Porozina
| Porozina | |
 | |
| Porozina látképe előtérben a kompkikötővel. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Kristijan Jurjako |
| Irányítószám | 51557 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 28 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 20,53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 55 m |
| Terület | 1,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 55″, k. h. 14° 17′ 13″45.132000°N 14.287000°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 55″, k. h. 14° 17′ 13″45.132000°N 14.287000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Porozina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Porozina (olaszul: Faresina) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Cres szigetének északi részén Cres városától 22 km-re északnyugatra, a sziget északnyugati partján, az Isztria-félszigettel szemben fekszik. Cres szigete ezen ponton fekszik legközelebb a kontinenshez, kompjárat köti össze az isztriai Zagorjével. A település mára már két részből áll. A part melletti régi Porozinából és a kikötő feletti dombon épült új Porozinából, ahol az elmúlt húsz évben hétvégi házak épültek.
Története
[szerkesztés]A kikötő feletti dombon az ókorban világítótorony állt, mely alapján a hely a „Pharum insulae” nevet kapta. Ebből lett az olasz "Faresina", majd a horvát "Porozina" név. A 15. században a ferences atyák Szent Miklós tiszteletére kolostort és gótikus templomot építettek ide. Az épületek még ma is láthatók a falu feletti dombtetőn. A kolostor a ferences harmadrendhez tartozott, akik a 13. században még ószláv liturgikus nyelven miséztek. A templomot többször is kifosztották, majd a 16. században fel is gyújtották. A templom újjáépítve a mai napig fennmaradt, a kolostor épülete azonban a 18. század vége óta elhagyatva üresen állt és 1843-ban nagyrészt összeomlott. Falai ma is emelet magasságban állnak a templom mellett. A maradványokból ítélve végső formájában reneszánsz stílusú volt. A sziget többi részével együtt 1822-től osztrák uralom alatt állt, majd 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1890-ben 10, 1910-ben 3 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. A korábban szinte néptelen település kedvező fekvésének, a kompjáratnak és a turista forgalomnak köszönhetően az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött, kedvelt üdülőhellyé vált. 2011-ben már 31 állandó lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 10 | 5 | 3 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2 | 3 | 0 | 0 | 20 | 31 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére szentelt gótikus temploma[4] a 15. században épült. A 16. században felgyújtották, de ezután újjáépítették, majd barokk stílusban építették át. A templomban a templom alapítóinak, Petris és Bokina cresii patríciusoknak a sírkövei találhatók, később gravírozott dátumokkal, glagolita betűkkel.
- Az egykori ferences kolostor harmadrendi romjai a templom mellett emeletnyi magasságban állnak. A 16. századi épületmaradványokon barokk átépítés nyomai láthatók. A kolostort 1843-ban szüntették meg.
- A kolostor körül egykori erődfalak maradványai látszanak négyszögletes, sokszögű és hengeres tornyok alapfalaival.
- A Porozina közelében található Prestenica-világítótorony[5] épülete az Adria keleti partjának egyik világítótornya, amelyet a Központi Tengerészeti Hatóság a vasúti pályatesteknek a kikötőkbe történő kiépítésekor terveztetett és építtetett. A Prestenica-fokon található világítótornyot 1872-ben adták át. Feladata, hogy jelezze a Vela Vrata és a Fiumei-öböl bejáratát. A világítótorony a fiumei kikötő felé vezető tengeri világítótorony rendszer része, amely a Magyarországot a tengerrel összekötő vasút építésével összefüggésben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-130.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1858.
