Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2015 I.

Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2015-ös év első felére.

1. hét

december 29. 0.00 és január 1. 11.59 között: Believe in Me

A jelölt cikk: Believe in Me (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Believe in Me Maxi CD borító

A Believe in Me Bonnie Tyler első kislemeze a 2013-as Rocks and Honey című albumáról. A közepesen tempós, country-rock stílusú dal szerzői Desmond Child, Lauren Christy és Christopher Braide. A felvételek 2012 februárjában készültek a Tennessee állambeli Nashville-ben. 2013. március 7-én a BBC bejelentette, hogy Bonnie Tyler ezzel a dallal képviseli az Egyesült Királyságot a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál május 18-i döntőjén Malmőben. A következő brit induló Molly Smitten-Downes Children of the Universe című dala volt a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon.

Két évtized után ez Bonnie Tyler első olyan új dala, amely felkerült a brit toplistára — 1995-ben a 45. helyig jutott a Making Love out of Nothing at All című dalával. A Believe in Me a kislemezlistán a 86., a független TOP40 listán a 10. helyig jutott, és 11 hétig szerepelt a listán. Lengyelországban tíz hétig vezette a Radio Złote Przeboje játszáslistáját. A dalt CD single formátumban Európában a ZYX Music, az Egyesült Királyságban digitálisan a Celtic Swan Recording adta ki.

2013. május 13-án a Believe in Me bekerült a SingStar karaoke áruház kínálatába, ahol addig csak a Total Eclipse of the Heart című slágere szerepelt — utóbbi letöltési teljesítményével bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. A dal vegyes értékelést kapott a kritikusoktól. Bár a versenyen a középmezőnyben végzett, az Eurovíziós Dalfesztivál rádiós közönségdíjára (ESC Radio Awards) két kategóriában jelölték, és mindkettőt meg is nyerte. Ezzel Bonnie Tyler az első olyan brit eurovíziós előadó, aki megkapta a „legjobb dalnak” és a „legjobb női előadónak” járó elismerést.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Nincs különösebb aktualitása a jelölésnek, ha valaki tud jobbat ide, akkor átrakható más időpontra. Andrew69. 2014. december 25., 10:03 (CET)

január 1. 12.00 és január 4. 23.59 között: Klasszicista építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Klasszicista építészet Magyarországon (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Magyar Nemzeti Múzeum

Pollack Mihály portréja

A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén. A klasszicizmus Magyarország állami és egyházi építészetében a 19. század elejétől az 1850-es évekig volt uralkodó stílus. A magyarul esetenként a kor meghatározó államférfijára, József nádorra utalva palatinus stílus néven is emlegetett építészeti irányzatot számos nyelven „neoklasszicizmusként” ismerik, mert ezeken a nyelveken a „klasszicizmus” az antik korok építészete.

A reformkor idején megerősödő köznemesség és városi polgárság építkezéseinek ma is számos emléke áll: megye- és városházák, más középületek, lakóházak, kúriák, villák és kastélyok. A tájképi kertekkel ölelt magyar klasszicista kastélyok szép példái a dégi Festetics-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély és a csákvári Esterházy-kastély. A kor klasszicista stílusban emelt fontos épületei közül azonban több elpusztult, így a Pesti Vigadó, a Pesti Német Színház és az alcsútdobozi nádori kastély is.

A magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakjai, mint Hild József és Pollack Mihály alkotásai megmaradtak. Több ilyen épületet máig rendeltetésszerűen használnak, így az esztergomi bazilikát, az egri főszékesegyházat, a debreceni református nagytemplomot és a Magyar Nemzeti Múzeumot is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Pollack Mihály halála évfordulós január 3-án. Andrew69. 2014. december 31., 13:01 (CET)

2. hét

január 5. 0.00 és január 8. 11.59 között: Albán ortodox egyház

A jelölt cikk: Albán ortodox egyház (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az autokefál albán ortodox egyház címere

A Krisztus feltámadása katedrális Tiranában

Az albán ortodox egyház (albánul: Kisha Ortodokse Autoqefale e Shqipërisë) egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak. 1922-ben alapították, de a konstantinápolyi pátriárka csak 1937-ben ismerte el az albán egyház autokefalitását.

Az egyház a második világháború és Enver Hoxha vezette kommunista diktatúra alatt szenvedte el a legnagyobb csapásokat. Ez volt az ország és egyúttal az egyház történetének egyik legsötétebb korszaka. A rezsim odáig ment el, hogy 1967-ben Albániát ateista államnak nyilvánította, és bezáratták a templomokat. A kommunizmus bukása után, 1991-ben újjászervezték az egyházat, és 250 templomot renováltak. A 2010-es évekre 909 plébánia alakult meg, és a hívők száma ekkorra már 500–700 ezer fő volt.

Az egyház számára fontos az új papok képzése, ezért létrehozták számukra a Krisztus Feltámadása Teológiai Akadémiát. Az akadémia befejeztével sokan külföldön folytatják tanulmányaikat. Ezenkívül több iskolának is fenntartója, ahol a diákokat számítástechnikára, számítógépes számvitelre és más szakmákra oktatják. Vannak kétnyelvű iskolái is.

Az albán ortodox egyház négy egyházmegyére, a Tirana és Durrësi szent érsekségre, a Berati szent püspökségre, a Gjirokastrai szent püspökségre és a Korçai szent püspökségre oszlik.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Nincs különösebb aktualitása a jelölésnek, ha valaki tud jobbat ide, akkor átrakható más időpontra. Andrew69. 2014. december 29., 12:02 (CET)

január 8. 12.00 és január 11. 23.59 között: Schmitt Pál plágiumügye

A jelölt cikk: Schmitt Pál plágiumügye (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Schmitt Pál beszédet mond a Millenáris Teátrum épületében (2011. január 18.)

Schmitt Pál plágiumügye 2012 januárjában robbant ki, amikor a HVG gazdasági, politikai és kulturális hetilap 2012. január 11-én nyilvánosságra hozta, hogy Schmitt Pál – aki ekkor Magyarország hivatalban lévő köztársasági elnöke volt – 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt más szerzők műveinek szinte szó szerinti fordítása. Az ügyet egy magánszemély, a HVG egyik kommentelőjének nyomozása indította el, amikor Schmitt diplomamunkájáról olvasott egy interjúkötetben azután, hogy a német védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg 2011-ben plágiumbotrányba keveredett. Hosszas nyomozás során kiderült, hogy Schmitt dolgozata szinte teljes egészében Nikolaj Georgiev, Klaus Heinemann, Anita L. Defrantz és Nadezsda Lekarszka kutatók munkáinak szó szerinti másolásával, illetve átfogalmazásával készült.

Január 16-án hét professzor is petíciót nyújtott be a Semmelweis Egyetem rektorának, hogy indítson vizsgálatot a plágiumgyanú kivizsgálásáért. Schmitt Pál január 18-án adott interjút először az ügy kipattanása óta, amikor a Magyar Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozott; itt elmondta, hogy az eredeti szerzők nevét feltüntette a dolgozat irodalomjegyzékében és hogy szerinte az akkori szabályoknak megfelelt a dolgozata, így nem állhat meg a plágium vádja. Ugyanezen a napon a SOTE rektora, Tulassay Tivadar kezdeményezte a vizsgálóbizottság létrehozását. A vizsgálóbizottság január 25-én állt fel, és két hónappal későbbre ígérte a vizsgálat eredményeinek bemutatását.

A bizottság végül 2012. március 27-én hozta nyilvánosságra vizsgálatának háromoldalas összefoglalóját, ebben a jelentésében a plágium szó használatát elkerülte, és Schmittet nem marasztalta el, de úgy fogalmazott, hogy a disszertáció „nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul”, valamint az akkori vizsgáztató intézmény felelősségeként állapította meg, hogy nem hívta fel egyértelműen a vizsgázó figyelmét a plágium tilalmára. A vizsgálóbizottság egyetlen civil tagja, Fluck Ákos ügyvéd ugyanekkor különvéleményt fogalmazott meg, melyet egy nappal később, március 28-án hozott nyilvánosságra: ebben a bizottság jelentésével ellentétben az egykori vizsgázó felelősségét firtatva arra a következtetésre jutott, hogy a dolgozat nem felel meg a doktori fokozat megszerzésének feltételeinek, valamint, hogy a dolgozat terjedelmes része valóban Nikolaj Georgiev és Klaus Heinemann műveiből származik, ezért meg kell vizsgálni a doktori cím visszavonásának lehetőségét.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Három éve történt Schmitt plágiumügye és mivel időközben vitatható módon a „Nemzet Sportolója” is lett, gondoltam érdemes felidézni mi is okozta pontosan a kritikus megnyilvánulásokat vele szemben. --Vander ^Jegyzettömb 2014. december 18., 20:05 (CET)

 támogatom, de talán egy kicsit kevesebb szöveg is elég lenne. Andrew69. 2014. december 25., 10:07 (CET)

Levettem belőle az utolsó két bekezdést. --Vander ^Jegyzettömb 2015. január 2., 20:50 (CET)

Igen, jobb így. Andrew69. 2015. január 3., 08:13 (CET)

3. hét

január 12. 0.00 és január 15. 11.59 között: Bern óvárosa

A jelölt cikk: Bern óvárosa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Óvárosi lakóházak rengetege

Bern óvárosa a svájci főváros 1983 óta világörökségi védelmet élvező történelmi városrésze, Óváros (Altstadt) vagy Belváros (Innere Stadt) néven I. kerülete, amely az Aare folyó patkó alakú kanyarulata által közrezárt platón terül el. 12. századi alapítású, középkori hangulatú, városképében a 15–16. század építészetét őrző, festői fekvésű városmagjával Bern az ország egyik legpatinásabb települése. Legjelentősebb műemlékei a 12. századi Óratorony, a 15–16. századi Münster-székesegyház, valamint a 15. századi városháza.

V. Bertold zähringeni herceg 1191-ben emeltette Nydegg várát (Nydeggburg) a mai óváros keleti végében, az Aare kanyarulatában. Hagyományosan ettől az évtől számítják a város alapítását. A dinamikusan növekvő Bern 1232-ben szabad birodalmi város lett, s mindjobban fejlődő mezőgazdasági árutermelése és fémművessége, legfőképpen pedig kereskedelmi élete révén egyre jelentősebb és nagyobb város lett. 1353-ban csatlakozott a kantonok szövetségéhez, s az 1528-as vallási vita kivételével évszázadokon át békében fejlődött, amelyet csak a városvezetők túlkapásai elleni felkelések zavartak meg 1653-ban, 1723-ban és 1749-ben. 1798-ban I. Napóleon elfoglalta és annektálta a várost. 1830-ban a francia fennhatóság megszűnt, s 1848. november 28-án Bern a konföderáció fővárosa lett.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 15. 12.00 és január 18. 23.59 között: Hagia Szophia

A jelölt cikk: Hagia Szophia (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Hagia Szophia
Isztambulban

II. János és Eirene-Piroska
a Jézust tartó Madonnával

A Hagia Szophia (görög betűkkel: Ἁγία Σοφία; latinul: Sancta Sophia; törökül: Ayasofya; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség) egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható.

A mai Hagia Szophia és előzményei neve kezdetben csak Nagytemplom (Ekklészia Megalé) volt. Az elnevezés arra utalt, hogy nem volt másik hozzá fogható méretű templom a korabeli „keresztény világ”-ban. A Hagia Szophia az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek, és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, amelynél az épület domináns eleme a kupola.

A templom bejáratául szolgáló bronzkapun át a külső előtérből két ajtó nyílik a tulajdonképpeni előcsarnokba. Az egyik fölött látható mozaik Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, jobbján Nagy Konstantin császár a város makettjével, balján a templomépítő I. Justinianus császár a Hagia Szophia másával. Egy másik különleges értékű mozaikon ugyancsak az Istenszülő Mária áll karján Jézussal, és két oldalán II. János császár, valamint felesége, Eiréné császárné, Szent László király lánya, a Magyarországról jött Szent Piroska látható.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

4. hét

január 19. 0.00 és január 22. 11.59 között: DeLorean DMC–12

A jelölt cikk: DeLorean DMC–12 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

DMC–12-es nyitott sirályszárny ajtókkal

A DeLorean DMC–12 (általában egyszerűen csak a DeLorean [ejtsd: dö’loorien]) sportautót a John DeLorean által alapított DeLorean Motor Company gyártotta 1981-ben és 1982-ben elsődlegesen az amerikai autópiac számára. Az autónak különleges formát adó sirályszárnyajtói vannak és üvegszálas műanyagból készült „karosszériája”, amihez a nem teherhordó szálcsiszolt rozsdamentesacél lemezeket rögzítették. A DeLorean egy módosított változata a Vissza a jövőbe filmtrilógiában szerepelt mint időgép, és így legenda lett.

Az első prototípus 1976 márciusában jelent meg, a gyártás pedig hivatalosan 1981-ben kezdődött el Dunmurryben, az észak-írországi Belfast egyik külvárosában. Az első DMC–12 január 21-én gördült le a gyártósorról. Gyártása során az autó számos részét megváltoztatták, mint például a csomagtartó tetejének formáját, a kerekeket és a belsőt is. Körülbelül 9000 darab DMC–12 készült el, mielőtt 1982 végén a gyártást leállították.

A DMC–12 volt az egyetlen típus, amit a cég gyártott. A DeLorean Motor Companyt ugyanis felszámolták, mivel rövid működésekor az 1980-as évek elején az amerikai autópiac az 1930-as évektől számított egyik legnagyobb pangásán ment keresztül. A bukást továbbá az autó különlegessége is okozta, hiszen a rozsdamentes anyagok drágák, és John DeLoreannek nem volt elég forrása a gyártás további finanszírozásához. Elpártoltak tőle a támogatók, a hírneve is megkopott, még drogcsempészettel is megvádolták. A DMC–12-esek azonban nem tűntek el teljesen, mert még több ezer DeLorean-példány létezhet, és Európában is számos van közülük, rajongói és tulajdonosi klubok alakultak világszerte. Igazi autókülönlegességként rendszeresen feltűnnek különböző rendezvényeken. Része lett a modern kultúrának, hiszen filmek, videoklipek, rajzfilmek és videojátékok szereplője.

