villamos szerelem [6]
- Kosztolányi Dezső: Özvegy a villamosban
- László Gyula: A csavargó villamos [7]
- Mándy Iván: A villamos [8]
- Mulatós dalok: A 46-os sárga villamoson [9]
- Mulatós dalok: Hétre ma várom a Nemzetinél… [10]
- Nagy Lajos: A villamos-állat (a Képtelen természetrajzból) [11]
- Örkény István: Fohász [12]
- Presser Gábor: Altatódal felnőtteknek (Holnap jön egy villamos) [13]
- Presser Gábor: A villamos kettőt csöngetett [14]
- Szabó István: Budapesti mesék
- Tolcsvay László-Bródy János: Az első villamos
- Tóth Árpád: Körúti hajnal
Képek
-
Új típusú villamos az 1930 előtti évekből.
-
Ganz UV típusú villamos Budapesten. A két motorkocsi közé egy pótkocsi is csatolható. UV 1956-tól 2007-ig közlekedett.
-
Combino Supra 2004
-
A Combino Supra Budapest NF12B a Széll Kálmán téren.
-
Az 56-os villamos (típus: Tatra T5C5K) a Széll Kálmán téri hurokban.
-
A 61-es villamos (típus: Tatra T5C5K) a Széll Kálmán téren.
-
A 3889-es pályaszámú UV motorkocsi a Batthyány téren.
-
UV szerelvények a Deák Ferenc téren.
-
A forgalomból kivont Hungaroplan kísérleti villamos a Haller utcánál 2003-ban.
-
KCSV5-ös (1303-as) tanulójáratként a Gubacsi úton
-
TW 6000-esek a zuglói kocsiszín előtt.
-
A tehervillamosok, a Mukik.
-
49-es villamos a Kiskörúton.
Megjegyzések
Hivatkozások
- ↑ a b c d Legát 2008 13. oldal
- ↑ Legát 2008 12. oldal
- ↑ a b c d e f g h i Legát–Nagy–Zsigmond 2010 8. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 10., 12. oldal
- ↑ Legát 2008 12–13. oldal
- ↑ a b c d Legát–Nagy–Zsigmond 2010 12. oldal
- ↑ a b A budapesti villamosok négyjegyű pályaszámrendszere. Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 15., 72., 98., 118., 128., 142., 166., 188., 198., 200., 207., 216., 224., 244., 246., 254., 258., 262., 281., 284., 286. oldal
- ↑ a b BSzKRt. menetrend – Érvényes: 1930. szeptember 15.-től. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d e f g h 120 éves a budapesti villamos vasúti közlekedés. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b A 3600-as motorkocsik állománya. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b 100 éves a villamos Első rész . YouTube
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 40., 240. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 192., 199. oldal
- ↑ a b c d Legát–Nagy–Zsigmond 2010 205. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 195. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 213., 219. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 26., 70.
- ↑ a b Legát 2008 74. oldal
- ↑ a b c d e Változások 1990–1999. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát 2008 76. oldal
- ↑ a b c d e f g h Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében (2010–2019). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Az 1-es és 3-as villamosvonalak rekonstrukciójához kapcsolódó ütemezett vágányzárak. villamosok.hu/balazs. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Átadták az 1-es villamos meghosszabbított szakaszát. Origo.hu, 2015. március 20. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b A BKK bemutatja a budai fonódó villamoshálózat forgalmi rendjét. Budapesti Közlekedési Központ, 2016. január 5. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Teljes a budai fonódó villamoshálózat március 14-étől. Budapesti Közlekedési Központ, 2016. március 10. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b BKV Zrt. (2008. augusztus). „Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától” (PDF). tájékoztató füzetek, 2. o. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b Ismét változott az 1-es villamos pótlása, ütemterv szerint folytatódik a felújítás. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. április 9. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Tart a felújítás az 1-es villamos zuglói szakaszán is. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. június 6. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Szeptember 21-e és 27-e között vágányépítési munkák miatt jelentősen változik több dél-budai villamosjárat közlekedése. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d e f g h A BKV története 1. rész: A közösségi közlekedés kialakulása. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2008. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b A Fővárosi Villamosvasút története - 1. rész. YouTube
- ↑ A Szépilona kocsiszín története. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 6. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 6., 8. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 64. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 42. oldal
- ↑ a b c d e f g Legát–Nagy–Zsigmond 2010 294. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 10. oldal
- ↑ a b c Legát–Nagy–Zsigmond 2010 102. oldal
- ↑ a b c d A dél-pesti közúti vasút krónikája. iho.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Az óbudai kocsiszín története (1907-1996). Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát 2008 17. oldal
- ↑ Legát 2008 17–18. oldal
- ↑ Középbejáratú ikerkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Középbejáratú távkapcsolású motorkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Középbejáratú pótkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 221. oldal
- ↑ A 3600-as kocsik és az UZ-k. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ A fővárosban is jobbra hajts!. iho.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 65. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 40. oldal
- ↑ a b Legát 2008 32. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 32. oldal
- ↑ a b c Legát–Nagy–Zsigmond 2010 34., 50. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 21. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 67. oldal
- ↑ a b Legát 2008 37. oldal
- ↑ a b Legát 2008 38. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 289., 291., 295–297. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 40–41. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 261. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 80–81. oldal
- ↑ UV típusú villamos motorkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 41. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 81. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 273. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 34. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 257. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 252. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 113. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 131., 270. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 252., 270. oldal
