Ószelec
| Ószelec (Hozelec) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1243 | ||
| Polgármester | Jozef Pavligovský | ||
| Irányítószám | 059 11 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 766 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 217 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 683 m | ||
| Terület | 4,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 01′ 58″, k. h. 20° 20′ 43″49.032778°N 20.345278°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 58″, k. h. 20° 20′ 43″49.032778°N 20.345278°E | |||
| Ószelec weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ószelec témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ószelec (1899-ig Hozelecz, szlovákul: Hozelec, németül: Hohesalz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 4 km-re délkeletre, a Hernád és a Poprád között található.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. században már létezett, az úgynevezett lándzsásfalvak közé tartozott. 1280-ban említik először, 1429-ben „Hozulcz”, 1505-ben „Wezelcz” néven szerepel. A Horváth, Okolicsányi és 1848-ig a Máriássy család birtoka. 1693-ban 100 lakosa volt. 1787-ben 28 házában 227 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOZOLECZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Poprádhoz fél mértföldnyire, Gánócznak filiája, ’s az Uraságoknak kastéllyaival, ’s gazdasági épűlettyeikkel jelesítetik, határjának 1/4 része sovány; de más javai jelesek.”[2]
1828-ban 31 háza és 221 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hozelecz, tót falu, Szepes vmegyében, Ganoczhoz közel: 51 kath., 170 evang. lak., kik gyolcsot készitenek. Vizimalom. Kastély. F. u. Szirmay, Marjássy s m. Ut. p. Horka.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 202, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 791 lakosából 784 szlovák volt.
2011-ben 867 lakosából 806 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A 19. század elején épített klasszicista kúriája, melyet a 20. században újjáépítettek.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