Egy texasi vállalkozó, Stephen Wynne 1995-ben különálló cégként megalapította a DeLorean Motor Company nevet viselő vállalkozást, majd nem sokkal azután megszerezte a DMC-logó védjegyét, valamint az eredeti DeLorean Motor Company megmaradt alkatrészkészletét. Ez a vállalkozás, amely Texasban, Houston Humble nevű külvárosában működik, megrendelésre újonnan összeszerelt autókat is készít, de még az eredeti készletből vagy az eredeti beszállítótól származó, illetve utángyártott alkatrészekből és a létező alvázszámplakettek (VIN) felhasználásával.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az első DMC–12 1981. január 21-én gördült le a gyártósorról. Andrew69. 2015. január 8., 19:20 (CET)

január 22. 12.00 és január 25. 23.59 között: Chiara Lubich

A jelölt cikk: Chiara Lubich (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Chiara Lubich

Chiara Lubich (eredeti nevén Silvia Lubich; Trento, 1920. január 22. – Rocca di Papa, 2008. március 14.) Templeton- és UNESCO-díjas olasz katolikus egyházi személyiség, az Olaszországból indult Fokoláre mozgalom alapítója és 1943-tól haláláig első elnöke, a Vallások a Békéért Világkonferencia tiszteletbeli elnöke.

Az észak-olaszországi Trentóban született, szülei munkások voltak. A velencei egyetem filozófia szakára járt, de a második világháború miatt kénytelen volt félbehagyni tanulmányait. Belépett a ferences harmadrendbe, és felvette a Chiara nevet. A bombázások alatt az óvóhelyeken rendszeresen olvasták a Bibliát, és segítségére sietett azoknak, akik elvesztették otthonukat a háborús pusztításban. Chiara és társai kibéreltek egy lakást, melyet fokolárnak neveztek.

1945-re már ötszázan is megjelentek összejöveteleiken a Massaia teremben. Az így kezdődő mozgalom később is jelentős szerepet vállalt a római katolikus egyháznak a második vatikáni zsinat utáni életében, különösen az ökumenizmus és a más vallásokkal folytatott párbeszéd területén.

Hogy mind egy legyenek, ezekért a szavakért születtünk,
hogy hozzájáruljunk megvalósulásukhoz a világban.

– Chiara Lubich

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
1920. január 22-án született Chiara Lubich Andrew69. 2014. december 29., 13:42 (CET)

5. hét

január 26. 0.00 és január 29. 11.59 között: Magyarország autópályái

A jelölt cikk: Magyarország autópályái (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A fővárosi körgyűrűn álló Megyeri híd

Autópályát jelző tábla

Magyarország autópályáinak hossza napjainkra már mintegy 1300 kilométer. Az autópályák nevében az M betű azt jelenti, hogy magyar, nem pedig motorway (angol) vagy magisztral (orosz). Az autópályákon a személygépkocsik és motorkerékpárok részére megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h, az autóutakon 110 km/h.

Magyarországon az első autópályát, az M1-es és M7-es közös szakaszát 1964-ben építették. A motorizáció alacsony szintje miatt csak lassan haladt a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlődése. Az 1980-as években felpörgött az ütem. De az 1989-es rendszerváltás után leállt az építkezés, majd magánbefektetők bevonásával indult újra. Az úgynevezett autópálya-kereszt elemei 1996 után kezdték elérni a határokat, ekkortól kezdődött a magyar autópálya-hálózat másodlagos elemeinek (M15, M70, M30 stb.) kiépítése. Az Európai Uniós csatlakozás az autópálya-építés újabb hullámát hozta.

Az új autópálya-szakaszokon nemzetközi hírnévre szert tett műtárgyak épültek. Ilyen például az M70-es Korongi hídja, az M8-as autópálya Pentele hídja, az M7-esen megtalálható Kőröshegyi völgyhíd, vagy éppen a fővárosi körgyűrűn álló Megyeri híd.

Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere. A Megyeri hid abban is kiemelt, hogy az új útdíjrendszer bevezetése után is ingyenesen használhatják az autóval közlekedők.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 29. 12.00 és február 1. 23.59 között: Cristiano Ronaldo

A jelölt cikk: Cristiano Ronaldo (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Cristiano Ronaldo

Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro, ismertebb nevén Cristiano Ronaldo (Funchal, 1985. február 5. – ) portugál labdarúgó, szélső középpályás, 2010-ben a Real Madrid játékosa, a portugál válogatott csapatkapitánya. A Real Madrid 2009 nyarán 80 millió fontért (94 millió euró) szerződtette, ezzel a világ legdrágább játékosának számított.

Gyerekként első csapata az Andorinha volt. Ezután a CD Nacional játékosa lett, majd az itt elért sikerek után a Sporting CP junior csapatába került.

Első felnőtt csapata is a Sporting volt, ahol a nagycsapatba 2001-ben került fel. Itt mindössze egy szezont töltött, ezután mintegy 12 millió fontért leigazolta a Manchester United. A „vörös ördögöknél” egészen 2009-ig játszott. Ebben a hat évben háromszoros bajnok, egyszeres kupa- és kétszeres ligakupa-győztes lett. Ezen kívül megnyerte a Bajnokok Ligáját, az angol szuperkupát és a FIFA-klubvilágbajnokságot is, továbbá aranylabdás is lett, ezzel ezt a címet 40 év után nyerte el ismét Manchester-játékos. A 2007–08-as szezonban klubrekordként 42 gólt szerzett, amivel megdöntötte George Best ami 40 éve fennállt, 33 gólos rekordját. Ebben az évben szerezte meg az európai aranycipőt is, nyolc ponttal előzve meg Dani Güizát.

2009 nyarán a Real Madridhoz szerződött, rekordnak számító 94 millió euróért. A bajnokságban az első négy meccsen egyaránt gólt rúgott, ezzel ő az egyetlen olyan újonc, aki az első négy mérkőzésén kapuba talált.

A válogatottban 2003 óta szerepel, 2010-ben csapatkapitány. A nemzeti csapatban első 65 mérkőzésén 22 gólt szerzett. Legjobb eredménye egy Európa-bajnoki ezüstérem 2004-ből. A portugálok a 2006-os világbajnokságon negyedikek lettek. 2008-ban, 2013-ban és harmadszor 2014-ben Cristiano Ronaldo kapta meg a FIFA Aranylabdát.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Cristiano Ronaldo háromszoros Aranylabdás labdarúgót javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-5-2 helyre a következő indokokkal:

• 1985-ben született, így épp 2015-ben, idén lesz kerek 30 éves.
• A születésnapja február 5. Ez a 6. hét vége (február 5. – február 8.). Ennek Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-6-2 helye már foglalt a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál részére.
• Viszont az ahhoz legközelebbi Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-5-2 hely még szabad. Így egyúttal két problémát oldunk meg. Ráadásul különösen szerencsés egybeesés, hogy Cristiano Ronaldo épp most vette át a FIFA-gálán harmadszor az Aranylabdát, tehát különösen aktuális.
• Végül szerencsés, hogy Cristiano Ronaldo kiemelt szócikke születésének 25. évfordulója évében, 2010. 35. hét elején (augusztus 30. – szeptember 2.) már szerepelt a Kezdőlapon, így ajánlása is adott, és egyben mód nyílik pályafutása elmúlt öt évi szakasza eredményeivel frissítésre.

*feridiák ^vita 2015. január 13., 01:14 (CET)

P.S. Átírva és átmozgatva a február 5-i jubileumi évfordulós születésnapjához legközelebbi szabad helyre (a Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-3-2-ről a Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-5-2-re.) - *feridiák ^vita 2015. január 14., 17:36 (CET)

6. hét

február 2. 0.00 és február 5. 11.59 között: Mészáros Károly (író)

A jelölt cikk: Mészáros Károly (író) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Mészáros Károly

Mészáros Károly (Hajdúdorog, 1821. július 20. – Zavadka, 1890. február 2.) magyar író, ügyvéd és helytörténész. Saját bevallása szerint elsősorban író, újságíró és helytörténész volt, és inkább a napi betevő megkeresése miatt lépett a nevelői és ügyvédi pályára. Összesen 26 könyv és több mint 800 tanulmány szerzőjeként ismert. Írásaiból képet lehet kapni széles körű műveltségéről, hiszen korának szinte minden témájában írt. Volt pszichológiai, szociológiai, történelmi, egyháztörténeti, kultúrtörténeti, mezőgazdasági, erdőgazdasági, jogi, jogtörténeti, pénzügyi, közigazgatási, politikai és egyházpolitikai témájú alkotása is.

Írói pályájára életútja jelentősen rányomta a bélyegét, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc aktív résztvevője volt. A harcokban egészségi állapota miatt ugyan nem vehetett részt, de írásaival, szervezői tevékenységével jelentős szerepet vállalat a forradalom alatt. Többek között ő adta nevét, és ő írta az alapszabályzatát az Egyenlőségi Társaságnak, amely a szabadságharc idején fontos politikai tömörüléssé vált. Madarász László elnöklete mellett Mészáros volt a társaság titkára. Ezután hadi tudósítóként is dolgozott a bács-bánáti és a tiszai seregek mellett. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült, majd Ung vármegye törvényszéki ülnöke lett. Az 1860-as évektől kezdve ideje nagy részét Ungvárott vagy közeli birtokán, Zavadkán töltötte. Forradalmi tevékenysége miatt megfosztották hivatalától, később ügyvédi praxisától is.

A forradalom tehát Mészáros Károly egész életpályáját meghatározta, és nem volt ez másként alkotói pályájával sem. 1848 előtt több műve is a francia forradalom vívmányairól, az egyenlőségről szól. Ezek közül az Európa legújabb alkotmányai című alkotása volt kiemelkedő. Később egyre több jogi témájú művet írt, hogy megélhetését biztosítsa, és miután Ungba költözött, egyre több történeti áttekintő írása jelent meg a ruszinokról. Ezekből az időkből kiemelkedik a Magyarország népei történetileg s politikailag című műve, illetve Ungvár története.

Több mint harminc újságban jelentek meg cikkei, többet szerkesztett is, és ő alapította meg többek között a Kárpáti Hírnököt, az Ungvári Hírlapot és a Magyar Községjegyzőt is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Mészáros Károly 1890. február 2-án hunyt el. Andrew69. 2015. január 9., 14:25 (CET)

február 5. 12.00 és február 8. 23.59 között: I. Péter orosz cár

A jelölt cikk: I. Péter orosz cár (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

I. (Nagy) Péter orosz cár
(képe Paul Delarochetól)

I. (Nagy) Péter orosz cár
családja körében

I. (Nagy) Péter (oroszul: Пётр I. Великий, Pjotr Velikij, teljes nevén Pjotr Alekszejevics Romanov, Moszkva, 1672. június 9. – Szentpétervár, 1725. február 8.) orosz cár 1682. április 27./május 7-étől, egyeduralkodó 1696. január 29-étől. A Romanov-ház tagja, I. Alekszej orosz cár és Natalja Kirillovna cárné fia.

Életcélja volt országát igazi európai nagyhatalommá fejleszteni. 1703 májusában megalapította a Néva deltájában a későbbi Szentpétervárt, amit „égi patrónusáról”, Szent Péter apostolról nevezett el. Ő alapozta meg Oroszország számára az európai nagyhatalmi pozíciót a Baltikum és a mai Finnország egy részének elfoglalásával. Az orosz területek növelésével és katonai reformjaival előkészítette a terepet a majdani Orosz Birodalomnak.

Számos közigazgatási reformja bizonyult hosszú életűnek. Külpolitikában a területi hódításra és a tengeri kijáratok megszerzésére törekedett. Uralkodásának magyar vonatkozása, hogy II. Rákóczi Ferenccel fenntartott – a valóságban kevés gyakorlati eredménnyel járó – szövetségét a szovjet–magyar kapcsolatok történelmi megalapozásaként használták fel. 1703 és 1711 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A cikk jelölésének indoka: A Dal 2015, Eurovíziós nemzeti döntő valószínűleg ekkor fog elkezdődni, de legalábbis már adásban lesz, így éppen aktuális lesz, hogy a kezdőlapra kerüljön egy korábbi versenynek a cikke. –MrSilesian^VK 2014. június 24., 10:34 (CEST)

:Jó ötlet.  támogatom Andrew69. 2014. december 28., 11:14 (CET)

Cseréljük meg ide jobb lenne a február 12. – február 15 közé jelölt I. Péter orosz cár Andrew69. 2015. január 29., 22:25 (CET)

Kicseréltem. Andrew69. 2015. február 4., 17:52 (CET)

7. hét

február 9. 0.00 és február 12. 11.59 között: Égési sérülés

A jelölt cikk: Égési sérülés (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Másodfokú égési sérülés a kézen

Az égési sérülés az izom- vagy bőrszövet olyan sérülése, amelyet hő, elektromosság, maró anyag, súrlódás vagy sugárzás okoz. Azt az égést, amely csak a bőr felszínét érinti, felületes vagy elsőfokú égésnek nevezik. Amikor a sérülés a mélyebb rétegek egy részéig hatol, akkor részleges mélységű vagy másodfokú égésről lehet beszélni. A teljes mélységű vagy harmadfokú égés esetén a sérülés a bőr minden rétegére kiterjed. A negyedfokú égés a mélyebb szöveteket, például az izom- vagy csontszövetet is károsítja. A forrázás az égési sérülésnek az a fajtája, amit a bőrre kerülő, magas hőmérsékletű folyadék (víz, olaj) vagy gőz okoz.

Az égési sérülések ellátásában igen fontos az első 48 óra. A szükséges kezelés az égési sérülés súlyosságától függ. A felületes égések ellátása egyszerű fájdalomcsillapítókon kívül alig igényel többet; a súlyos égéseket hosszabban kezelik az egészségügyi intézmények égés- és plasztikai sebészeti osztályain. A csapvíz enyhítheti a fájdalmat és mérsékelheti a szövetek károsodását, bár a hosszas hűtés csökkenti a test hőmérsékletét.

A részleges égési sérülést vízzel és szappannal meg kell tisztítani, majd steril lappal be kell fedni. Az égési hólyagok kezelése nem egyértelmű, de célszerű azokat érintetlenül hagyni. A teljes mélységű égési sérülések általában sebészeti ellátást, például bőrátültetést tesznek szükségessé. Nagy kiterjedésű égési sérülések kezeléséhez gyakran sok folyadékot kell intravénásan adni, mert a kialakuló gyulladás nagy kapilláris folyadékveszteséget (ödéma) okozhat. Az égési sérülések hosszú távú kimenetele nagyban függ az égés kiterjedésétől, az érintett személy életkorától és egészségi állapotától is. Az égések leggyakoribb szövődményei fertőzések.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Guillaume Dupuytren emlékére. Andrew69. 2015. január 8., 19:12 (CET)

február 12. 12.00 és február 15. 23.59 között: 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál

A jelölt cikk: 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

ByeAlex az Eurovíziós Dalfesztiválon

A verseny helyszíne, a Malmö Aréna

A 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvennyolcadik Eurovíziós Dalfesztivál. Svédországban rendezték meg, mivel az előző évi dalfesztivált Loreen svéd énekesnő Euphoria című dala nyerte. Két elődöntőt rendeztek, az elsőt 2013. május 14-én, a másodikat pedig május 16-án. A döntő dátuma 2013. május 18. volt. A verseny helyszínét illetően a svédek a győzelmük után azt nyilatkozták, hogy Stockholm vagy Malmö fog otthont adni a fesztiválnak. 2012. július 8-án hivatalossá vált, hogy Malmőben lesz megrendezve a verseny.