- ↑ A BKV története 1968-tól napjainkig. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 126. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 186., 195., 205., 231., 252., 279. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 61–62. oldal
- ↑ Villamosok Óbudán egykor és most VII.. hampage.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 34., 106., 244., 266. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 141. oldal
- ↑ a b c d e f g h Változások 1970–1979. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 34., 62., 106., 113. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 199. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 259. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 23., 137. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 279. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 158. oldal
- ↑ Pesterzsébet elvesztett vágányai II.. hampage.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 169
- ↑ a b c Legát–Nagy–Zsigmond 2010 247. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 189. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 87. oldal
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 195., 223., 231. oldal
- ↑ Kispest kocsiszín. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 193. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 91. oldal
- ↑ Ganz nyolctengelyes csuklós villamos motorkocsi – '70-es évek. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 169. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 261. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 263. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 195, 223, 231. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 226. oldal
- ↑ 1980-as FSZU kivonat. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 219. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 57. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 75., 174. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 26, 79, 87, 241. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 26, 241. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 70. oldal
- ↑ Újpest kocsiszín. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 199. oldal
- ↑ Változások 1980–1989. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 16. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 70. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 87. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 131. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 181. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 158. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 270. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 87. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 287. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 16., 131., 164. oldal
- ↑ a b c d e f g h i Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében (2000–2009). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Társadalmi egyeztetés – A 2-es és 2A járatok közlekedésének módosítása. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Társadalmi egyeztetés – A 2-es és 2A járatok közlekedésének módosításáról. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ 1-es villamos vonalának felújítása. [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Ütemterv szerint halad az 1-es villamos felújítása. Budapesti Közlekedési Központ, 2013. december 13. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Ütemterv szerint az 1-es villamosvonal déli szakaszán is megkezdődnek a felújítási munkák. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. január 21. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Újra jár az 1-es villamos Óbudán és az Árpád hídon. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. május 4. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Újra jár az 1-es villamos a Puskás Ferenc Stadion és a Közvágóhíd között. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. szeptember 5. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Gyorsabban, kényelmesebben az 1-es villamos teljes, felújított vonalán. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. november 21. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Villamos jár az 1-es vonal újbudai szakaszán. Origo.hu, 2015. március 1. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Elkezdődött a 3-as villamosvonal rekonstrukciója – Forgalmi változások. Budapesti Közlekedési Központ, 2013. október 31. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Figyelem! Szombattól megváltozott a 3-as villamos pótlási rendje a felújítás alatt. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. április 25. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Megváltozott a 3-as villamos felújítás miatti pótlási rendje. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. június 2. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ A Nagy Lajos király útján folytatódik a 3-as villamosvonal felújítása. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. június 27. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Forgalomba helyeztük a 3-as villamos megújult szakaszait Zuglóban és Kőbányán. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ November 9-éig pályakarbantartás miatt változik a 3-as, a 62-es, a 62A és a 69-es villamos közlekedése. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. október 17. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Péntektől a Nagykőrösi út és a Gubacsi út között is megkezdődik a 3-as villamosvonal felújítása. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. október 29. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ November 10-én átadtuk a forgalomnak a 3-as villamos teljes zuglói szakaszát. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. november 9. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Újra teljes vonalán jár a 3-as villamos. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. november 29. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Jövő nyárig pótlóbusz jár a 17-es villamos helyett – Nyáron a Budai fonódó munkálatai is elkezdődnek. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. április 15. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Megkezdődött a budai fonódó villamoshálózat kivitelezése. