BKVT S típus
BKVT S típus | |
Felújított S típusú motorkocsi a Mester utca megállónál 1938-ban | |
Gyártási adatok | |
Gyártó | Schlick, Weitzer, Ganz |
Gyártásban | 1907–1909 |
Pályaszámok | 551–600, 611–690 / 1800–1929 (motorkocsi) / 1700–1787 (ikerkocsi) |
Utasparaméterek | |
Szállítható személyek száma | 15 / motorkocsi: 45 / ikerkocsi: 90 fő |
Ülőhelyek száma | 27 / motorkocsi: 19 / ikerkocsi: 38 db |
Méretek | |
Tömeg | 11000 / motorkocsi: 1200 / ikerkocsi: 19600 kg |
Ütközők közötti hossz | 9300 / motorkocsi: 9320 / ikerkocsi: 18920 mm |
Szélesség | 2250 mm |
Tengelytávolság | 4500 mm |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Műszaki adatok | |
Engedélyezett sebesség | 40 km/h |
Váz | fa |
Motor | GE 58 / különböző motorok (ikerkocsi) |
Tengelyek száma | 2 |
Teljesítmény | 2 x 37 / ikerkocsi: 2 x 52,5 és 4 x 37 közötti LE |
Kézifék | kerekes |
Légsűrítő | HBZ |
Menetkapcsoló | Unió / SS 907 (ikerkocsi) |
A BKVT S típusú motorkocsi a Schlick, a Weitzer és a Ganz gyárak által egységesen gyártott villamos motorkocsi-sorozat, amit 1907 és 1909 között gyártottak a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságnak. A járművekből 130 darab készült; pályaszámuk 551 és 600, valamint 611 és 690 között volt.
611-es kocsi
[szerkesztés]Az eredetileg 611-es pályaszámú kocsit 1961-ben ikerkocsisra alakították át, s társával együtt az 1714–1715-ös számot kapta, majd az 1970-es években selejtezték, bár 1982-ben alkalmanként nosztalgiamenetként volt használatban. Az ikerkocsi 1714-es része már 1975-ben a Közlekedési Múzeum védelme alatt állt, az 1715-öst pedig végül 1987-re, a budapesti villamosközlekedés megindulásának 100. évfordulójára állították vissza az eredeti állapotába, ekkor kapta vissza a 611-es számot is. Napjainkban is közlekedik nosztalgiakocsiként, 2019-ben az N2-es és N19-es nosztalgiajáratokon közlekedett.
1820-as kocsi
[szerkesztés]Eredetileg 571-es pályaszámmal került forgalomba, majd 1924-ben az egész villamosflotta új pályaszámot kapott, s ebből eredően 1820-as lett a száma. A BSZKRT-időszak végéig a motorkocsin csupán kisebb változtatásokat végeztek, kézi jelzőlámpát szereltek fel, a befelé nyitható ajtókat a Hűvös–Tóbiás-féle lecsaphatóra cserélték, és módosításon esett át az ülések elrendezése. Az 1950-es években újabb átszámozás és ikerkocsira történő módosítás után 1714–1715-ös pályaszámú ikerkocsiként közlekedett tovább. Az 1970-es években vonták ki a forgalomból. 2018-ban újították fel a BKV alapításának 50. évfordulójára, e járművet a BSZKRT arculatával, korabeli pályaszámát is visszakapta. Ez is a BKV nosztalgiajármű-állományának része, 2019-ben az N2-es és N19-es nosztalgiajáratokon közlekedett.
Források
[szerkesztés]- BKVT 611 nosztalgia jármű. bkv.hu. (Hozzáférés: 2019. május 10.)
- BKK Nosztalgiajártatok. bkk.hu. (Hozzáférés: 2019. május 10.)
- A BKVT S típusú kocsija. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2019. május 10.)
- BKVT S típusú villamosok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2019. május 10.)
További információk
[szerkesztés]- Bosnyák László: A B.K.V.T. "S" típusú villamosok története, a B.Sz.K.Rt. 1820-as motorkocsi felújítása; közrem. Keller László, Komjáthy Zoltán VTTE, Budapest, 2018 (VTTE közlekedéstörténeti füzetek sorozat)