A dalfesztiválon 39 ország vett részt, beleértve Örményországot is, amely utoljára 2011-ben volt résztvevő. Bosznia-Hercegovina, Portugália, Szlovákia és Törökország még a verseny előtt visszalépett. A magyar induló ByeAlex volt, aki a Kedvesem (Zoohacker Remix) című számával nyerte meg A Dal című válogatót. ByeAlex az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében 84 ponttal a tizedik helyet érte el, ami a harmadik legjobb helyezés, amit magyar versenyző el tudott érni a dalfesztiválok addigi történetében.

A verseny győztese a Dániát képviselő Emmelie de Forest lett, aki 281 pontot gyűjtve nyerte meg a döntőt. Az Only Teardrops című dal emellett nyolc országtól kapta meg a maximális 12 pontot. A 2013-as elődöntőket és a döntőt százhetvenmillió ember látta. Magyarországon mind a két elődöntőt, és a döntőt az M1 közvetítette, HD minőségben, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslat

Nagy Péter
orosz cár

I. Péter orosz cár Kezdőlapra javaslása, mert

• az Orosz Birodalom első imperátora, akinek az utókortól kiérdemelt Nagy Péter neve is mutatja jelentőségét;
• már 2009. január 23-án megkapta a kiemelt szócikk státuszt és bár azóta több kerek jubileumi évfordulója volt, - a szócikk vitalapi adminisztrációja szerint - még nem került ki a Kezdőlap Kiemelt cikk rovatába;
• idén is jubileumi évfordulós: 1725. február 8-án hunyt el;
• a fenti dátumhoz ez a legközelebbi üres hely (és addig van lehetőség egy még kedvezőbb konszenzusos helycserére is).

Javaslattevő: - *feridiák ^vita 2015. január 29., 22:00 (CET)

Áttettem február 5. – február 8 közé és ide az ott lévő 2013-as Eurovíziós Dalfesztivált hoztam át. Andrew69. 2015. február 4., 17:55 (CET)

8. hét

február 16. 0.00 és február 19. 11.59 között: Szérumfutás

A jelölt cikk: Szérumfutás (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Balto szánhúzó kutya szobra
a New York-i Central Parkban

A szérumfutás egy (jubileumi évfordulós) történeti eseménynek állít emléket. 1925 januárjában a nyugat-alaszkai Nome városában kezdődő diftériajárvány jelei mutatkoztak. Nome és a környező települések egyetlen orvosa Curtis Welch volt, akinek 24 ágyas kórházában (Maynard Columbus Hospital) négy nővér segédkezett. 1924 nyarán a rendelkezésére álló nyolcezer egységnyi diftéria elleni oltás szavatossága lejárt, ezért újakat rendelt Juneau-ból, de azok nem érkeztek meg a kikötő használhatatlanná válása előtt.

Az USA közegészségügyi hivatala a nyugati part kórházaiból 1,1 millió egység diftéria elleni szérumot tudott összegyűjteni, amelyeket előbb Seattle-be, majd onnan Alaszkába kellett szállítani. A tél kellős közepén az oltóanyag odaszállításának egyetlen lehetséges módja a kutyaszán volt. Húsz hajtó és mintegy százötven kutya öt és fél nap alatt teljesítette a Nenana és Nome közötti 1085 kilométeres távot.

A szérumfutás résztvevőinek hősiessége a korabeli sajtó és rádió egyik fő témája volt. A médiavisszhang jelentősen hozzájárult a védőoltások elterjesztéséért folytatott kampányhoz. Az utolsó szakasz egységének vezérkutyája, Balto a New York-i Central Parkban kapott szobrot. A szérumfutás emlékére rendezik meg 1967 óta az Iditarod kutyaszánhajtó-versenyt, valamint 1997 óta a kutya- és motoros szánokkal az eredeti útvonalon zajló Serum Run 25 túrát.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Szérumfutás szócikket javaslom a jubileumi évfordulós történeti esemény emlékére.

Balto szánhúzó kutya szobra

1925 januárjában a nyugat-alaszkai Nome városában kezdődő diftériajárvány jelei mutatkoztak. A tél kellős közepén az oltóanyag odaszállításának egyetlen lehetséges módja a kutyaszán volt. Húsz hajtó és mintegy százötven kutya öt és fél nap alatt teljesítette a Nenana és Nome közötti 1085 kilométeres távot. A szérumfutás résztvevőinek hősiessége a korabeli sajtó és rádió egyik fő témája volt. A médiavisszhang jelentősen hozzájárult a védőoltások elterjesztéséért folytatott kampányhoz. Az utolsó szakasz egységének vezérkutyája, Balto a New York-i Central Parkban kapott szobrot. A szérumfutás emlékére rendezik meg 1967 óta az Iditarod kutyaszánhajtó-versenyt, valamint 1997 óta a kutya- és motoros szánokkal az eredeti útvonalon zajló Serum Run 25 túrát.

Ezért javaslom. -*feridiák ^vita 2015. február 2., 01:24 (CET)

február 19. 12.00 és február 22. 23.59 között: Boeing 757

A jelölt cikk: Boeing 757 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Boeing 757

A Boeing 757 amerikai rövid- és középtávú, kéthajtóműves utasszállító repülőgép, amelyet a Boeing repülőgépgyártó vállalat 1981. és 2004. között sorozatban gyártott. A repülőgép adottságainak köszönhetően tervezésétől a 2000-es évek elejéig nagy népszerűségnek örvendett Észak-Amerika és Európa légi piacán. Bár az Ázsiában működő légitársaságok is vásároltak néhányat a típusból, a nagyobb tömegek szállítására nem vált be igazán.

A gép tervezésekor technikai újítások egész sorát kínálta a potenciális vásárlóknak, így a korábban megszokott háromfős hajózó személyzet két főre csökkent, a műszerfalba első generációs EFIS fedélzeti számítógépet építettek. A korábbi Boeing repülőgépeken használtakhoz képest korszerűbb Rolls-Royce R.B.211–535 vagy Pratt&Whitney PW2000 típusú hajtóművek legfontosabb tulajdonsága az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és kisebb zajkibocsájtás volt. A szárnyakat újratervezték és a lehető legnagyobb aerodinamikai teljesítmény érdekében szuperkritikus profilt kaptak. Kifejlesztése a Boeing 767 típussal egy időben történt, így a két repülőgép modell számos tulajdonságban osztozik (géptest alapanyagai, szárnyszerkezet, műszerfal stb).

A Boeing 757 szerkezetét tekintve két altípussal került bevezetésre, így az első, 239 fő kapacitású Boeing 757–200 1982-ben gurult le a gyártósorról, az első 280 fő kapacitású, hosszított Boeing 757–300 1998-ban készült el. A Boeing 757–200 modell alváltozatai a 39,7 tonna teherkapacitású PF variáns és az 1980-as évek végére elkészített kombi variáns. Az Eastern Air Lines és a British Airways állította először szolgálatba a Boeing 727-es típus helyettesítésére 1983-ban. Az Amerikai Egyesült Államokban először a legnépszerűbb belföldi útvonalakon és ráhordó járatként kezdték használni, majd 1986-tól, a szükséges hatósági engedélyek kiállítását követően, az interkontinentális útvonalakon is népszerű lett. A Boeing 757 típus 2014. májusig bezárólag nyolc olyan baleset részese volt, amit követően a repülőgép javíthatatlan állapotba került és selejtezni kellett.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Boeing 757 első felszállása 1982. február 19. tiszteletére. Andrew69. 2014. december 29., 14:02 (CET)

9. hét

február 23. 0.00 és február 26. 11.59 között: Csoszon történelme

A jelölt cikk: Csoszon történelme (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

I Szonggje (Yi Seong-gye),
Csoszon (Joseon) alapítója

Csoszon (Joseon) történelme a Korjo (Goryeo)-dinasztia hanyatlásával kezdődött az 1300-as évek végén. Csoszon (Joseon) 505 évig állt fenn, amivel az I-dinasztia Korea leghosszabb uralkodói dinasztiája lett. Alapítója I Szonggje (Yi Seong-gye) tábornok, aki puccsal ragadta magához a hatalmat. A későbbi években fokozatosan épült ki Csoszon (Joseon)ban a neokonfuciánus ideológián alapuló, kínai mintát másoló államszervezet, valamint a szigorú társadalmi berendezkedés.

A 16. században japán támadás érte az országot, mely szinte teljesen lerombolta a felépített királyságot. Ezt követően mandzsu fenyegetéssel is szembe kellett nézniük a koreaiaknak. Határait folyamatos veszély fenyegette az első évszázadokban, később pedig Kína hűbéri alárendeltként tekintett rá. A 18. század közepére sikerült újjáépíteni az országot, fejlődni kezdett a gazdaság, a földművelés, megindult a pénzalapú kereskedelem. Megjelent a tudást, a tanulást propagáló Silhak-mozgalom. Az 1880-as évekig Csoszon (Joseon) elzárkózott a külvilágtól, ami miatt „remetekirályságnak” is szokás nevezni. A század végére megerősödött a japán befolyás, 1910-ben pedig az országot hivatalosan is a Japán Birodalomhoz csatolták, amivel véget ért a Csoszon (Joseon)-dinasztia félezer éves uralma.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 26. 12.00 és március 1. 23.59 között: Szent Péter-bazilika

A jelölt cikk: Szent Péter-bazilika (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Szent Péter-bazilika

A Bazilika homlokzata

A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike, a világ legnagyobb keresztény temploma. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fő. Szent Péter apostol sírjára építették, ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. Belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m², ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkező építménye.

A bazilika háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott, latin kereszt alaprajzú tér. A főhajót tíz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé eső négy óriási pillér tartja a kupolát. Tetejét dongaboltozattal fedték be, amelyet a 18. század végén VI. Piusz pápa megrendelésére aranyozott panelekkel borítottak be. A főoltár előtti, félkörív alakú, korláttal védett, mélyebben fekvő területen, a régi bazilika padlószintjén egy fülke nyílik Szent Péter sírjával. Pontosan efölött van a bazilika főoltára, amelyen csak a pápa misézhet. Az oltár fölé bronzból készült baldachin magasodik, Bernini alkotása. Az apszis legkiemelkedőbb műalkotása Szent Péter katedrája.

A jelenlegi bazilikát II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték építeni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. Alapkőletétele 1506. április 18-án volt. A kupolát Michelangelo tervezte, görög kereszt alaprajzú tér fölé, de meghalt mielőtt megvalósíthatta volna terveit. Követője, Giacomo della Porta a kupolát Michelangelo tervei alapján készítette el, de úgy, hogy ívét magasabbra emelte. A 71 méter hosszú, 13,5 méter széles és 20 méter magas előcsarnok a homlokzathoz hasonlóan Carlo Maderno munkája, a belső térbe innen öt ajtó vezet. Ezek közül a jobb szélső, a Porta Santa (szent kapu) csak szentévekben használható, máskor be van falazva. A bal szélsőn, a Halál Kapuján át a megboldogult pápák porhüvelye hagyja el a trónját. Szent Péter apostoltól Szent II. János Pál pápáig azon pápák névsorát, akiknek teste itt nyugszik, a bazilikában külön tábla örökíti meg.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Jelölöm a jövő hét még üres második felére a Szent Péter-bazilika szócikket, benne Szent Péter apostol katedrájával. Ennek a Kezdőlapon az Ünnepek és Évfordulók rovatának mai egymás kiegészítő aktualitásai, és február 28-án következő folytatása mutatják fontosságát és időszerűségét. --*feridiák ^vita 2015. február 22., 23:21 (CET)

10. hét

március 2. 0.00 és március 5. 11.59 között: Fa (anyag)

A jelölt cikk: Fa (anyag) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Fából faragott angyalok
a kisded Jézussal

Különböző fatípusok bemutatója

A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos xilém, a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek.

A fa heterogén, higroszkópos, sejtes szerkezetű és anizotróp anyag. 40–50%-ban cellulóz, 15–25%-ban hemicellulóz rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% lignin rakódik. Tartalmazhat még gyantát, zsírokat, olajokat, viaszt, csersavat, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% víz van.

A fát, mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal faszenet, cellulózt, gyógyszereket, egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A kitermelt fát sok hagyományos mesterség mellett elsősorban a faipar és a vegyipar hasznosítja.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

Fából faragott angyalok
a kisded Jézussal

Krisztus a keresztfán

A Fa szócikket jelölöm a 10. hét 1. felére, mert kerek 5 éve szerepelt a Kezdőlapon és mert a hely még üres. - *feridiák ^vita 2015. február 26., 22:21 (CET)

Jézus a jászolban és Krisztus a keresztfán

A Fa szócikk átvezet a karácsonyi ünnepkörből a húsvéti ünnepkörbe, a karácsonyfától a keresztfáig. Képcserével képileg is. - *feridiák ^vita 2015. március 5., 12:55 (CET)

március 5. 12.00 és március 8. 23.59 között: Bolyai Farkas

A jelölt cikk: Bolyai Farkas (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Bolyai Farkas arcképe
(Szabó János rajza)

A marosvásárhelyi
református kollégium

Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története. A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe. Őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.

Elszegényedett nagybirtokos családból származott. Édesapja, Bolyai Gáspár már csak szolgabírói állással és egy kisebb birtokkal rendelkezett, viszont híres volt gazdálkodói hozzáértéséről, és vidám, józan eszű, művelt férfiként tartották számon. Édesanyja, Pávai Vajna Krisztina egy domáldi kisbirtokot kapott hozományul, ezt örökölte később Bolyai Farkas. 1781-től a nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul; kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött.