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Mérföldkőhöz érkezett az „1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig” tárgyú uniós finanszírozásból megvalósuló projekt. Budapesti Közlekedési Központ, 2016. október 17. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ A 42-es villamosvonal fejlesztése. Budapesti Közlekedési Központ, 2011. augusztus 25. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ 42-es villamos meghosszabbítása. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d Ganz nyolctengelyes csuklós villamos motorkocsi. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b A korszerűsített hajtásrendszerű Ganz csuklós villamosok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c Tatra T5C5 típusú villamosok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d Tatra T5C5 és Tatra T5C5K járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ A Tatra T5C5K2 újdonságai a Villamosoktatás honlapon. villamosoktatas.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ A TW 6000-es típusú hannoveri villamos – A BKV 1500-asa. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Újabb hannoveri villamosok érkezhetnek. index.hu. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ a b c d e f g DÜWAG TW 6000 és LHB TW 6000 járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ Újabb kontingens Hannoverből. Kemsei Zoltán (iho.hu). (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ a b A budapesti Combino villamosok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ 37 helyett 47 darab új villamos érkezik Budapestre. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. március 3. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ PDF olvasó. www.magyarkozlony.hu. (Hozzáférés: 2016. május 28.)
- ↑ Újabb akadálymentes villamosok és trolibuszok állnak forgalomba Budapesten. Budapesti Közlekedési Központ, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Járművek. online.winmenetrend.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Ganz CSMG és Ganz KCSV–7 járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Siemens Combino Supra járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ CAF Urbos 3 járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Combino-rekord: a világ leghosszabban javított villamosa?. Király Dávid – BKV-figyelő, 2016. június 22. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c A 3600-as motorkocsik állománya. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ A 3600-as kocsik és az UZ-k. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Miért hívták Stukának a villamost?. hamster.blog.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Modernizált UV (MUV) típusú villamos motorkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d e Az FVV "házi" csuklós villamos. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d A házi csuklósok listája – Budapest, 1100-asok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d e A házi csuklósok listája – Budapest, 1200-asok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ BKV-Hungaroplan kísérleti hattengelyes csuklós villamos motorkocsi. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d e 2900-as kocsik (BVVV L típus). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Nosztalgia járművek – 436. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ A 2900-as és 3000-es motorkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Nosztalgia járművek – 492. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ A házi csuklósok listája – Debrecen. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Újra Bengáli Budapesten!. hamster.blog.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Nosztalgia járművek – 611
- ↑ a b c BKVT S típusú villamosok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b A BKVT S típusú motorkocsija. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c d Nosztalgia járművek – 1074. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ BKVT V típus (1000-es sorozat). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b Nosztalgia villamosok és járműparádé Kamaraerdőben. villamosfoto.fw.hu. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ Nosztalgia járművek – 2624. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c BVVV 2500-3000-esek állománya. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ a b c A 2624-es - Budapest "új" nosztalgiavillamosa. hampage.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Villamosparádé november 25-én (programajánló). hamster.blog.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ Nosztalgia járművek – 3898-3873. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ Nosztalgia járművek – 3885-3888. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ a b c Karácsonyi díszbe öltözött a BKV is. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ Karácsonyi „fényvillamos”. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ Karácsonyi fényvillamos. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2012. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ „Mindig péntek”. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2012. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ Fényvillamos 2012-ben is!. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ Ötödik alkalommal indult útjára a fényvillamos. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ Az év utolsó hónapjában is útra kelnek nosztalgiajárataink. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ Fényvillamos 2015-ben is. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ Január 9-én este fotós nosztalgiajáratként közlekedik a fényvillamos. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ Még több vonalra visz ünnepi hangulatot az idei fényvillamos. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ a b c d e 5800-5900-as sorozatú pótkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ Nosztalgia járművek – 5869. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ a b Nosztalgia járművek – 6010. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ a b A 6000-es sorozatú pótkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ Másfél évszázad III. 1987 278–279. oldal
- ↑ Előzetes egyeztetés tömegközlekedési változásról. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
Források
- ↑ Másfél évszázad III. 1987: Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
- ↑ Legát 2008: Legát Tibor: Közlekedik a főváros. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2008. ISBN 9789637052774
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010: Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. ISBN 9786155009150