Felfigyelve tehetségére, báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú Marosvécsre került a bárói kastélyba. Tanulótársában, az ifjabb Kemény Simonban élete végéig hűséges barátra talált, aki később anyagilag is támogatta. 1790-től mindketten a kolozsvári református kollégiumban tanultak. 1795-ben Kemény Simonnal külföldi tanulmányútra indultak, 1796-ban Jénában időztek egy darabig. Itt anélkül, hogy beiratkozott volna az egyetemre, eljárt néhány előadásra, többek között Johann Gottlieb Fichte filozófiai előadásait hallgatta. 1796 októberében mindketten beiratkoztak a göttingeni egyetemre, Kemény Simon jogot tanult, Bolyai Farkas pedig matematikát. Göttingenben került baráti kapcsolatba a matematikusok fejedelmével, Gauss-szal, akivel beszélgtéseik fő tárgya a matematika volt, s akivel életük végéig leveleztek egymással.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

11. hét

március 9. 0.00 és március 12. 11.59 között: Linux

A jelölt cikk: Linux (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Linus Torvalds

Linux-logó

A Linux operációs rendszer a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája. A „Linux” elnevezés szigorú értelemben a Linux-rendszermag, amit Linus Torvalds kezdett fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszert jelölik vele — ez a Linux-rendszermagra és az 1983-ban indult, Richard Matthew Stallman vezette GNU projektben írt alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztésekre) is, ám ilyenkor általában hozzáteszik a disztribúció nevét is. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek) ez a legmeghatározóbb operációs rendszer, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre többen telepítenek valamilyen Linux-disztribúciót.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Linux szócikket javaslom a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-11-1 helyre, mert a Linux 2010-ben volt először kiemelt és most van ennek kerek 5. évfordulója. Az ajánlás a korábbi képe és szövege. -*feridiák ^vita 2015. március 8., 23:48 (CET)

március 12. 12.00 és március 15. 23.59 között: A Liverpool FC története

A jelölt cikk: A Liverpool FC története (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Liverpool FC név felvétele 1892-ből

A Liverpool Football Club az angol futball történetének legsikeresebb egyesülete, melyet 1892. március 15-én alapítottak. Jelenleg az angol első osztályban szerepel. Nem csak a hazai bajnokságban aratott 18 győzelmükkel számítanak csúcstartónak a szigetországban, de a nemzetközi porondon elért 5 BEK/Bajnokok Ligája és 3 UEFA-kupa-győzelmük is az élvonalba emeli őket. Emellett még 7-szeres FA-kupa-győztes, 8-szoros Ligakupa-győztes, valamint 15-szörös Szuperkupa-győztes is.

A „Vörösök” becenévre hallgató egyesület hosszú útja még a 19. században kezdődött, hogy a huszadik század második felében, kitörve a provinciális kiscsapat szerepköréből meghódítsák Európát, bejárják a mennyet – és két alkalommal – a poklot is. Az egyesület története során számos dicső győzelmet, csúfos vereséget és tragédiát is megélt, de mindig talpra állt, és még most, a 21. században is a világ egyik legnépszerűbb labdarúgó-egyesülete.

Székhelyük a liverpooli Anfield Stadion, mely 45 276 fő befogadására képes. A Liverpool FC himnusza a You’ll Never Walk Alone (Sosem leszel egyedül); a szurkolók híresek kitartásukról, az Anfielden teremtett hangulatot még az ellenfelek is elismerik. A liverpooliak népszerű dala még többek között az ír válogatott himnuszának, a The Fields of Athenrynek az átirata, a The Fields of Anfield Road.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Liverpool FC 1892. március 15.-i alapításának tiszteletére. Andrew69. 2014. december 27., 11:11 (CET)

12. hét

március 16. 0.00 és március 19. 11.59 között: Baszk nyelv

A jelölt cikk: Baszk nyelv (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Baszk nyelvű dokumentumok

A baszk nyelv (saját néven euskara, illetve a különböző dialektusokban euskera, eskuara, üskara) a spanyol–francia határ nyugati végében – a nyugati Pireneusokban fekvő spanyolországi autonóm Baszkföldön és Franciaország délnyugati sarkában – beszélt, ismeretlen eredetű toldalékoló nyelv.

Az egybehangzó tárgyi kutatások túlnyomó része szerint egyetlen jelenleg élő nyelvvel sem áll rokonságban. Így az egész kontinens egyedüli izolált nyelve, míg Európa valamennyi más nyelve besorolható az indoeurópai, az uráli, az altaji, vagy az afroázsiai nyelvcsalád valamelyikébe.

A világon összesen körülbelül 800 000-en beszélnek baszkul. Baszkföldön (Euskal Herria), a spanyol-francia határvidék Atlanti-parti részén körülbelül 700 ezren, ebből 500 ezren Spanyolországban, a többiek Franciaországban. A világon máshol – mindenekelőtt Európában és Amerikában – is jelentős, megközelítőleg százezres kisebbség beszéli.

A nép és a nyelv elnevezése a latin Vasco, Vascones > spanyol vasco szóból származik, minden bizonnyal a francia basque közvetítésével. A népnév etimológiailag valószínűleg az eusk- szótővel áll összefüggésben. A baszkok önelnevezése euskaldunak, azaz ’baszkul beszélők’, amely a nyelv nevéből (euskara) származik.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
 megjegyzés Az a gond, hogy a cikk még nem kiemelt és ahhoz, hogy március 16-ra az legyen SOS-ben jelölni kellene. Andrew69. 2015. február 12., 05:56 (CET)

Levettem, mert március 30-ig tart az eljárás. Xiaolong Üzenő 2015. március 12., 08:31 (CET)

március 19. 12.00 és március 22. 23.59 között: Marosvásárhely

A jelölt cikk: Marosvásárhely (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Marosvásárhely képekben

Marosvásárhely (románul: Târgu Mureș – a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș, németül: Neumarkt, Neumarkt am Mieresch, erdélyi szász nyelven Nai Muark, latinul: Novum Forum Siculorum, Agropolis, Areopolis) municípium Romániában, Maros megyében. A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik, a tágabb értelemben vett Erdély hetedik legnagyobb városa. Itt él a legtöbb magyar Romániában; több mint Kolozsvárott.

Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település, ami a Maros közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas cserfa- és bükkerdőknek köszönhető. Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11. században alakult ki. Az 1323-ból származó első írásos említése Novum Forum Siculorumnak nevezi a várost. A 15. század első felében Marosvásárhely még mezőváros volt és Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első birói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte. Báthory István fejedelemtől Izabella királynéig még számos kiváltságot kapott, míg végül megkapta a szabad mezővárosi rangot. 1601-ben a 15 éves háború nyomán a császári zsoldosok Basta György vezetésével felégették várost. A város felégetése után megnőtt az igény egy falakkal körülvett vár építésére, ezért ennek az építésének neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosvásárhely a szabad királyi város rangot. A városi élet csak a 18. század során kezdett kibontakozni, de igazi lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején Bernády György polgármesteri mandátuma alatt vett.

Marosvásárhely fő látványosságai közé tartozik a belváros Rózsák-tere a számtalan barokk, szecessziós épülettel, mint a Keresztelő Szent János-templom, barátok templomának híres tornya, a közigazgatási palota vagy a kultúrpalota. A 17. századi hangulat megteremtője 4 bástyás vár, amely délnyugati részén kiemelkedik a vártemplom tornya. A megyei jogú város számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, barokk, klasszicista, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, múzeumok és galériák, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található. Közülük is kiemelkedik a Bolyaiak szobra. A tudósok és a tudomány számára Marosvásárhely a Bolyaiak városa, és a Bolyai-szellem híd Gauss és Göttinga, Lobacsevszkij és Kazány, híd Marosvásárhely és Európa, Marosvásárhely és a világ között.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Marosvásárhely szócikkét jelölöm a március 19-22. közti 12. hét 2. felére. Kettős indoklással teszem. Egyrészt Marosvásárhely kiemelkedő jelentősége okán és mivel szócikke adatai szerint régen, 2008-ban volt kinn a Kezdőlapon. Másrészt arra tekintttel, hogy kerek 25 éves jubileumi évfordulós az 1990. március 16. és 21. közötti Fekete március, másnéven marosvásárhelyi pogrom. - *feridiák ^vita 2015. február 24., 15:53 (CET)

13. hét

március 23. 0.00 és március 26. 11.59 között: Rinocérosz (Dürer metszete)

A jelölt cikk: Rinocérosz (Dürer metszete) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Dürer metszete

Albrecht Dürer 1515-ben készítette az általában Dürer Rinocéroszának nevezett híres fametszetét. A képet egy ismeretlen alkotó vázlatára és leírására alapozta az abban az évben Lisszabonba érkezett indiai orrszarvúról.

Dürer maga soha nem látta az állatot, ami a római idők óta az első élő példány volt Európában. 1515-ben I. Mánuel portugál király az orrszarvút X. Leó pápának ajándékozta, de nem érkezett meg Rómába, mert hajótörésben elpusztult. Eleven orrszavút nem is láthattak Európában 1577-ig, amikor újabb érkezett Indiából I. Sebestyén portugál király udvarába, akinek halála után, 1580 körül az állatot II. Fülöp spanyol király örökölte meg. Madridban utcát neveztek el erről az abadáról (rinó portugálul).

A metszet egy rinocérosz nem egészen pontos képe. Az állatot kemény páncéllal borítva ábrázolja, egy kis csavart szarvat helyez a nyaktőre, lábait pedig pikkelyekkel fedi — egy valódi orrszarvú nem ilyen. Ennek ellenére Dürer alkotása nagyon népszerű lett Európában, és az elkövetkező három évszázadban rengeteg másolatot készítettek róla. Egészen a 18. század végéig az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették, de aztán az 1740-es és az 1750-es években Európában körbeutaztatott, Clara nevű orrszarvú pontosabb ábrázolásai háttérbe szorították. Dürer munkájáról ennek ellenére azt tartották, hogy talán egyetlen más állatábrázolás sem gyakorolt ilyen mély hatást a művészetekre. Hatása továbbra is jelentős. Ezt mutatja Salvador Dalí 1956-ban készült, 3,6 tonnás szobra, a Rinoceronte vestido con puntillas (Csipkébe öltözött rinocérosz) is, ami a spanyolországi Marbella jachtkikötőjében, Puerto Banúsban látható 2004 óta.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 26. 12.00 és március 29. 23.59 között: Buddhizmus

A jelölt cikk: Buddhizmus (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Dharmacsakra

Buddha a négy nemes
igazságot tanítja

A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított.

Buddha valamikor az i. e. 6. és 4. század között élt. Mostanáig nem volt régészeti bizonyíték az i. e. 3. századnál régebbről a buddhizmus meghatározó alakjának életéről. Kutatók a Világörökség részét képező nepáli Májá déví templománál egy i. e. 6. századból származó gerendát találtak. A megmunkált fa az épület belsejében állhatott, amelyet - sok egyéb szentély mellett - Gautama Sziddhártha, vagyis a Buddha születési helyeként tisztelnek.

Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út”), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren-buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

14. hét

március 30. 0.00 és április 2. 11.59 között: Asperger-szindróma

A jelölt cikk: Asperger-szindróma (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az Asperger-szindrómások gyakran élénken érdeklődnek egyes szűk területek iránt

Az Asperger-szindróma (Asperger syndrome, gyakori rövidítése AS) neurobiológiai pervazív fejlődési zavar; az autizmus egy enyhébb formája. Míg az autistáknál „már hároméves kor előtt késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a nyelvi képességekben, a szimbolikus és imaginatív játékban" (DSM-IV definíció), addig az Asperger-szindrómánál ez nem jelentkezik; ezenkívül az Asperger-szindrómára – az autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amiben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás.

A rendellenességet dr. Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos írta le először 1944-ben; ő az autisztikus pszichopátia nevet adta neki. Róla nevezte el a szindrómát dr. Lorna Wing angol pszichiáter és pszichológus, aki egy 1981-es írásában használta először a kifejezést. Az Asperger-szindróma a Mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) 4. kiadásába (DSM-IV) került be 1994-ben.

A diagnózist megnehezíti, hogy nincs általánosan elfogadott diagnosztikai kritériumrendszere. Pontos okai és előfordulási gyakorisága sem ismert, elsősorban a diagnosztizálási rendszerek változatossága miatt.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az Autizmus Világnapja alkalmából jelöltem az Asperger-szindróma cikket. Andrew69. 2014. április 20., 14:32 (CEST)

április 2. 12.00 és április 5. 23.59 között: Rákóczi-szabadságharc

A jelölt cikk: Rákóczi-szabadságharc (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

II. Rákóczi Ferenc lovas szobra Budapesten a Kossuth téren

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca a Habsburg-abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt, és Magyarország teljes állami függetlenségét kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól.

A szabadságharc országos szinten akkor kezdődött, amikor a lengyel Lawoczne mellett fekvő Klimiec faluban 1703. június 15-én egyesültek Rákóczi katonái az Esze Tamás vezetése alatt megjelent magyar és ruszin paraszti csapatokkal, és a Rákóczi vezette sereg, híres zászlaján a „Cum Deo pro patria et libertate” („Istennel a hazáért és szabadságért”) felirattal, 1703. június 16-án átlépve a lengyel–magyar határt, a Vereckei-hágón keresztül Magyarországra érkezett.

A szabadságharc az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország beolvadását a birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt.

Rákóczi emigrációba kényszerült, de megkérdőjelezhetetlen nemzeti hőssé vált, aki követendő példakép maradt a magyarok szemében. A szabadságharc hatása megjelent a népzenében is, és olyan hatást gyakorolt, amiből számos kuruc nóta született: például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hajh! Rákóczi! Bercsényi! 2015 óta a kiemelkedő államférfi, a Rákóczi-szabadságharc vezérlő fejedelmének születésnapja, március 27. nemzeti emléknap az Országgyűlés azon határozatára, amellyel azt II. Rákóczi Ferenc emléknapjává, röviden Rákóczi-emléknapnak nyilvánította.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

II. Rákóczi Ferenc lovasszobra Budapesten a Kossuth téren

A Csillagászati világnap alkalmából jöjjön a Nap. Andrew69. 2014. április 20., 14:33 (CEST)

Mivel a Nap szócikk tavaly 2014. augusztus 28. és augusztus 31. között kinn volt a Kezdőlapon, a szintén kiemelt Naprendszer pedig 2011. januárjában, és a Csillagászat világnapjához is jól illik, javaslom kicserélni. - *feridiák ^vita 2015. március 23., 13:27 (CET)

Továbbá mivel a Csillagászat Napja mozgó ünnep, amelyet évről évre április és május közepe között, a hold első negyedét megelőző szombaton tartanak, ahogy 2014-ben május 10-én volt, úgy 2015-ben április 25-én lesz. (Lásd pl. Változó dátumú ünnepek, emléknapok és A Csillagászat Napja – 2015. április 25.) Ezért átmozgatását javaslom, s egyben megkeresendő az ide illő kiemelt szócikk. - *feridiák ^vita 2015. március 27., 13:08 (CET)

A Naprendszer kiemelt szócikkének átmozgatása a jelenlegi /2015-14-2 helyről az idei április 25-i Csillagászat Napját magában foglaló 2015-17-2 helyre megtörtént.

Az így megüresített helyre II. Rákóczi Ferenc születésének mai emlékünnepén a Rákóczi-szabadságharc kiemelt szócikkét javaslom. - *feridiák ^vita 2015. március 27., 16:24 (CET)

 támogatom Andrew69. 2015. március 27., 16:46 (CET)

 támogatom --Witéz ^vita 2015. április 1., 16:54 (CEST)

15. hét

április 6. 0.00 és április 9. 11.59 között: 2009-es moldovai zavargások

A jelölt cikk: 2009-es moldovai zavargások (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Tüntetők a Ștefan cel Mare sugárúton

A 2009-es moldovai zavargások 2009. április 7-én, a 2009-es moldovai parlamenti választás után törtek ki Moldova fővárosában, Chișinăuban. Az önálló moldovai államiság helyett túlnyomórészt a Romániával egyesülést preferáló demonstrálók azt állították, hogy a választáson, amit egymás után harmadszor a Kommunista Párt nyert, szabálytalanságokat követtek el. A tüntetők megtámadták a parlament épületét és az elnöki palotát, ablakokat törtek be, bútorokat gyújtottak fel. Az EBESZ képviselői elítélték az erőszakot, egyúttal kijelentették, hogy a választás szabad, átlátható volt. Más nagyvárosokban, például az ország második legnagyobb városában, Bălțiban is hasonló tüntetések kezdődtek.

A tüntetők egy internetes közösségi hálózaton, a Twitteren szervezkedtek, így a megmozdulás egyik elnevezése a Twitter-forradalom lett.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 9. 12.00 és április 12. 23.59 között: 2014-es labdarúgó-világbajnokság

A jelölt cikk: 2014-es labdarúgó-világbajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Maracanã Stadion
(a döntő helyszíne)

Ünneplő németek
a bajnoki trófeával

A 2014-es labdarúgó-világbajnokságot Brazíliában rendezték 2014. június 12. és július 13. között. A selejtezőben 203 csapat indult, közülük 31 vehetett részt a tornán. A házigazda Brazíliának nem kellett selejtezőt játszania. A címvédő a spanyol válogatott volt. A torna nyitómérkőzését São Paulóban, a döntőt a Rio de Janeiró-i Maracanã Stadionban játszották.

Korábban 1950-ben rendeztek Brazíliában világbajnokságot. Akkor egy körmérkőzéses négyes döntőt rendeztek, a világbajnokságot Uruguay nyerte. Az 1978-as labdarúgó-világbajnokság után először volt dél-amerikai ország a rendező. A magyar labdarúgó-válogatott sorozatban már a nyolcadik alkalommal nem tudott kijutni. Ezúttal magyar játékvezető sem kapott helyet a játékvezetők 32 fős keretében.

A 32 csapatot nyolc csoportba sorsolták, mindegyikből az első két helyezett jutott tovább. A nyolcaddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. A döntőt Németország hosszabbítás után 1–0-ra nyerte Argentína ellen, Mario Götze góljával. Németország története negyedik vb-címét szerezte, és a vb-k történetében először nyert világbajnokságot európai csapat az amerikai kontinensen. Németország emellett részvételi jogot szerzett a 2017-es konföderációs kupára.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

16. hét

április 13. 0.00 és április 16. 11.59 között: Lecce

A jelölt cikk: Lecce (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A leccei Dóm tér

Lecce ( hallgat) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, a Salentói-félsziget közepén, az azonos nevű megye székhelye. A számos barokk épület által meghatározott egységes városképének köszönhetően „Dél Firenzéjének” is nevezik. A várost közel kétezer éve a messzápok alapították. A rómaiak idején Lupiae néven a birodalom egyik virágzó városa volt, ekkor épült meg kikötője is a mai San Cataldo tengerparti település területén. A Nyugatrómai Birodalom bukása után jelentősége csökkent, vezető szerepét a régióban Otranto vette át. Virágkorát a 17. században élte, amikor a város feletti hatalmat a helyi püspökök gyakorolták. Ekkor épültek fel impozáns barokk építményei.

A leccei barokk egyik fő jellegzetessége, hogy nem alakítja át a teret, azaz megmarad a klasszikus építészeti formák mellett, viszont a díszítések terén sokkal inkább a formagazdagság, a túltelítettség irányába mozdul el. E sajátos építészeti stílus kialakulását befolyásolta a helyi építőanyag, az úgynevezett leccei mészkő rugalmassága és könnyű megmunkálhatósága. Ez hozzájárult a művészek ötleteinek szárnyalásához, hiszen bármit rövid idő alatt ki lehetett faragni ebből az alapanyagból. Elsősorban az épületek homlokzataira jellemzőek a teljes alakú szoborcsoportok (emberi, állati és bizarr formák), a növényi motívumokkal díszített párkányzatok, a rengeteg kariatida, puttó, voluta, mitológiai motívumok. Az ablakkeretek és a bejárati portálok szintén erősen díszítettek. Egy másik jellegzetessége a leccei barokknak a kromatika hiánya. Az épületek külsejét nem festették be, és így a mészkő természetes színének és a napsugarak kölcsönhatásának eredményeképpen arany színben tündökölnek. A leccei barokk legjellemzőbb példája a Santa Croce-bazilika.

2006-ban elindították a leccei barokk belváros világörökségi helyszínné nyilvánítási eljárását.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Fekete kolostor szócikket - *feridiák ^vita 2015. március 19., 10:49 (CET)

Már korábban felírtam az 53. hétre, az időpont indoklásával. --Hkoala 2015. március 20., 06:46 (CET)

április 16. 12.00 és április 19. 23.59 között: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

A jelölt cikk: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Deák Ferenc, „a haza bölcse”
(Székely Bertalan festménye)

Deák képe a legnagyobb címletű magyar forint pénzjegyen

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi „a haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulust kapta.

Jogi végzettséget szerzett és ügyvédi vizsgát tett, majd Zala vármegye szolgálatába állt. Politikusként a reformországgyűlésen a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja.

Történelmi nagysága abban áll, hogy fő támogatója volt annak a folyamatnak, mely során elhárultak a magyar nemzet útjából azok az akadályok, amelyek az uralkodóházhoz és az örökös tartományokhoz fűződő viszonyt lehetetlenné tették. Tevékenységével nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg, hanem lehetővé tette Magyarország további fejlődését, anyagi és szellemi gyarapodását. Munkájának érdeme, hogy hosszas politikai küzdelem után létrejöhetett az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság között a kiegyezés.

A politika mellett a tudományokban is jártas volt; mint államférfi a magyar történelem legnagyobbjai közé tartozik. A 19. század egyik legtehetségesebb magyar politikusaként tartják számon, aki megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének törvényi kereteit.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Kolozsvárt, Hunyadi Mátyás magyar király szülővárosát javaslom emlékműve képével a nagy reneszánsz államfő és könyvtáralapító 1490. április 6. napján elhunyta alkalmából. - *feridiák ^vita 2015. április 1., 00:24 (CEST)

Ez a cikk nem kiemelt minőségű, pár napja javasoltam a kiemelés megvonására. Raktam be helyette mást.--Hkoala 2015. április 1., 08:45 (CEST)

Ügyeljünk a változatosságra. Lecce után ne egy másik város jöjjön, hanem ide talán jobban passzol Deák Ferenc, hiszen, 1865. április 16-án jelent meg a híres „húsvéti cikke”. Andrew69. 2015. április 15., 16:50 (CEST)

17. hét

április 20. 0.00 és április 23. 11.59 között: Vlagyimir Iljics Lenin

A jelölt cikk: Vlagyimir Iljics Lenin (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Lenin 1920-as portréja

Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (oroszul: Владимир Ильич Ленин; születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov [Ульянов]  meghallgat; Szimbirszk, 1870. április 22. [a régi orosz naptár szerint április 10.] – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója és a 20. századi történelem kiemelkedő hatású alakja.

Orosz szülők harmadik gyermekeként, Szimbirszkben látta meg a napvilágot Vlagyimir Iljics Uljanov néven, a Lenint csak később vette fel. A Szimbirszki Klasszikus Gimnáziumot kitűnő eredménnyel végezte el, már ekkor kitűnt tudásával és szorgalmával. Miután kivégezték bátyját, aki részt vett egy merényletben, szembefordult a cári uralommal, és a kommunista eszmék híve lett. Joghallgatójaként részt vett egy diáktüntetésen, ezért kicsapták a kazáni egyetemről. A szentpétervári egyetemen fejezte be tanulmányait magánúton, szintén kitűnő eredménnyel.

Felforgató tevékenységért három év szibériai száműzetésre ítélték, ami után a frissen megalapított Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tagjaként emigrált, és többek között Svájcban, Németországban és Angliában is lakott. Külföldön tartózkodva kulcsszerepet vállalt a párt szervezésében és vitáiban, a szocializmus eszméjének terjesztésében. Szerkesztette a párt lapját, és rengeteg írást publikált. Befolyása a pártkongresszusokon egyre erősödött, és az 1903-as pártszakadás után a bolsevik (többségi) frakciót vezette.

A párt és a mozgalom népszerűsége rohamosan nőtt, végül Lenin vezetésével Oroszországban átvették a hatalmat. Az 1917-es októberi forradalom után széles körű reformokat vezetett be, nagy szerepe volt az első világháborúból való kilépésében. Miután az 1917-es választást az eszerek (szociálforradalmárok) nyerték meg, a vörösök és a fehérek között elhúzódó polgárháború kezdődött, amelybe a külföldi hatalmak is beavatkoztak (intervenció). Lenin a hadikommunizmus bevezetésével meg tudta nyerni a háborút, és az 1922-ben megalakult Szovjetunió első vezetője lett. Politikai pályájának kiteljesedését agyvérzése, majd két évvel későbbi halála gátolta meg.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
 kérdés Vlagyimir Iljics Lenin jöhet ide, ha kiemelt lesz addigra? Andrew69. 2015. január 30., 21:21 (CET)

Qui tacet consentire videtur” Átrakom a következő üres helyre. Andrew69. 2015. április 1., 06:29 (CEST)

április 23. 12.00 és április 26. 23.59 között: Naprendszer

A jelölt cikk: Naprendszer (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Naprendszer a Nap bolygórendszere, amit a gravitáció tart egyben; egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. Galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el. A Naprendszer határa a Naptól számított 8-10 billió km (kb. 1 fényév). A tudósok csak a XX. században jöttek rá, hogy a Naprendszernek nem a Kuiper-övnél van vége, hanem az Oort-felhőnél.

A csillagászatban csillagrendszer alatt olyan rendszert értünk, amelyben egy vagy több csillag körül más égitestek is keringenek. Tanulmányozásával elsősorban az égi mechanika foglalkozik. Jelen cikk a Nap rendszeréről szól.

Bolygónknak, a Földnek otthont adó Naprendszerünk középpontja a Nap; a Naprendszer a Nap gravitációs térrészében mozgó objektumok és kölcsönhatásaik összessége. Központi csillagunk hozzávetőleg 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy hatalmas gázfelhő gravitációs összehúzódásával. Nem sokkal később, már 4,567 milliárd évvel ezelőtt a csillagkeletkezésnél visszamaradt, a Nap egyenlítői síkjában lapos korongba rendeződött anyagból, a protoplanetáris korongból kialakultak az első kisbolygók, majd bolygók. A belső Naprendszerben négy kőzetbolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars), a külső Naprendszerben négy óriásbolygó (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) és az öt törpebolygó (Ceres, Pluto, Haumea, Makemake, Eris) kering. A kőzetbolygók kérge szilikátos, a gázbolygók viszonylag kis szilárd magját hatalmas hidrogén–hélium légkör veszi körül, a törpebolygók jeges kőzetből állnak.

A Naprendszerben a bolygókon kívül számos kisebb égitest is található. A legtöbb közülük aszteroida — ezek két övezetbe rendeződtek. A belső aszteroida-öv a Mars és a Jupiter között, a külső, a Kuiper-öv pedig a Neptunusz pályáján túl helyezkedik el ellipszis alakban a Nap, mint gyújtópont körül. Ezekben az övekben kering az törpebolygó — az égitesteknek ezt a típusát 2006-ban vezetették be. Hat bolygónak és három törpebolygónak természetes kísérői is vannak, ezeket holdaknak nevezzük. A holdakon kívül az óriásbolygók körül gyűrűk, gyűrűrendszerek keringenek.

A rendszerben vannak szabadon keringő testek is, ezek az üstökösök, a kentaurok és a mindenütt jelenlévő bolygóközi por. Ezek zömének keringése merőben eltér a többi testétől: elnyújtott ellipszis pályákon, vagy az ekliptikáétól eltérő síkban mozognak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Jobbító javaslatsor a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-14-2, a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-17-2 és a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-18-1 viszonylatában:

• 1. Elején Jet Li konvenció szerint bekékítendő: Jet Li.
• 2. Végén a kategória-zárósablon hiányzik, hiánypólásként ez beillesztendő: Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2015.
• 3. A Jet Li kiemelt szóikk a 2015-17-2 Csillagászat Napját magábafoglaló sablonból a közvetlenül utána következő /2015-18-1 sablonba áthelyezendő.
• 4. A Naprendszer kiemelt szócikknek átmozgatása a jelenlegi /2015-14-2 helyről a megüresített 2015-17-2 helyre. - *feridiák ^vita 2015. március 27., 13:45 (CET)

18. hét

április 27. 0.00 és április 30. 11.59 között: Jet Li

A jelölt cikk: Jet Li (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Jet Li

Kézlenyomata szerepel
a Csillagok sugárútján

Jet Li (eredetileg 李连杰, Lǐ Liánjié, magyaros átírásban Li Lien-csie, kantoni nyelven Li Lin Kit) (Peking, 1963. április 26.) kínai harcművész és színész. Gyermekként lett Kína nemzeti vusu (wushu)bajnoka, és öt éven keresztül tartotta a címet. Tizenhét évesen visszavonult a versenysporttól. 1982-ben Shaolin templom című filmjével lett országosan ismert, majd kritikusok által is elismert epikus vusu (wushu)filmekben játszott, mint például a Kínai történet vagy a Hős. Hollywood is felfedezte, először rosszfiúszerepeket kapott, majd 2000-ben az Öld meg Rómeót! című filmben már főszereplőként játszott. Számos más amerikai produkcióban is szerepelt, Jackie Channel játszott együtt A tiltott királyságban, Brendan Fraserrel pedig A múmia: A Sárkánycsászár sírja című produkcióban. 2010-ben a The Expendables – A feláldozhatók című akciófilmben volt látható többek között Sylvester Stallone és Jason Statham oldalán, valamint ennek folytatásaiban.

Jet Li szingapúri állampolgár, második feleségével és két kislányukkal él. Jótékonysági tevékenységet is folytat. 2004-ben a Maldív-szigeteken nyaralt családjával, amikor a cunami elöntötte a szigetet, és a való életben is szembenézett a halállal. Két kislányát mentette, majdnem megfulladtak. Jet Li akkor elhatározta, hogy alapítványt hoz létre, mely katasztrófahelyzetekben segíti a rászorulókat. A One Foundation végül 2007-ben jött létre, négy fő területen tevékenykedik: katasztrófasegélyezés, környezetvédelem, egészségügy és oktatás. Az alapítvány szoros együttműködésben dolgozik a Nemzetközi Vöröskereszttel, melynek Jet Li is a nagykövete.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Jobbító javaslatsor a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-14-2, a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-17-2 és a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-18-1 viszonylatában:

• 1. Elején Jet Li konvenció szerint bekékítendő: Jet Li.
• 2. Végén a kategória-zárósablon hiányzik, hiánypólásként ez beillesztendő: Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2015.
• 3. A Jet Li kiemelt szóikk a 2015-17-2 Csillagászat Napját magábafoglaló sablonból a közvetlenül utána következő /2015-18-1 sablonba áthelyezendő.
• 4. A Naprendszer kiemelt szócikknek átmozgatása a jelenlegi /2015-14-2 helyről a megüresített 2015-17-2 helyre. - *feridiák ^vita 2015. március 27., 13:45 (CET)

április 30. 12.00 és május 3. 23.59 között: A rózsa neve (film)

A jelölt cikk: A rózsa neve (film) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A szerzetesek hálóterme
az ebersbachi kolostorban

A rózsa neve (Le Nom de la rose / Il nome della rosa / Der Name der Rose) 1986-ban készült színes francia–olasz–nyugatnémet film. Jean-Jacques Annaud alkotása Umberto Eco 1980-ban megjelent világsikerű könyve, A rózsa neve című regény alapján készült. A forgatási előkészületek évekig tartottak. Ez a film volt akkoriban a legnagyobb költségvetésű európai produkció, a Kleopátra (1963) óta a legnagyobb külső díszleteket építették fel hozzá. Négy író vett részt a forgatókönyv elkészítésében, a hitelesség érdekében pedig a rendező több mint 300 kolostort keresett fel a világ különböző pontjain, jegyzeteket készített róluk, de egyik helyszín sem felelt meg az igényeinek. Ezeket az épületeket ugyanis az évszázadok során többször átalakították, ezért már nem tükrözték a XIV. századi állapotokat. Egyedül a hesseni Eberbach kolostorra lehet ráismerni a filmben, ez lett a helyszíne számos belső és külső jelenetnek. A barátok régi, középkori formájában megmaradt hálóterme lett a filmben a szkriptórium, az ispotályból lett az étkező, a pincéből a bírósági terem.

Jean-Jacques Annaud még a megjelenés előtt olvasott a könyvről a Le Monde-ban. Különösen az keltette fel az érdeklődését, hogy Eco munkájában egy görög nyelven írt eltűnt könyvről van szó, ugyanis Annaud rajong a görög nyelvért és a középkori apátságokért, melyek egyikében a könyv eltűnt. A rendező lelkesedésében még a megjelenés előtt megszerezte a francia fordítást. 1982 nyarán hozzá is kezdett, hogy filmet készítsen a terjedelmes műből. Akkor már dolgozott A medve című filmjén, de félbehagyta, hogy előbb A rózsa nevét valósítsa meg. A filmet a kritika fanyalogva fogadta, a közönség körében viszont éppolyan sikeres volt, mint a könyv.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

19. hét

május 4. 0.00 és május 7. 11.59 között: Deinosuchus

A jelölt cikk: Deinosuchus (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Deinosuchus hatcheri csontváza

A Deinosuchus (nevének jelentése 'borzalmas krokodil', az ógörög δεινός / deinosz ('borzalmas') és σουχος / szukhosz ('krokodil') szavak összetételéből) az aligátorfélék egy kihalt rokona, amely a késő kréta kor campaniai emeletében, 83,5–70,6 millió évvel ezelőtt élt. Legelső maradványait Észak-Karolinában fedezték fel az 1850-es években. Később még Georgia, Új-Mexikó és Montana területén is megtalálták, de a nemet csak 1909-ben nevezték el és írták le. Az 1940-es években további fosszilis töredékeket találtak, amelyekből az Amerikai Természetrajzi Múzeumban (American Museum of Natural History) jelentős munkával, ám helytelenül rekonstruálták koponyáját. A Deinosuchusról szerzett ismereteink hiányosak annak ellenére, hogy azóta jobb koponyamaradványok kerültek elő, segítve e nagyragadozó tudományos megértését.

Bár a Deinosuchus sokkal nagyobb volt valamennyi modern krokodil- vagy aligátorfélénél (hossza elérte a 12 métert, tömege a 8,5 tonnát), megjelenése meglehetősen hasonlított kisebb rokonaiéra. Nagy fogai zúzásra szolgáltak, a hátát pedig vastag, félkör alakú bőrcsontok (osteodermák) borították. Egy tanulmány szerint feltehetően 50 évig is elélt, a modern krokodilokhoz hasonló ütemben, de jóval tovább növekedve. A Deinosuchus megölhette és elfogyaszthatta a nagyobb dinoszauruszokon kívül a tengeri teknősöket, különféle halakat, más vízi és szárazföldi állatokat is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 7. 12.00 és május 10. 23.59 között: Munkácsy Mihály

A jelölt cikk: Munkácsy Mihály (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Munkácsy önarcképe (1881)

Krisztus Pilátus előtt (1881)

Munkácsi Munkácsy Mihály (született: Lieb Mihály Leó, Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század nemzetközileg is elismert mestere.

Békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, és hatalmas vásznaival az egész világot meghódította. Művészi tudásán és tehetségén kívül az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „szociológus” is volt, hiszen életképfestészete pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé. Krisztus-trilógiája és számtalan, méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerezett.

Hatalmas életművét tehetséggel, szorgalommal, megfeszített szellemi és fizikai munkával hozta létre. Romantikusan realista festőként mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt realista ábrázoláshoz. Művészetének egyik legértékesebb eleme a fájdalom megértése és átélése. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével kifejlődő nemzeti tudat. Nagy vásznain hatalmas kompozícióin karakteres embertípusokat jelenített meg impozáns eszköztárral. Életére és munkásságára is jelentősen hatottak a nők. Anyagi hátterét az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította.

Ötvenhat éves korában hunyt el az endenichi szanatóriumban. Ottani ravatala fölött a Krisztus Pilátus előtt című festményének reprodukcióját helyezték el. Bonnból május 5-én indult a gyászvonat, amely május 6-án érkezett meg Budapestre. Hazaszállítása után a Műcsarnokban ravatalozták fel. Temetése május 9-én a Kerepesi úti temetőben volt, ahol végső útjára hatalmas tömeg kísérte el. A búcsúbeszédet festőtársa, Telepy Károly mondta. „A »via crucis« véget ért. A mester hosszas és kínos szenvedései után most már megnyugodhatik. Porai a hazai földdel vegyülnek össze, azzal a földdel, melyből alkotásaihoz színt, erőt és lelkesedést merített. Emlékének nemzet adózik soha el nem múló kegyelettel”. Művészetének a nevét viselő legrangosabb magyar képzőművészeti díj is méltó emléket állít.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Munkácsy Mihály szócikkét javaslom a 19. hét vége (május 7. – május 10.) /2015-19-2 sablonjába azért, mert halálának és Magyarország halottjakénti temetésének jubileumi évfordulója van. Alább idézek ehhez a szócikkből egy szakaszt. Az idézetben ott a szöveghez illő képre is az iránymutatás. *feridiák ^vita 2015. április 19., 15:20 (CEST)

Már megint kilométeres vitalapokat gyártasz. Ennek mi a bánat értelme van? Xiaolong ^Üzenő 2015. április 30., 09:00 (CEST)

Munkácsyt halála után Endenichben, a szanatóriumban ravatalozták fel, ahol fölötte a Krisztus Pilátus előtt című festményének reprodukcióját helyezték el. Közben Magyarország halottjának nyilvánították, és Budapesten állami temetést rendeztek a tiszteletére. Halála hírére gyászba borult szinte az egész ország, az országgyűlés, a főváros, amelynek díszpolgára volt, külön megemlékezett róla. Bonnból május 5-én indult a gyászvonat, amely május 6-án érkezett meg Budapestre. Hazaszállítása után a Műcsarnokban ravatalozták fel. Az épület köré kordont feszítettek, mivel százezrek rótták le kegyeletüket, és csak belépőjeggyel lehetett megtekinteni a ravatalát. Temetése május 9-én a Kerepesi úti temetõben volt, ahol végső útjára hatalmas tömeg kísérte el. A búcsúbeszédet festőtársa, Telepy Károly mondta. „A »via crucis« véget ért. A mester hosszas és kínos szenvedései után most már megnyugodhatik. Porai a hazai földdel vegyülnek össze, azzal a földdel, melyből alkotásaihoz színt, erőt és lelkesedést merített. Emlékének nemzet adózik soha el nem múló kegyelettel” – írta a Vasárnapi Ujság az 1900. évi 19. számában.

20. hét

május 11. 0.00 és május 14. 11.59 között: Miskolc

A jelölt cikk: Miskolc (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A város jelképévé vált
Avason álló tévétorony

Miskolc madártávlatból

Miskolc Észak-Magyarország legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Miskolci járás székhelye. Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnépesebb városa. Miskolc neve szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr hozzácsatolásával – és legnagyobb népességszámát is.

A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár, a lillafüredi Palotaszálló és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja. Miskolc város napja: május 11.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Miskolc város napja: május 11. Andrew69. 2014. december 27., 11:11 (CET)

május 14. 12.00 és május 17. 23.59 között: Kulin György

A jelölt cikk: Kulin György (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.

Többek között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE), ennek megszüntetése után a Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapítója, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló és a Csillagok Világa folyóirat létrehozója. Az MCSE első elnöke (1946–1949); a CSBK ügyintéző elnöke (1964–1968), majd elnöke (1968–1976) és végül örökös, tiszteletbeli elnöke (1976–1989); az Uránia igazgatója (1947–1949, 1954–1975); a Magyar Asztronautikai Társaság jogelőd szervezetének, a TTIT Asztronautikai Bizottságának első elnöke (1956–1959).

Eredetileg nem csillagásznak készült, és már harminc éves is elmúlt, amikor először nagyobb távcső közelébe került. Ekkor lenyűgözték az égbolt csodái, de sajnálattal gondolt arra, hogy Galilei után több száz évvel a legtöbb ember még annyit sem látott az égből, mint az olasz természettudós. Ezért arra törekedett, hogy mindenkinek megadja a Galilei-élményt: „Az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott.”

Példaképének a világformáló Galilei mellett a csillagászatot népszerűsítő francia Flammariont tartotta. A szellemi munkán túl sok ezer távcsőtükröt csiszolt, ebben valószínűleg világrekorder lenne. Másokat is tanított a tükörcsiszolásra, és próbált olcsón optikákat szerezni, hogy házilag is sok ember készíthessen távcsövet.

Nevét az égbolton az általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó és a Whipple–Bernasconi–Kulin (1942a) üstökös viseli. A csillagokat éles szemmel és hazaszerető szívvel kutatta, amit az is mutat, hogy a kisbolygóöv ugyancsak általa felfedezett két égitestét (a 434 Hungariát és az 1444 Pannoniát) is Magyarországról nevezte el.

Kodolányi János 1949. április 21-én Várkonyi Nándorhoz írt levelében így jellemezte Kulin Györgyöt: "Kulin nyurga, diákos, lobogóhajú, kavallière-nyakkendős férfiú, költő és bohém, mint általában a csillagászok, éjjeli pincérek, utcai kurvák, s más művészei a csillagos napszaknak. Izig-vérig spiritualista, nem is lehet más, lévén korszerű matematikus és asztrofizikus."

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

21. hét

május 18. 0.00 és május 21. 11.59 között: Cimbalom

A jelölt cikk: Cimbalom (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Dankó Pista cimbalma Gárdonyi Géza dolgozószobájában

Schunda Vencel József

A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak.

Régi, népi változata a kiscimbalom, ez magyar nyelvterületen már ritkaság, de az alpesi országokban, Kelet-Európában, a Balkánon ma is használatos. Továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, melyet (a 170 éve, 1845. május 19-én született) Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg a 19. század vége felé, majd a 20. században idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább. Elsősorban cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is ismert, és Rácz Aladár cimbalomművész munkássága nyomán komolyzenei koncerteken is szerepet kapott.

Erkel Ferenc a Bánk Bán című operájában, Kodály Zoltán a Háry János című dalművében, majd szvitjében alkalmazott cimbalmot. Igor Sztravinszkij Rácz Aladár hatására maga is tanult cimbalmozni, Ragtime és Renard című műveiben meg is szólaltatja a hangszert. Budapesten 1890 óta működik cimbalom tanszék. A Nemzeti Zenedében Allaga Géza volt az első tanszékvezetője, aki egyben az első cimbalom-iskola szerzője is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

Cimbalom

A Cimbalom szócikket javaslom a 21. hét eleje (május 18. – május 21.) /2015-21-1 sablonjába azért, mert továbbfejlesztett változatát, a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalmot Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg, aki 1845. május 19-én született, és ezzel tisztelgünk születésnapjának jubileumi évfordulóján emléke előtt. *feridiák ^vita 2015. április 19., 13:25 (CEST)

május 21. 12.00 és május 24. 23.59 között: 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál

A jelölt cikk: 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, az osztrák Conchita Wurst

A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvenkilencedik Eurovíziós Dalfesztivál. Dániában rendezték meg, mivel a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivált Emmelie de Forest dán énekesnő Only Teardrops című dala nyerte. Dánia volt az első ország, amely másodszorra rendezhette a versenyt az új évezredben, mivel 2000-ben is ők nyertek. 2013. szeptember 2-án jelentették be, hogy a koppenhágai B&W Hallerne fog otthont adni a versenynek.

Az első elődöntőre 2014. május 6-án, a második elődöntőre május 8-án, a döntőre pedig május 10-én került sor. 37 ország erősítette meg részvételét a dalfesztiválra, beleértve Lengyelországot és Portugáliát is, mely országok kettő illetve egy év kihagyása után tértek vissza. Ugyanakkor Bulgária, Ciprus, Horvátország és Szerbia még a verseny előtt visszalépett. A magyar induló Kállay-Saunders András lett, aki a Running című számával nyerte meg A Dalt, a hazai válogató műsort. Kállay-Saunders az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében 143 ponttal az ötödik helyet érte el, ami a második legjobb helyezés, amit magyar versenyző el tudott érni a dalfesztiválok történetében. Továbbá a kapott 143 pont a legtöbb, amit valaha magyar induló kapott.

A verseny győztese az Ausztriát képviselő Conchita Wurst lett, aki 290 pontot összegyűjtve nyerte meg a döntőt. A Rise Like a Phoenix című dal emellett tizenhárom országtól kapta meg a maximális 12 pontot. A 2014-es elődöntőket és döntőt százkilencvenöt millió ember látta. Magyarországon mind a két elődöntőt, és a döntőt az M1 közvetítette, HD minőségben, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az 2015-ös, 60. Eurovíziós Dalfesztivál hetének alkalmából javaslom, hogy az egy évvel ezelőtti verseny cikke kerüljön a kezdőlapra! A 2015-ös verseny döntőjét éppen május 23-án rendezik meg Bécsben. –[MrSilesian]^VK 2014. december 21., 17:06 (CET)

22. hét

május 25. 0.00 és május 28. 11.59 között: Pjotr Iljics Csajkovszkij

A jelölt cikk: Pjotr Iljics Csajkovszkij (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Pjotr Iljics Csajkovszkij

Pjotr Iljics Csajkovszkij (oroszul: Пётр Ильич Чайковский) (Votkinszk, 1840. május 7. [április 25. a régi naptár szerint] – Szentpétervár, 1893. november 6. [október 25. a régi naptár szerint]) orosz romantikus zeneszerző.

Mérnök–hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstejn volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyikolaj Rubinstejn 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai zenekonzervatóriumba tanárnak.

Csajkovszkij homoszexuális volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özvegy Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték.

Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei (A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő) is nagy sikereket arattak. Operaírással is próbálkozott, művei közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyult időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ezt a zenetörténészek máig vitatják.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz romantikus zeneszerzőt javaslom május utolsó hetének első felére. 1840. május 7-én, 175 éve és május hónapban született. Jubileumi évfordulóján az évfordulós rovatban már megemlékeztünk róla a Kezdőlapon: Sablon:Évfordulók/'0, '5/05-07. Ez egyben előkészítése volt, hogy még májusban kiemelt szócikként is megjelenjen a Kezdőlapon. Most javaslom. --*feridiák ^vita 2015. május 17., 22:33 (CEST)

május 28. 12.00 és május 31. 23.59 között: Ürümcsi

A jelölt cikk: Ürümcsi (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Ürümcsi panorámaképe

Ürümcsi (mongol eredetű szó jelentése csodás legelő; kínaiul: 乌鲁木齐, pinjin: Wūlǔmùqí, magyaros: Vulumucsi; ujgur nyelven: شەھىرى) hárommillió lakosú város és adminisztrációs központ Kínában. Az ország legnyugatibb és legnagyobb tartománya, Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang–Ujgur Autonóm Terület) székhelye. A Tang-dinasztia idejében lett a selyemút állomása, és a Csing (Qing)-dinasztia idején fejlődött gazdasági és kulturális központtá.

Földrajzi érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint a világ nagyvárosai közül Ürümcsi fekszik legtávolabb a tengerektől. A 2010-es népszámlálás adatai szerint a városban és a kínai adminisztrációs szabályok szerint az Ürümcsi prefektúrához tartozó részeken 3 113 000 fő lakott (hat városi kerület és Dabancseng (Dabancheng), amely hivatalosan nem urbanizált része a városnak). Nagyjából ezer kilométer sugarú körben nincs még egy ekkora olyan város, amelyben a Kínát irányító hanok vannak többségben. A város és a külvárosi részek lakóinak többsége kínai (han 75%), de emellett sok az ujgur, a huj, a kazah és a kirgiz is — hivatalosan 49 nemzetiség van jelen.

A hatalmas, gyéren lakott autonóm terület Kína területének hatoda. Vidéki lakossága javarészt iszlám vallású ujgur, de élnek errefelé buddhista mandzsuk és sibék is. Ennek megfelelően a város is sokszínű; az utcákon megforduló emberek az ország teljes etnikai palettáját megjelenítik. Látható itt magas sarkú lábbeliben járó, modern öltözetű fiatal kínai, csadort viselő ujgur nő, szakállas han öregember, sajátos fejfedőjű kirgiz férfi, európai formátumú tádzsik és persze más egyéb kisebbségek is; a sokadalmat szinte mindig több ezer orosz bevásárló turista színesíti.

Az 1990-es évek óta folyamatosan fejlődő város fontos közlekedési csomópont, a tartomány kulturális és kereskedelmi központja. Nevezetes beruházása volt a Dabancseng-Szancsang (Dabancheng-Sanchang) szélerőműfarm, ami jó példa a környezetszennyezésben élenjáró város energiatermelő kapacitásainak korszerű környezetbarát lecserélésére. A világhírű ősi selyemút miatt a turisták által is kedvelt hely a bazár és az úgynevezett Második Híd út. Kína más tartományaiba gyorsan eljuthatunk innen a Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonal (Lanzhou–Ürümqi nagysebességű vasútvonal)on, ami az „új selyemút” projekt része.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Nincs különösebb oka a jelölésnek, így akár áttehető más időpontra is. Andrew69. 2015. április 15., 16:41 (CEST)

23. hét

június 1. 0.00 és június 4. 11.59 között: Dombóvári Gazdasági Vasút

A jelölt cikk: Dombóvári Gazdasági Vasút (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Dombóvári GV nyomvonala a Kórház utca mellett, a GV állomás és a MÁV állomás között

A Dombóvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávú, egyvágányú, nem villamosított gazdasági vasút volt Dombóvár és Csoma-Szabadi között 1948-tól 1979-ig. 1980-tól 1984-ig Dombóvár és Tüske közt mint Úttörővasút üzemelt, 1994-ben bontották el.

A legendásan tehetséges gazdálkodó, Dőry Etelka kezdeményezte 1911-ben az új-dombóvári MÁV-állomásról induló, Tüskepusztát, a Mászlonyi-utat, Szilfáspusztát és Nosztányt érintő, 760 mm nyomtávú lórévasút építését. Az átrakáshoz az új-dombóvári MÁV-állomáson két, keskeny nyomközű vágány állt rendelkezésre.

A dombóvári GV-hálózat nagyobb része (60,3 km) 1923-ban épült a településtől északra található nagybirtokok igényeinek kielégítésére. 1948-ban még pár összekötő- és szárnyvonallal bővítették, és a gazdasági vasutak első ötéves tervében épült Inámpuszta-Cserepespuszta szakasszal érte el végleges formáját.

1979. december 31-én 24:00-kor a Dombóvári Gazdasági Vasút hálózatán a közforgalom megszűnt, a személyszállítást a Volán vette át. 1981-ben elbontották az Attala és Cserepespuszta közti szakaszt, a Csoma-Szabadi és Szentivánpuszta közti pálya felszámolása 1982-ben kezdődött. 1980. május 1-jén Vidóczi László tanácselnök kezdeményezésére a GV Dombóvártól Tüskepusztáig tartó szakaszán ismét megindult a személyforgalom, immár úttörővasútként.

A vasút emlékét az egykori állomás felvételi épülete és mozdonyszínje őrzi. Az egykori váróteremben és laktanyában kapott helyet Beles Lajos vasúttörténeti gyűjteménye, valamint a Dombóvári Vasútmodellező Klub. Az épületet 2008 nyarán renoválták. A GV egykori műhelyét autóbontóvá alakították.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 4. 12.00 és június 7. 23.59 között: Thomas Mann (író)

A jelölt cikk: Thomas Mann (író) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Thomas Mann

Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.) német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és vezérmotívumaihoz kapcsolódik. Prózájára jellemző az irónia és a kétértelműség, az allegóriákat és mitológiai motívumokat művészileg egyre érettebb módon használta fel. Mellékmondatokkal és betoldásokkal bonyolított elbeszélésmódja ritmusos és kiegyensúlyozott, a beszédstílust a mindenkori tematikához igazította. A jelentéstartalmat a szavak tudatos megválasztásával gazdagította. Első regényéért, az 1900-ban írt, 1901-ben kiadott A Buddenbrook házért 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

Korai sikere, ami 1933-ig töretlenül kitartott, lehetővé tette számára, hogy nagyon öntudatosan lépjen fel, s mivel utolérhetetlennek mutatkozott a hosszú, de a tényállást pregnánsan leíró mondatok alkotásában, képes volt szóban semmisíteni meg másokat. Ennek megfelelően viszonya irodalmár társaival feszült volt. A nemzetiszocialisták nemkívánatos személlyé nyilvánították, műveit nem adták ki és nem olvasták, nemhogy beszéltek volna róluk.

Peter Pütz irodalomtudós szerint „Thomas Mann hatása a jelen német irodalmára nem a követésben, hanem a szembemenésben” testesül meg. Mivel Mann mellett senki nem állhat meg, így csak vele szemben érvényesülhet.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom Thomas Mannt, mert június 6-án van a születésnapja. --Rlevente ^üzenet 2015. május 30., 13:37 (CEST)

@Rlevente: Cikkajánlót nem készítesz? --Hkoala 2015. június 1., 08:11 (CEST)

@Hkoala: elkészült. --Rlevente ^üzenet 2015. június 1., 10:05 (CEST)

Na ez egy szép jelölés. Andrew69. 2015. június 4., 18:26 (CEST)

24. hét

június 8. 0.00 és június 11. 11.59 között: Allosaurus

A jelölt cikk: Allosaurus (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Allosaurus fragilis

Az Allosaurus (jelentése 'különös gyík', az ógörög αλλος / allosz 'furcsa', 'eltérő' és σαυρος / szaürosz 'gyík' szavak összetételéből) a nagy theropoda dinoszauruszok egy neme. Fajai főként a jura időszakban, mintegy 155-145 millió évvel ezelőtt éltek a mai Észak-Amerikában. Az első, egyértelműen ehhez a nemhez tartozó maradványokat Othniel Charles Marsh írta le 1877-ben. Mivel ez az első jól ismert theropoda dinoszaurusz, nem csak az őslénykutatók figyeltek fel rá, de több játék- illetve dokumentumfilm is foglalkozott vele.

Az Allosaurus két lábon járó húsevő volt, nagy koponyájában tucatnyi éles foggal. Testhossza körülbelül 8,5 m lehetett, de a töredékek alapján elképzelhető, hogy akadtak 12 méteres példányok is. Hátsó lábai aránylag nagyok és erőteljesek; mellső lábain három ujj nőtt. Testét a hosszú és nehéz farok tartotta egyensúlyban. Allosauridaként, a Carnosauria theropodák egy csoportjaként osztályozták. A nem taxonómiája bonyolult: legismertebb faja az A. fragilis, de számos tisztázatlan érvényű fajt is ide sorolnak. Maradványainak többsége az észak-amerikai Morrison-formációból került elő, de ismertek portugál és feltételesen ide sorolt tanzániai leletek is. A 20. század közepéig Antrodemus néven ismerték, de a Cleveland-Lloyd dinoszaurusz-lelőhelyről (Cleveland-Lloyd Dinosaur Quarry) előkerült bőséges maradványok hatására megkapta az Allosaurus nevet, és az egyik legismertebb dinoszaurusszá vált.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
== Allosaurus ==

MegoldvaPuskás Zoli ^vita 2015. június 8., 10:39 (CEST)

Bocsánat, hogy ide írok, de a nyitó cikkben nyelvtani hiba van, én nem tudom javítani, de kellene. "Hátsó lába aránylag nagyok és erőteljes; mellső lábain három ujj nőtt" szövegben a lába helyett lábai + erőteljes helyett erőteljesek, vagy pedig nagyok helyett nagy kellene. Nem nagy hiba, de szerintem szembeszökő. Üdv: Solymári ^vita 2015. június 8., 10:28 (CEST)

Ha ennek a vitalapnak a tetején a szürkés színű doboz Kapcsolódó lapok, sablonok fülére kattintasz, ott az első sorban mindig megtalálod az aktuális bevezető sablonját, amit akár te is ki tudsz javítani. A jelzett hibát javítottam, köszönjük! --Puskás Zoli ^vita 2015. június 8., 10:39 (CEST)

Köszönöm, ezt eddig nem ismertem. Ezentúl, ha szükséges, meg fogom találni. Üdv: Solymári ^vita 2015. június 8., 10:54 (CEST)

A Kezdőlap egészének Vitalapján az ide tartozó Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-24-1 rovatszintű korrekciót a helyére is áthoztam, és ezután visszatérek az ottani vita folytatásához. --*feridiák ^vita 2015. június 10., 23:58 (CEST)

június 11. 12.00 és június 14. 23.59 között: Esztergom

A jelölt cikk: Esztergom (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az óramutató járásával föntről:
a Sötétkapu, a Bazilika,
az Ószeminárium, a Kis-Duna sétány,
és a Várhegy látképe Párkányból

Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében a Duna jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelső városának is nevezik. Népessége 2014-ben 28 412 fő, amivel a megye második legnépesebb települése. Az Esztergomi járás székhelye.

Esztergomot már a történelem előtt is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, a neve Salvio Mansio volt. Marcus Aurelius itt írta az Elmélkedések 12 fejezetét. Géza fejedelem 972-ben állandó székhelyévé tette, ezt tekintjük Esztergom alapításának. Itt született és keresztelkedett fia, Szent István, aki a várost érseki székhellyé tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig az ország egyik központja volt. A tatárok a városban egyedül a fellegvárat nem tudták bevenni. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtt, számos király, Európa-szerte elismert tudós és művész is megfordult itt. A török 1543-ban elfoglalta és végvárává tette. A várost véglegesen Sobieski János foglalta vissza a párkányi csata során 1683-ban. A bazilikát a visszatért érsekek kezdték építtetni. 1895-ben megépült a várost Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredforduló után 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.

Ma kedvelt idegenforgalmi célpont: évente egymillió turista utazik ide. Az esztergomi érsek székvárosaként a magyar katolikus egyház központja. Az esztergomi Európa egyik legnagyobb bazilikája, egyúttal az ország legmagasabb épülete. Itt található Magyarország egyetlen, épen maradt magyar reneszánsz kori épülete, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban; gyűjteményei világviszonylatban is kiemelkedőek. A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb, a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője, 1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a városban volt az Alkotmánybíróság székhelye.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Fiume városát, ezt a szép tengerparti helyet javaslom a nyár és nyaralás közeledtével.Witéz ^vita 2015. június 1., 19:45 (CEST)

Amint a Kezdőlap vitalapján is jeleztem,  ellenzem ennek a cikknek a Kezdőlapra kerülését, mert már kétszer (2010. június 14. és 2010. június 17. között, valamint 2012. május 24. és 2012. május 27. között) kint volt. Miért nem olyan cikket választunk, ami még egyszer sem szerepelt ott? --Rlevente ^üzenet 2015. június 2., 08:08 (CEST)

Akik keresik a közmegegyezést, hamar találkoznak. A Kezdőlap vitalapján Fiume városa kezdettől csak az egyik javaslat volt. A másik Dorog kiemelt szócikke, s ez szerintem még alkalmasabb: Dorog Komárom-Esztergom megye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros. Wikipédia-szócikke 10 éve, 2005-ben indult. Kiemelt szócikként 5 éve, 2010-ben és június 3-ig volt kinn a Kezdőlapon. A szócikk szép címképe Dorogon a Hősök tere. Mindezekért jobb javaslatnak tartom. Witézt megkérdeztem, és ő is jónak tartja a cserét. Továbbá az egészet elindító anon személy - aki tettéért elismerést, köszönetet kapott - semmilyen tartalmi megkötést nem tett, csupán azt kérte, hogy amit a kezdőnap reggelén elindított, az a nap végére érjen célba. Ez így vagy úgy, de határidőre: még hétfőn, egyben a hét és hónap kezdőnapján megtörtént.

Ám a hétfői határidő lejárta után, már ma, június 2-án egy harmadik város is javaslatba került. Ez egyértelműen sokkal jobb, mint akár Fiume, akár Dorog. Mégpedig éppen azon egyetlen személy tette a javaslatot, aki az anonim kezdeményezésre azonnal cselekedett és feltett egy kiemelt szócikket, amelyért külön köszönet és támogatás illeti. Ez a személy Hkoala és ez az Ő javaslata:

A régiek közül Esztergom 2006-os kiemelt, még nem volt címlapon. --Hkoala 2015. június 2., 10:50 (CEST)

Ezért én is Esztergom városát és Hkoala javaslatát  támogatom s az ebből következő első lépéseket megteszem. --*feridiák ^vita 2015. június 2., 13:28 (CEST)

25. hét

június 15. 0.00 és június 18. 11.59 között: A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról

A jelölt cikk: A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Szovjet T–64 harckocsioszlop a kivonuláskor

1990. március 12-e és 1991. június 16-a között vonultak ki a szovjet csapatok Magyarországról.

A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és szövetségesei a második világháború végén, 1944–45-ben foglalták el Magyarországot. Az 1956-os forradalom után a kádári rendszer fennmaradását szavatoló alakulatok az 1957-ben kötött magyar-szovjet egyezmény alapján több, mint négy évtizedig maradtak az országban.

Az időközben Szovjet Hadseregre átnevezett haderőt két ütemben vonták ki. A nagyhatalmak fegyverzetcsökkentési tárgyalásainak megfelelően 1989. április 25-e és május 28-a között több mint 10 000 katona, közel 300 harckocsi és 150 páncélozott harcjármű távozott.

Az 1990. március 10-én kötött megállapodás után két napon belül elkezdődött, és több mint egy évig tartott a teljes kivonulás. Mintegy 100 000 szovjet állampolgárt, 27 000 harc- és gépjárművet, 230 ezer tonna lőszert és 100 ezer tonna üzemanyagot szállítottak el közel másfél ezer vasúti szerelvényen. Az utolsó vonat 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot a Záhony–csapi vasúti határátkelőn. Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka június 19-én távozott fekete Volgáján civilben, diplomata útlevéllel.

A kivonást követő pénzügyi elszámolás közel másfél évig húzódott. A nullszaldós megállapodást 1992. november 11-én írták alá.

A magyar Országgyűlés 2001. május 8-án fogadta el a 2001. évi XVII. törvényt, amely az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékére június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánította.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Jó lenne, ha a most kiemelésen levő A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról cikk kerülhetne ide, a június 16-i évforduló alkalmából. --Rlevente ^üzenet 2015. április 30., 10:48 (CEST)

június 18. 12.00 és június 21. 23.59 között: Romantikus építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Romantikus építészet Magyarországon (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A fóti plébániatemplom

A romantika a magyar építészetben 1840–1870 között meghatározó stílusirányzat volt; kronológiailag a klasszicista és a historizáló építészet között helyezkedik el. Legjelentősebb mesterei Ybl Miklós és Feszl Frigyes; legfontosabb alkotásai a fóti plébániatemplom és a Pesti Vigadó. Romantikus alkotásnak tekinthető a Dohány utcai zsinagóga is.

A romantikus épületek stílusának meghatározását gyakran megnehezíti, hogy egy házon többféle építészeti stílus elemei jelennek meg. Jellemzőek a román, bizánci és iszlám stíluselemek, a korai reneszánszra jellemző félköríves, illetve az iszlámból eredő patkóíves nyílások, erőteljes vakolt kváderek használata. Különösen a kastélyépítészetben meghatározó az angol (neo)gótikus építészet — a mérművek, a csúcsívek, a csúcsíves sisakú vagy lapos tetős, bástyaszerű tornyok, a pártázat.

Noha munkásságuk nagyobb része a historizálás időszakára esik, Ybl Miklós mellett fontos műveket alkotott romantikus stílusban Szkalnitzky Antal és Weber Antal is. Jó színvonalú, de általában egy-egy régióhoz kötődő, összességében kevésbé jelentős munkákat hagyott hátra Pollack Ágoston, Brein Ferenc, a pesti Pekáry-ház tervezője; a Pichler-házat tervező Wieser Ferenc, a szintén főleg a fővárosban dolgozó Pan József és Máltás Hugó, a javarészt Esztergomban munkálkodó Prokopp János, az erdélyi Kagerbauer Antal, valamint a Sopronban és környékén foglalkoztatott Handler Nándor. A korszak számos meghatározó épülete, így például első romantikus kastélyaink többsége osztrák építészek munkája. Johann Julius Romano von Ringe (Erdődy-kastély, Vép), Alois Pichl (Keglevich-kastély, Nagyugróc), Franz Beer (Zichy–Ferraris-kastély, Oroszvár), Ludwig Zettl (Lipótmezeti Országos Tébolyda) említhető a jelentős megbízásokat teljesítő külföldi mesterek közül.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A kezdőlap vitalapján javasolták ide Bolyai Farkast. Andrew69. 2015. június 1., 18:07 (CEST)

Bolyai Farkas professzort elsősorban mint a matematika tudósát és tanárát javaslom, aki alkotásaival kétszeresen jubileumi évfordulós. 1830-ban jelent meg Az arithmetica eleje címmel első kinyomatott matematikai műve, majd kerek öt év múlva, 1835-ben a Tentamen II. kötete és e kettő ajándék-példányait kézzel írt ajánlással 1835-ben küldte meg a Magyar Tudományos Akadémia, illetve annak könyvtára részére (amelynek termében és gépén írom ezen ajánlást). --Witéz^vita 2015. június 1., 19:18 (CEST)

Amint a Kezdőlap vitalapján is jeleztem,  ellenzem ennek a cikknek a Kezdőlapra kerülését, mert 2010. február 22. és 2010. február 25. között már kint volt. Miért nem olyan cikket választunk, ami még egyszer sem szerepelt ott? --Rlevente ^üzenet 2015. június 2., 08:10 (CEST)

Szintén  ellenzem, mert idén is már volt egyszer a címlapon: Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-10-2. Javasolom helyette a Romantikus építészet Magyarországon című cikket, ami 2012-es kiemelése óta még nem került címlapra. --Hkoala 2015. június 2., 09:35 (CEST)

26. hét

június 22. 0.00 és június 25. 11.59 között: Csoszon

A jelölt cikk: Csoszon (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Csoszon közigazgatása

Csoszon vagy Csoszon-dinasztia (hangul: 조선, handzsa: 朝鮮, RR: Joseon; 1392–1897) egységes állam volt a Koreai-félszigeten. I Szonggje (I Seong-gye) tábornok hozta létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót (Goryeót) uraló Vang (Wang)-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszon (Joseon)ra, amelynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Csoszon (Joseon)ban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a saját, koreai ábécé, a hangul, amit azonban a jangban (yangban), a nemesi réteg nem használt.

Az 1592-ben indult japán támadássorozat romba döntötte az országot. 1627-ben mandzsuk támadták meg, és ugyancsak jelentős pusztítást okoztak. A központi hatalom jelentősen meggyengült. Az 1700-as évekre Csoszon (Joseon) felvirágzott, jelentős fejlődésnek indult a mezőgazdaság és a monetáris gazdaság. Az 1880-as évekig az ország elzárkózott a külvilágtól, emiatt „remetekirályságnak” is nevezik.

A modern koreai kultúra, etikett, társadalmi berendezkedés és szokások alapjainak nagy része Csoszon (Joseon)-kori örökség.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 25. 12.00 és június 28. 23.59 között: A matematikafilozófia története

A jelölt cikk: A matematikafilozófia története (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A matematika szobra
a Bolyaiak városában,
Marosvásárhelyt

A matematikafilozófia története a matematikáról mint tudományról kialakított elméleteket, a matematikafilozófia fejlődésének fontosabb eseményeit összesíti.

A görög matematika – az egyiptomitól és a babilonitól eltérően – elrugaszkodott az építészeti és közgazdaság-tudományi alkalmazásoktól, önálló tudománnyá fejlődött. A görög matematika első időszakában a geometria elsőbbséget élvezett az aritmetikával szemben, így a legtöbb aritmetikai fogalmat geometriaira vezették vissza.

Az újkorban Galilei deduktív rendszerbe foglalta a kinematikáról írt művét. Descartes az Értekezések a módszerről című könyvében megfogalmazta a tudományos kutatás máig érvényes kritikus alapállását. Kant a matematikát az a priori / a posteriori és analitikus/szintetikus dimenziókban helyezte el.

A XIX. században főleg Cauchy és Weierstrass munkásságának köszönhetően kialakult a bizonyítások szigorú elemzésének módja (A szigorúság forradalma). 1874-ben Cantor megalkotta a halmazelméletét, amely kiváló segédeszköznek bizonyult a végtelen halmazok vizsgálatához, de ellentmondásai is gyorsan napvilágot láttak. 1931-ben született meg a modern matematikafilozófia egyik legnagyobb eredménye, Gödel első és második nemteljességi tétele, amelyek csapást mértek mindenféle megalapozási elvre.

Aritmetikát minden megalapozási célra szánt matematikai elméletnek tartalmaznia kell, így ellentmondásmentessége eszerint semmilyen azonos erősségű metaelmélet alapján nem bizonyítható. Speciálisan: az aritmetika ellentmondásmentessége nem bizonyítható aritmetikai eszközökkel – ahogy azt Hilbert szerette volna. Ez a negatív eredmény sokkolta az addig a matematika megalapozásáról élénken disputáló, matematikafilozófiával is foglalkozó matematikusokat.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom Herman Ottót, mert június 26-án van a születésnapja. --Rlevente ^üzenet 2015. május 30., 13:15 (CEST)

@Rlevente: 2014 végén volt kinn a címlapon, ne ismételjünk ilyen gyakran. --Hkoala 2015. június 2., 13:51 (CEST)

OK, nem ragaszkodom hozzá. (Éppen ezért álltam neki rendberakni a listát) --Rlevente ^üzenet 2015. június 2., 15:06 (CEST)

Lehetne George Armstrong Custer, mert június 25-én hunyt el (1876-ban). --Rlevente ^üzenet 2015. június 3., 17:16 (CEST)

 támogatom --Hkoala 2015. június 3., 20:05 (CEST)

Matematikaszobor Marosvásárhelyen

@Hkoala: és @Rlevente:

• Júniusban négy hét, nyolc hely a keret. Az első hét helyből hármat Hkoala, hármat Rlevente és egyet Teemeah már lefoglalt. Mindenki másnak összesen egy maradt.
• Szabadjon az egész hónapból a maradék egy helyet kérnünk. (Egyébként George Armstrong Custer jövőre lesz kerek évfordulós, akár már most lefoglalható előre a helye.)
• A kért egyetlen hely betöltésére olyan megoldást kerestünk, amely kiemelkedően fontos témakör szócikke és amely még nem volt címlapon, sőt, amelybe még az épp júniusban többszörösen jubileumi évfordulós Bolyaiak is beleférnek.
• Ez a kiemelt szócikk A matematikafilozófia története.

Megértéseteket kérve üdvözöl: *feridiák ^vita 2015. június 3., 22:08 (CEST)

Kedves feridiák! Nem szeretném, ha a Kezdőlap kiemelt cikkeiről szóló megbeszélések egyfajta osztozkodás irányába mennének el, hogy ki mit foglalt le, és kinek mennyi hely jutott. Úgy gondolom, hogy az együttesen építendő projektnek ez a része is arról szól, hogy ki ennyit, ki annyit tud hozzátenni, hogy a közös célt, a minél jobb enciklopédiát elérjük vagy egyre inkább megközelítsük. Ha nincs (időben) elég jelölt cikk, akkor előfordulhat az, ami elindította ezt a vitát, hogy fehér lap jelenik meg. Ha túl sok a jelölt cikk, akkor esetleg valaki úgy érzi, hogy ő (vagy a javaslata) háttérbe szorult. Egyik kimenetel sem jó, valamilyen egyensúlyt kell keresnünk, hogy a kecske és a káposzta is jól járjon.

A konkrét felvetést természetesen elfogadom, az előző javaslataimmal az aktualitást igyekeztem keresni, amit az életrajzi cikkekben a legkönnyebb megtalálni, de nektek, Witézzel, nagyobb az érzéketek az ilyen áttételes kapcsolódásokhoz. --Rlevente ^üzenet 2015. június 4., 08:27 (CEST)

Kedves Rlevente! Minden jó, ha a vége jó. Jó, hogy végül is ott a Kezdőlapon Thomas Mann. Jó, hogy követni fogja Esztergom. Ezek összefogás, közös munka eredményei. Miként Nektek köszönhetően az is, hogy a sorban a félév végén következhet A matematikafilozófia története. Ezt a címet a maga helyére most már beírom. A kezdőlapra kikerülő szöveget nyitva hagyom, mert a matematikus Bolyai Farkast @Andrew69.: javasolta és @Malatinszky: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen éppen matematikát tanult, ezért a címlapos szöveget velük közösen szeretnénk elkészíteni. A hozzá tartozó képnek a fenn láthatót javasoljuk. --Witéz ^vita 2015. június 4., 19:03 (CEST)

Helycsere és súlypontváltás

A Kezdőlap vitalapja Kiegészítés alszakasza végén ezen sorokkal irányítottam ide a vitát:

Köszönöm a gyors és pozitív válaszotokat. Tényleg a Tiétek a két legjobb, és örülök, hogy ennek fel- és elismertetéséhez én is hozájárulhattam. Rátérve a folytatásra, úgy látom, hogy a többi egészen az utolsó előttiig rendezett, s most a félév végén a Herman Ottó helyébe kerülő kiemelt szócikk vitája következik. Javaslom, hogy ezt a 2015-26-2 sablonban folytassuk tovább. Itt pedig a súlypontot a már napirendre került Kezdőlap egészére, illetve a Kezdőlapműhely kérdéseire helyezhetjük át. --*feridiák ^vita 2015. június 3., 16:22 (CEST)

Miután itt félév végéig rendezett a kiemelt cikkek sora, időszerű visszatérni és a súlypontot a Kiegészítésről a már napirendre került Kezdőlap egészére, illetve a Kezdőlapműhely kérdéseire helyezni át. --*feridiák ^vita 2015. június 10., 01:00 (CEST)